Lontó

	Lontó (Lontov)
	; Lontó zászlaja
	; Lontó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Lévai
Rang	község
Első írásos említés	1236
Polgármester	Štefan Kuczman
Irányítószám	935 75
Körzethívószám	036
Forgalmi rendszám	LV
	Népesség
Teljes népesség	662 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	129 m
Terület	15,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 03′, k. h. 18° 47′48.050000°N 18.783333°EKoordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 18° 47′48.050000°N 18.783333°E
	Lontó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lontó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lontó (szlovákul Lontov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 27 km-re délkeletre, a magyar határtól kb. 2 km-re, Tésával szemben – attól 3 km-re –, az Ipoly jobb partján fekszik.

Története

1236-ban "Lumptov" alakban említik először (1276-ban "Lomptou", "Lomptow"^[2]). A középkorban több család is osztozott a község birtokán, főbb birtokosai a Kissallói, a Szécsényi, a Lévai Cseh, az Újlaki és az Országh családok voltak. A község 1552-ben török uralom alá került, ekkor a Honti náhijébe sorolták be.

Vályi András szerint "LONTO. Magyar falu Hont Várm. földes Ura Okolicsányi, és Podhorszky Uraságok, kiknek szép házaik vagynak itten, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Szakállosnak szomszédságában 1/2 órányira, és annak filiája; határja jó termékenységű, van gabonája, szénája, bora, erdője elég, malma is van, el adásra alkalmatos módgyok Báton."^[3]

Fényes Elek szerint "Lontho, magyar falu, Honth vmegyében, Ipolyszakállashoz 1/2 mfd. 530 kath., 25 evang., 44 ref. lak., több uri lakházakkal és kertekkel. Határa mindennel bir: van szántófölde és legelője, tágas szőlőhegye, erdeje, sok gyümölcse. F. u. többen. Ut. posta Ipolyság."^[4]

1854-ben 624 lakosából 520 katolikus volt. Még a 20. század elején is 11 kisebb nagyobb úrilak állt a faluban.

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége

1880-ban 648 lakosából 598 magyar és 14 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 703 lakosából 663 magyar és 17 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 874 lakosából 854 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 822 lakosából 806 magyar és 12 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 803 lakosából 716 magyar, 64 csehszlovák, 4 zsidó, 1 német és 18 egyéb külföldi volt.

1930-ban 896 lakosából 682 magyar, 172 csehszlovák, 5 zsidó és 37 állampolgárság nélküli volt. Ebből 821 római katolikus, 37 református, 21 izraelita, 16 evangélikus és 1 görög katolikus vallású volt.

1941-ben 914 lakosából 852 magyar és 59 szlovák volt.

1991-ben 689 lakosából 529 magyar és 149 szlovák volt.

2001-ben 629 lakosából 446 magyar és 155 szlovák volt.

2011-ben 702 lakosából 378 magyar, 283 szlovák, 17 cigány, 1-1 cseh, lengyel és morva és 21 azonosítatlan nemzetiségű, ebből 398 magyar, 195 szlovák és 84 cigány anyanyelvű lakos volt.

2021-ben 662 lakosából 291 (+16) magyar, 310 (+14) szlovák, 19 (+83) cigány, (+1) ruszin, 1 egyéb és 41 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1742-ben épült, barokk stílusban. A templom mellett fa harangláb áll.
Nepomuki Szent János szobra a 18. század végén készült.
A Szentiványi-kastély 1760-ban épült barokk stílusban, ma romos állapotú. Egykor gazdag műtárgyai, szobrai az enyészet martalékai lettek.
A Jekelfalussy-kastélyban ma szociális otthon működik.
A Szabadhegyi-kúria.
A Rakovszky-kúria.
A községben ma is több régi, népi építésű lakóház áll.
A falunak gazdag népi hagyományai, népszokásai vannak.

Híres emberek

Itt született 1842-ben Kaas Ivor író, publicista, Táncsics Mihály harcostársa.
Itt, a Szentiványi-kastélyban élt egy ideig Beöthy Lídia színművésznő, műfordító és dramaturg.
A Jekelfalussy-sírboltban nyugszik Jekelfalussy Lajos tábornagy, honvédelmi miniszter.
Itt nyugszik Jekelfalussy József statisztikus, az MTA tagja.
A templom melletti sírboltban nyugszik Rajner Pál, aki 1848-ban Guyon Richárd hadsegédje, később belügyminiszter, majd Hont vármegye alispánja volt.
Itt volt birtokos Thék Endre nagyiparos, a magyar bútoripar megteremtője.
Itt lakott ifjúkorában Boronkay Lajos 1848-as kormánybiztos, Petőfi Sándor és Jókai Mór barátja, majd Tésán házasodott meg és ott is élt haláláig.
Itt lakott egy ideig Fejérváry Miklós, a Müncheni-kódex felfedezője.
Itt volt birtokos, itt gazdálkodott Rakovszky István (1832–1892). A nyarat itt töltötte, míg a téli hónapokban Pozsonyban lakott és ideje nagy részét történelmi tanulmányokra, különösen Pozsony város régi történetének megírására szentelte.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ IV . László király Pongrácz és Péter grófoknak, Kázmér gróf fiainak Lomptó nevű birtokukat, mely tőlök el volt véve, visszaadja.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] IV . László király Pongrácz és Péter grófoknak, Kázmér gróf fiainak Lomptó nevű birtokukat, mely tőlök el volt véve, visszaadja.

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Sablon:Lévai járás m v sz A Lévai járás települései
Léva (Levice)
Alsópél (Dolný Pial) · Alsószecse (Dolná Seč) · Alsószemeréd (Dolné Semerovce) · Bajka (Bajka) · Baka (Devičany) · Bakabánya (Pukanec) · Bakaszenes (Uhliská) · Barsbese (Beša) · Barsendréd (Ondrejovce) · Barsvárad (Tekovský Hrádok) · Bát (Bátovce) · Berekalja (Podlužany) · Borfő (Brhlovce) · Bori (Bory) · Csata (Čata) · Csejkő (Čajkov) · Cseke (Čaka) · Dalmad (Domadice) · Deménd (Demandice) · Derzsenye (Drženice) · Egeg (Hokovce) · Ény (Iňa) · Érsekkéty (Keť) · Fakóvezekény (Plavé Vozokany) · Farnad (Farná) · Felsőpél (Horný Pial) · Felsőszecse (Horná Seč) · Felsőszemeréd (Horné Semerovce) · Felsőtúr (Horné Turovce) · Garamkelecsény (Hronské Kľačany) · Garamkeszi (Hronské Kosihy) · Garamkovácsi (Kozárovce) · Garamlök (Lok) · Garamsalló (Šalov) · Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom) · Garamszőlős (Rybník) · Garamtolmács (Tlmače) · Garamújfalu (Nová Dedina) · Gyerk (Hrkovce) · Hontalmás (Jabloňovce) · Hontbagonya (Bohunice) · Hontbesenyőd (Pečenice) · Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) · Hontnádas (Hontianske Trsťany) · Ipolybél (Bielovce) · Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany) · Ipolypásztó (Pastovce) · Ipolyság (Šahy) · Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) · Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) · Kálna (Kalná nad Hronom) · Kereskény (Krškany) · Kétfegyvernek (Zbrojníky) · Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) · Kisóvár (Starý Hrádok) · Kisölved (Malé Ludince) · Kistompa (Tupá) · Kural (Kuraľany) · Lekér (Hronovce) · Lontó (Lontov) · Lüle (Lula) · Málas (Málaš) · Nagygyőröd (Veľký Ďur) · Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) · Nagyod (Vyšné nad Hronom) · Nagyölved (Veľké Ludince) · Nagysalló (Tekovské Lužany) · Nagytúr (Veľké Turovce) · Nemesoroszi (Kukučínov) · Nyírágó (Nýrovce) · Óbars (Starý Tekov) · Oroszka (Pohronský Ruskov) · Palást (Plášťovce) · Peszektergenye (Sikenica) · Sáró (Šarovce) · Setétkút (Jesenské) · Szalatnya (Slatina) · Szántó (Santovka) · Százd (Sazdice) · Szete (Kubáňovo) · Töhöl (Tehla) · Tőre (Turá) · Újbars (Nový Tekov) · Vámosladány (Mýtne Ludany) · Zalaba (Zalaba) · Zselíz (Želiezovce) · Zsember (Žemberovce) · Zsemlér (Žemliare)