Lárisza

	Lárisza (Λάρισα)
	Közigazgatás
Ország	Görögország
Régió	Thesszália
Prefektúra	Lárisza
Polgármester	Apostolos Kalogiannis
Irányítószám	41x xx
Körzethívószám	2410
	Népesség
Teljes népesség	146 377 fő (2021)
Népsűrűség	1028 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	122,586 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 39° 38′ 19″, k. h. 22° 24′ 47″39.638493°N 22.413061°EKoordináták: é. sz. 39° 38′ 19″, k. h. 22° 24′ 47″39.638493°N 22.413061°E
	Lárisza weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lárisza témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a görög városról szól. Hasonló címmel lásd még: Larissa (egyértelműsítő lap).

Lárisza város Görögország középső részén, Thesszália régiójának a központja Lárisza prefektúrában, az Égei-tenger partjának közelében.

Lárisza fontos közlekedési csomópont mind a személyforgalom, mind az áruszállítás tekintetében. Egyben a mezőgazdaságáról híres Thesszália élelmiszeripari központja, egyetemi város, és egy katonai bázis is van a közelben.

A város neve fellegvárat jelent.

Éghajlata

Lárisza (1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	10,2	11,8	15,4	20,0	26,0	31,6	33,4	32,9	28,6	22,5	15,3	10,5	21,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	0,7	1,1	3,6	6,9	11,5	16,1	18,5	18,1	14,4	10,5	5,7	2,2	9,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)	30	34	35	40	41	20	19	20	13	44	67	51	413
Forrás: meteo-climat-bzh^[1]

Lárisza (1961–1990) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	21,8	25,7	28,4	33,8	40,0	44,7	45,5	43,0	41,8	33,7	29,0	24,9	45,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	9,6	11,8	14,9	20,0	25,7	30,9	33,0	32,4	28,7	22,1	16,0	10,9	21,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	0,5	1,5	3,4	6,3	10,8	15,0	17,6	17,1	14,1	9,8	5,5	1,8	8,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	30	35	36	29	37	24	20	16	29	47	58	52	413
Havi napsütéses órák száma	105	118	158	214	266	307	337	320	248	172	126	101	2471
Forrás: NOAA^[2]

Története

A paleolitikumtól kezdve lakott település volt. Fontos szerepet játszott a perzsa háborúkban, virágkorát az időszámításunk előtti 2. században élte, de mára mindennek alig maradt fenn látható nyoma, majd viszontagságos középkori sorsán át ível napjainkig.

Demográfia

A város lakosságának számbeli alakulása:

1889: 13 610 lakos
1907: 18 001 lakos
1991: 113 781 lakos
2001: 126 076 lakos

Látnivalók

Az egykori Ajiosz Ahiliosz-hegyi Akropoliszra ráépült erőd, a Kastro és az itt található Agios Achilios katedrális
Pallasz Athéné temploma
A hellenisztikus korban emelt színház maradványai, mely fénykorában az epidauroszi színházzal vetekedett. Mai állapotát nézve elég nehéz elképzelni, hogy milyen hatalmas lehetett egykor. Teljes feltárása nem lehetséges, mert a város jelentős területét kellene lebontani hozzá.
A Régészeti Múzeum egy kis török dzsámi épületében kapott otthont. Érdekesebb emlékei: egy bronzkori menhírszobor, archaikus állatfríz egy láriszai templomról, az I. e. 5. század első felében készült thesszáliai sírsztélék csoportja, hellénisztikus festett szarkofág Krannónból, lovas hérószt ábrázoló i. sz. 3.-4. századi sírsztélék, ókeresztény plasztikai emlékek, kőkorszaki leletanyag idolokkal, festett kerámiákkal.
Néprajzi Múzeum
Városi Képtár, ahol a görög kortárs művei láthatók
A Piniosz folyó partján található Alkazar park
Bizánci erőd és török védművek