Küküllei János

Tótsolymosi Apród Küküllei János (Tótselymes, 1320 – 1393) magyar történetíró.

Kezdetben a királyi kancellária különböző tagozatain volt jegyző. Az 1350-es évek elejétől egyházi hivatalt töltött be, s számos javadalmat szerzett: 1352-ben aradi és egri olvasókanonok, 1353-ban zágrábi és székesfehérvári kanonokság tulajdonosa, s haláláig erdélyi kanonok és küküllei főesperes lett (ez utóbbi címe melléknevévé is vált), 1358-tól esztergomi kanonok, majd két ízben (1363-1366, 1379-1387) esztergomi érseki helynök volt. I. Lajos király különös kegyébe fogadta, 1358-tól különös káplánjává, s kancelláriájában vezetőjegyzővé tette.

Az 1360-as években Visegrádon telepedvén le 25 fejezetben megírta uralkodója nápolyi hadjáratait, majd Lajos halála után a király erényeiről írott 30 fejezettel, Lajos király életrajzával egészítette ki Chronicon de Ludovico rege címen számontartott művét, mely az első világi életrajz a középkori magyar irodalomban.

Holler László szerint ő állította össze és részben írta a Képes krónika szövegét.

• Kiküllői János: Első Lajos magyar királynak dicsőséges országlásárul és élete fogytáig viseltt dolgairul szerzett rövid krónika; mellyet deákbul Orosz Ferenc fordított, s bővített; Landerer, Bp., 1760
• Nagy Lajos viselt dolgairól; ford. életrajz, méltatás, jegyz. Dékáni Kálmán; Brassói Lapok, Brassó, 1906 (Középkori krónikások)
• Küküllei János és a Névtelen Minorita krónikája; ford. Geréb László, bev. Trencsényi-Waldapfel Imre, jegyz. Esti Béla; Magyar Helikon, Bp., 1960 (Monumenta Hungarica)
• Küküllei János és a Névtelen Minorita krónikája; ford. Geréb László,előszó Trencsényi-Waldapfel Imre, ill. Füzesséryné Hoich Luca; Pátria Ny., Bp., 1978
• Lajos király krónikája / Geszta Lajos királyról; ford., utószó, jegyz. Kristó Gyula; Osiris, Bp., 2000 (Millenniumi magyar történelem. Források)

• Encyclopaedia Humana Hungarica
• Szabados György: A krónikáktól a gestáig
• Holler László: Ki írta a Képes Krónikát?, Magyar Hírlap, 31(1998)
• Holler László: Ki állította össze a Képes Krónikát? Egy új hipotézis. Irodalomtörténeti Közlemények 2003. (107. évf.) 2-3. sz. 210–242. http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2003-23/holler.pdf
• Karsai Géza: Névtelenség, névrejtés és szerzőnév középkori krónikáinkban, Századok, 97(1963)
• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7746-1  

• De gestis Ludovici I. regis Hungarorum [1]