[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Kéztőalagút-szindróma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Kéztőalagút-szindróma
Kéztőalagút-szindróma a kezelés előtt. A hüvelykujj tövében lévő izmok sorvadása (atrófia) látható
Kéztőalagút-szindróma a kezelés előtt. A hüvelykujj tövében lévő izmok sorvadása (atrófia) látható
AngolulCarpal tunnel syndrome (CTS)
Epidemiológia
Prevalencia
Világszerte5–10%[1][2]
Leírás
Kockázati tényezőkGenetika
Főbb tünetekZsibbadás, bizsergés a hüvelykujjban, a mutató- és középső ujjban, valamint a gyűrűsujj egyik felében.[3][4]
DiagnosztikaA tünetek alapján, fizikális és elektrodiagnosztikai (ENG/EMG) vizsgálatok.[4]
KezelésCsuklő rögzítő sín, kortikoszteroid injekciók, műtét[5]
OMIM115430
DiseasesDB2156
MedlinePlus000433
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéztőalagút-szindróma témájú médiaállományokat.

A kéztőalagút-szindróma (Carpal tunnel syndrome,CTS) egy jellemző tünetegyüttes, amelynek kiváltó oka a középideg (nervus medianus) összenyomódása a kéztőalagútban (kompressziós neuropátia).

A legtöbb CTS a medián ideg idiopátiás kompressziójával függ össze, ahogy az a csuklón keresztül a kéztőalagútban halad. (IMNCT – idiopathic compression of the median nerve at the carpal tunnel.) Az idiopátia jelentése, hogy nincs más betegség, amely hozzájárulna az idegre gyakorolt nyomás kialakulásához.[3]

A tünetegyüttes jellemzően éjszakai fájdalom, az első három ujj és részben a gyűrűsujj zsibbadása és kéz szorítóerejenek csökkenése. A panaszokat az ismétlődő manuális aktivitás és az extrém csuklóhelyzet gyakran provokálhatja. Az alagút alapját a kéztőcsontok képezik, felül pedig a csatornát egy szalag fedi, amelyet ligamentum carpi transversumnak nevezünk.[6]

A CTS kiváltó oka a ligamentum carpi transzversum és a kéztőcsontok által létrehozott zárt rekeszben valamilyen okból kialakuló nyomásfokozódás. A kéztőalagútban kilenc ín és egy ideg fut. A nyomásfokozódás az idegre gyakorolt kompresszió és az ideg vérellátásának reverzibilis majd idővel visszafordíthatatlan károsodását okozza.[6] Kezeletlenül, éveken vagy évtizedeken keresztül a CTS az érzékenység elvesztését, valamint a hüvelykujj tövében lévő izmok gyengeségét és zsugorodását, sorvadását (atrófia) okozza. Mint a legtöbb strukturális probléma, mindkét kézben előfordul, és a legerősebb kockázati tényező a genetika.[3]

Más állapotok is okozhatnak CTS-t, például csuklótörés vagy reumás ízületi gyulladás. Törés után a duzzanat, a vérzés és a deformitás összenyomja a középideget. Reumatoid artritisz esetén az inak megnagyobbodott ízületi bélése okoz kompressziót.

A fő tünetek a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj és a gyűrűsujj hüvelykujj felőli oldalán jelentkező zsibbadása és bizsergése.[3] A páciensek gyakran számolnak be fájdalomról, de a bizsergés nélküli fájdalom nem jellemző a IMNCT-re. Inkább a zsibbadás lehet olyan intenzív, hogy fájdalmasnak írják le.

Az IMNCT egyetlen biztos kockázati tényezője a genetika. Minden más kockázati tényező vitatható. Fontos, hogy az IMNCT-t a CTS-től elkülönítve tekintsük olyan betegségek esetén, mint a Reumatoid artritisz.[7][2][5]

Az IMNCT diagnózisa nagy valószínűséggel felállítható a jellegzetes tünetek és jelek alapján. Az IMNCT elektrodiagnosztikai vizsgálatokkal mérhető, mint például az ENG (electroneurográfia) vagy az EMG (electromiográfia) vizsgálatok.[8]

Az emberek ritkábban ébrednek éjszaka, ha csukló rögzítő sínt viselnek. Nincs bizonyíték arra, hogy a kortikoszteroid injekció megváltoztatja a betegség természetes lefolyását, amely a jelek szerint a neuropátia fokozatos előrehaladása.[9]Egy tanulmány szerint az orális szteroidok és a kortikoszteroid-injekciók különösen rövid távon előnyösek a CTS-ben szenvedő betegek számára. Bár a szteroidinjekciók nagyobb dózisa középtávon hatékonyabbnak tűnik, az orális fájdalomcsillapítás és a kortikoszteroid-injekciók előnyei hosszú távon nem maradtak fenn.[10]

A hajlítóizmokat leszorító kéztőszalag kéztőszalag (flexor retinaculum / transverse carpal ligament) átvágására irányuló műtét az egyetlen ismert betegségmódosító kezelés.[5]

Anatómia

[szerkesztés]
A kéztőalagút anatómiája: a középideg áthalad az ujj inakkal közös szűk térben

A kéztőalagút egy olyan anatómiai rész, amely a tenyér tövében található. Kilenc hajlító ín és a középideg halad át rajta, amelyeket három oldalról ívelt kéztőcsontok vesznek körül. A középső ideg biztosítja a hüvelykujj, a mutatóujj, a hosszú (középső) ujj és a gyűrűsujj felének érzését vagy érzékelését. A csukló szintjén a középideg látja el a hüvelykujj tövében lévő izmokat, amelyek lehetővé teszik a hüvelykujj eltávolodását másik négy ujjtól, valamint a tenyér síkjából való kimozdulását. A kéztőalagút a tenyér tövének középső harmadában helyezkedik el, a hüvelykujj tövénél a sajkacsont és a tapézcsont kiemelkedése, valamint a gyűrűsujj tengelye mentén tapintható horgascsont határolja. Az anatómiai helyzetből kiindulva a kéztőalagutat elülső felületén a transversus carpalis ligamentum, más néven a flexor retinaculum határolja. A flexor retinaculum egy erős, rostos szalag, amely a borsócsonthoz és a horgascsont egy apró kampójához csatlakozik. A proximális határ a csukló disztális bőrredője, a disztális határt pedig az úgynevezett Kaplan-féle kardinális vonal közelíti meg.[11] Ez a vonal felszíni tájékozódási pontokat használ, és a hüvelyk- és mutatóujj közötti bőrredő csúcsa és a tapintható horgascsont között húzódik.[12]

Patofiziológia

[szerkesztés]
Keresztmetszet a csuklónál. A középideg (nervus medianus) sárga színű. A kéztőalagút a csontokból és a hajlítóizmokat leszorító szalagból áll. (retinaculum flexorum)

A középideg összenyomódhat a kéztőalagút méretének csökkenése miatt, illetve ha a kéztőalagútban futó inak idegek és idegek mérete növekedésének indul (például a hajlító inak körüli szövetek megduzzadnak), de egyszerre akár mindkét hatás megjelenhet. Ha a nyomás felgyülemlik az alagútban, az károsítja a középideget (median neuropátia).[13]

Ahogy a középideg károsodása súlyosbodik, a hüvelykujj, a mutatóujj, a hosszúujj és a gyűrűsujj hüvelykujj felőli oldalán érzékenységvesztés következik be. A neuropátia előrehaladtával előbb gyengeség, majd atrófia alakulhat ki a hüvelykujj izompárnáiban (rövid hüvelykujjhajlító izom, hüvelykujj-szembefordító izom és rövid hüvelykujj-távolító izom). A tenyér érzékenysége normális marad, mivel a középideg felületes ága a TCL-hez proximálisan ágazik el, és felületesen halad.[14] Az ideg tapadásának szerepe egyelőre nem tisztázott.[15]

Tünetek

[szerkesztés]

A tünetek általában fokozatosan kezdődnek, fájdalom, tűszúrás, gyengeség vagy zsibbadás jelentkezik a kézben és a csuklóban. A tünetek súlyosbodásával napközben bizsergés érzése jelentkezhet, és a csökkent fogóerő megnehezítheti a kéz ökölbe szorítását, különböző dolgok megmarkolását vagy más egyéb kézzel végrehajtott feladatok elvégzését. Az esetek többségében a szindróma közvetlen oka nem azonosítható.[16]

Kiváltó okok

[szerkesztés]

A carpalis nyomásfokozódás leggyakoribb okai a következők:[6]

  • Veleszületett carpalis stenosis
  • Intrinsic és extrinsic izom rendellenesség
  • Trauma
  • Infectio
  • Tumor
  • Hormonális változások
  • Érbetegségek
  • Rheumás megbetegedés
  • Synovialis gyulladás

Diagnózis

[szerkesztés]

A jellemző tünetegyüttes és a Phallen teszt pozitivitása egyértelműen felveti a carpalis alagútszindróma gyanúját. A Phallen teszt a mellkas előtt pozicionált teljesen hajlított helyzetű csuklóban kb. 60 másodperc után kialakuló zsibbadás. A röntgenfelvétel elvégzése nem kötelező, de javasolt, mivel esetleg csontos eredetű elváltozás azonosítható. Szisztémás betegség esetén elvégzése szintén javasolt.

A betegség egyértelmű diagnosztikus jele az EMG vizsgálat (ElektroMiográfia). A vizsgálat során a nervus medianus vezetési sebességét mérik, detektálják a vezetési sebesség csökkenésének mértékét, valamint pontos magasságát. Negatív esetben a nyaki gerinc vizsgálta is javasolt.[6]

Kezelés

[szerkesztés]
A merev sín segíthet egyenesen tartani a csuklót
A kéztőalagút-szindróma kezelésre különböző típusú merev síneket használnak
A kéztőalagút-szindróma kezelésére végrehajtott műtéti beavatkozás
A kéztőalagút felszabadító műtétből származó hegek. Két különböző technikát alkalmaztak. A bal oldali műtéti heg 6, míg a jobb oldali heg 2 hetes. A bal kézen a hüvelykujj izompárnájának sorvadása is megfigyelhető, ami az előrehaladott CTS gyakori jele

Korai stádiumban a kéz sínezése és gyulladáscsökkentő kezelés valamint fizikoterápia jelentős javulást hozhat. A gyulladás csökkentő kezelés szisztémásan és lokálisan is használatos, de a lokális, közvetlenül a carpalis alagútba juttatott gyulladáscsökkentő a fokozott szövődményveszély miatt gondosan mérlegelendő.

A javasolt sebészi kezelés a ligamentum carpi transzverzum átvágása és az ideg felszabadítása. A ligamentum carpi a távolított hüvelykujj vonala és a distalis csuklóbarázda között helyezkedik el. A műtét helyi érzéstelenítésben is elvégezhető, így lehetőség van akár egynapos sebészet keretében végezni a beavatkozást.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ (2010. január 1.) „Carpal tunnel syndrome”. The Journal of Hand Surgery 35 (1), 147–52. o. DOI:10.1016/j.jhsa.2009.11.003. PMID 20117319. 
  2. ↑ a b (2016. november 1.) „Carpal tunnel syndrome: clinical features, diagnosis, and management”. Lancet Neurology 15 (12), 1273–84. o. DOI:10.1016/S1474-4422(16)30231-9. PMID 27751557. 
  3. ↑ a b c d (2014. május 1.) „Diagnosing and managing carpal tunnel syndrome in primary care”. The British Journal of General Practice 64 (622), 262–3. o. DOI:10.3399/bjgp14x679903. PMID 24771836. PMC 4001168. 
  4. ↑ a b Carpal Tunnel Syndrome Fact Sheet. National Institute of Neurological Disorders and Stroke , 2016. január 28. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 4.)
  5. ↑ a b c (2016. február 29.) „Management of Carpal Tunnel Syndrome Evidence-Based Clinical Practice Guideline”. [2020. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 14.) 
  6. ↑ a b c d e szerk.: Prof. Szendrői Miklós: V./3. fejezet: Idegkompressziós syndromák - V.3.1.Carpal tunnel syndroma, Otropédia (Az ortopédiai e-tankönyve (kiegészítőtananyag)) (magyar nyelven). Budapest: Semmelweis Egyetem, 115-116. o. (2011). Hozzáférés ideje: 2022. február 14. 
  7. ↑ (2014. december 1.) „Hypothyroidism and carpal tunnel syndrome: a meta-analysis”. Muscle & Nerve 50 (6), 879–83. o. DOI:10.1002/mus.24453. PMID 25204641. 
  8. ↑ Graham, Brent (2008. december 1.). „The Value Added by Electrodiagnostic Testing in the Diagnosis of Carpal Tunnel Syndrome:” (angol nyelven). The Journal of Bone and Joint Surgery-American Volume 90 (12), 2587–2593. o. DOI:10.2106/JBJS.G.01362. ISSN 0021-9355. 
  9. ↑ Boyer, Martin I. (2008. október 1.). „Corticosteroid Injection for Carpal Tunnel Syndrome” (angol nyelven). The Journal of Hand Surgery 33 (8), 1414–1416. o. DOI:10.1016/j.jhsa.2008.06.023. 
  10. ↑ Huisstede, Bionka M. (2018. augusztus 1.). „Effectiveness of Oral Pain Medication and Corticosteroid Injections for Carpal Tunnel Syndrome: A Systematic Review” (angol nyelven). Archives of Physical Medicine and Rehabilitation 99 (8), 1609–1622.e10. o. DOI:10.1016/j.apmr.2018.03.003. 
  11. ↑ Brooks, JJ (2003. október 1.). „Biomechanical and anatomical consequences of carpal tunnel release”. Clinical Biomechanics (Bristol, Avon) 18 (8), 685–93. o. DOI:10.1016/S0268-0033(03)00052-4. PMID 12957554. 
  12. ↑ Vella, JC (Jul–Aug 2006). „Kaplan's cardinal line”. The Journal of Hand Surgery 31 (6), 912–8. o. DOI:10.1016/j.jhsa.2006.03.009. PMID 16843150. 
  13. ↑ (1981. március 1.) „The carpal tunnel syndrome. A study of carpal canal pressures”. The Journal of Bone and Joint Surgery 63 (3), 380–383. o. [2009. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.2106/00004623-198163030-00009. PMID 7204435. (Hozzáférés: 2022. február 14.) 
  14. ↑ Carpal Tunnel Syndrome. eMedicine, 2009. szeptember 10. [2010. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
  15. ↑ Armstrong T., Chaffin D. (1979). „Capral tunnel syndrome and selected personal attributes”. Journal of Occupational Medicine 21 (7). 
  16. ↑ Prof. Szendrői Miklós.szerk.: Franklin H. Sim: 17.7 Entrapment and Compression Neuropathies - 17.7.1 Carpal Tunnel Syndrome, Color Atlas of Clinical Orthopedics, 1 (angol nyelven), Springer-Verlag Berlin Heidelberg, 362-363. o.. DOI: 10.1007/978-3-540-85561-3 (2009). ISBN 978-3-540-85560-6 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Carpal tunnel syndrome című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kéztőalagút-szindróma&oldid=26254436”