Kál

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Sajtoskál, Székelykál és Kál (keresztnév).

Kál
Római katolikus templom
Kál címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Füzesabonyi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Morvai János (független)[1]
Irányítószám	3350
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	3423 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	99,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	34,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′ 50″, k. h. 20° 15′ 46″47.73051, 20.2628447.730510°N 20.262840°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 50″, k. h. 20° 15′ 46″47.73051, 20.2628447.730510°N 20.262840°E
Kál Pozíció Heves vármegye térképén
Kál weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kál nagyközség Heves vármegyében, a Füzesabonyi járásban.

A vármegye déli részén, a Gyöngyösi-síkon helyezkedik el, a Tarna folyó völgyében. Észak-északnyugat felől gyakorlatilag teljesen összenőtt Kompolttal, a további szomszédos települések: észak felől Kápolna, északkelet felől Kerecsend, kelet felől Füzesabony, dél felől Erdőtelek, délnyugat felől pedig Tarnabod.

Két fő közúti megközelítési útvonala a 3-as főút és az M3-as autópálya; előbbi nem messze halad el az északi határszélétől, utóbbi pedig a déli külterületei között halad át, ahol csomópontja is van; sőt, káli határok között ágazik ki belőle az Egerbe vezető M25-ös autóút is.

Lakott területét viszont csak alsóbbrendű utak érintik, ezek közül a legfontosabb a 3208-as út, mely a 3-as főút kápolnai és a 31-es főút tenki szakaszával köti össze, a központján is keresztülhaladva. Heves Alatka nevű, különálló városrészével a 3207-es út, Nagyúttal pedig a 32 106-os számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül három is érinti: áthalad rajta a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal, két további vonalnak, a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonalnak és a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonalnak pedig itt van az egyik végpontja. [Utóbbiak közül a kisterenyei vonalon 2007. március 4-től szünetel a személyforgalom.] Közös állomásuk Kál-Kápolna vasútállomás, mely Kál településközpontjától északra található, a 3208-as út vasúti keresztezése közelében; közúti elérését az abból kiágazó 32 306-os számú mellékút teszi lehetővé.

Kál már a honfoglalás előtt lakott település volt. Ezt bizonyítják a régészeti kutatások során fellelt szkíta sírok és szkíta lovassírok. A község első okleveles említése 1331-ből való. 1603. június 25-én az egri káptalan Ónod várában ünnepélyesen beiktatta az ónodi és a debrői vár tartozékainak Kált. Ekkorra a falu lakossága ismét erősen megfogyott, feltehetően Eger várának 1596-os ostromával, török kézre jutásával kapcsolatos harcok során. 1597-ben csak tizenkét telkes jobbágy lakta. Az 1701. évi összeírás tudósít arról, hogy a községet "hat idevaló örökös jobbágy és öt jövevény lakja", utóbbiak Bodról, Alatkáról, Nagyútról, Tófaluról jöttek ide. A Rákóczi-szabadságharc időszakában Kál kétszer is elpusztult. 1706 végén újból megtelepült egy-két jövevény. 1741-ben Grassalkovich Antalra ruházták a debrői uradalmat, aki kiadta a Kál pusztának telkes jobbágyokkal való benépesítésére vonatkozó telepítési szerződést. A Mária Terézia alatt megkezdett és II. József idejében befejezett országos katonai felmérés során készült térkép – amely 1783-ból származik – feltünteti Kál helyét. A rajta lévő pontos adatoknál fogva a 18. századi Kál egyik legfontosabb kútfőjének tekinthető. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Kál népére is nagy hatással volt. Az 1849. február 26-27-én vívott kápolnai csata ide is kiterjedt. 1896-ban Magyarországon országos mezőgazdasági összeírás volt, melynek anyagából kibontakozik, hogy a településen 514 gazdaság volt.

Kál belső igazgatását először az 1826. IX. törvénycikk rendezte. A település képviselő-testületi jegyzőkönyvei 1882-től maradtak fenn. Az 1887. január 12-i képviselő-testületi ülésen a testület tagjai elfogadták az 1886. évi 12. törvény alapján hozott községi szervezkedési szabályrendeletet. Ez a rendelet kisebb módosításokkal egészen 1944-ig meghatározta az elöljáróság és a képviselő-testület tevékenységét.

1973 óta Kál nagyközségi rangot visel. Közös tanács alakult Kompolttal, majd később Kápolnával. 1990. szeptember 30-án az 1985-ben megválasztott közös tanács és végrehajtó bizottság mandátuma lejárt. Az utolsó végrehajtó bizottsági ülés szeptember 26-án volt. A rendszerváltás utáni első szabad választással a Kál Nagyközségi Közös Tanács működése megszűnt. Kál, Kompolt és Kápolna különvált, és saját önkormányzatot hozott létre.

Kál a vármegye – városok után – második legnagyobb települése. Kál településhálózati szerepe a Tarna-menti falvak vonatkozásában kezdettől fogva jelentős. Igen dinamikusan fejlődött a nagyközség 1990 óta.

• 1990–1994: Tompa Vilmos (független)^[3]
• 1994–1998: Tompa Vilmos (független)^[4]
• 1998–2002: Tompa Vilmos (független)^[5]
• 2002–2006: Tompa Vilmos (független)^[6]
• 2006–2010: Tompa Vilmos (független)^[7]
• 2010–2014: Morvai János (független)^[8]
• 2014–2019: Morvai János (független)^[9]
• 2019–2024: Morvai János (független)^[10]
• 2024– : Morvai János (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 10,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (18,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,8%, református 1,7%, felekezeten kívüli 9,9% (29,5% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, örménynek és szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,8% volt római katolikus, 1,9% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 3,1% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 16,7% felekezeten kívüli (43,5% nem válaszolt).^[13]

• Római katolikus templom. 1761 és 1762 között épült, 1971-ben egy hittanteremmel kibővítették. Szent Péter és Szent Pál tiszteletére felszentelt. Műemlék.
• Első világháborús emlékmű
• Retroszkóp Múzeum (1960-80-as évekből megőrzött tárgyak kiállítása)
• Gárdonyi Géza édesapjának, Ziegler Sándornak a sírhelye^[14]

• Kál honlapja