[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Japán sárgafarkú

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Japán sárgafarkú
Seriola quinqueradiata
Seriola quinqueradiata
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Tüskésmakréla-félék (Carangidae)
Nem: Seriola
Cuvier, 1816
Faj: S. quinqueradiata
Tudományos név
Seriola quinqueradiata
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Japán sárgafarkú témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Japán sárgafarkú témájú médiaállományokat és Japán sárgafarkú témájú kategóriát.

A japán sárgafarkú (Seriola quinqueradiata) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó halfaj.

Elterjedés

[szerkesztés]

Ezek a sósvízi állatok rajokban élnek. A Csendes-óceánban terjedt el, Dél-Koreától Hawaiiig.

Felhasználása, tradíció

[szerkesztés]

A halat nagyra értékelik Japánban, ahol hamachinak vagy burinak hívják. Ezeket főzve vagy nyersen fogyasztják, és szezonális kedvencek a hidegebb hónapokban, amikor a húsnak magasabb a zsírtartalma. Az elfogyasztott hal egy részét vadon fogják, de jelentős részét tenyésztik (körülbelül 120 000 tonna évente). A halkarámok betelepítésére minden májusban a halászok a kis halivadékokra (modzsako) halásznak, melyek a hínárok alatt úsznak. A modzsakóval együtt kiszedik a hínárt, és vízi karámba helyezik.

A kis ivadékok addig nőnek, amíg a halak el nem érik a 10-50 grammos tömeget, az ivadékokat Kelet-Japánban inadának nevezik. Ezután a szakembereknek adják el őket, akik addig termesztik őket, amíg el nem érik a 3 kilogrammot. A felnőtt, kifejlett példányokat burinak hívják.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a japanese amberjack című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.