Japán prefektúrái

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Japán prefektúrái (都道府県 Todófuken)
Államforma	Alkotmányos monarchia
Hely	Japán
Mennyiség	47
Népesség	584,982 (Tottori) – 12,059,237 (Tokió)
Terület	1861.7 km² (Kagava) – 83453.6 km² (Hokkaidó)
Kormányzat	Tartományi kormányzat, Központi kormányzat
Felosztás	Körzetek
Weboldal	www.nga.gr.jp/english/index.html

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Japán prefektúrarendszere (都道府県 todófuken) 47 prefektúrából áll. Ezek alkotják Japán elsődleges törvénykezési és adminisztratív felosztását. 43 prefektúra (県 ken), 2 városi prefektúra (府 fu, Oszaka és Kiotó), 1 körzet (道 dó, Hokkaidó) és 1 főváros (都 to, Tokió) tartozik ide. A Meidzsi Fuhanken szancsiszei hozta létre az első prefektúrákat 1868-ban a tartományok helyettesítésére. Minden prefektúra elnöke egy közvetlenül megválasztott kormányzó (知事 csidzsi). A rendeleteket és a pénzügyi terveket az egykamarás gyűlés (議会 gikai) iktatja törvénybe, amelynek tagjait 4 évre választják. A helyi önkormányzati törvény értelmében minden prefektúrát nagyvárosokra (市 si) és körzetekre (郡 gun), majd minden körzetet városokra (町 csó/macsi) és falvakra (村 szon/mura) osztottak. Például: Hokkaidónak 14 alprefektúrája van, amelyek a prefektúrák kirendeltségeinek szerepét töltik be. Néhány másik prefektúrának is vannak kirendeltségei, amelyek a prefektúrák közigazgatási funkcióját látják el a fővároson kívül. Tokió, Japán fővárosa, egy egyesített város-prefektúra; egy metropolisz, amely a városok és prefektúrák tulajdonságaival egyaránt rendelkezik.

A japán régiókat a 16. században nyugati mintára nevezték el prefektúrának. A portugál felfedezők és kereskedők használták a „prefeitura” megnevezést, hogy leírják a hűbérbirtokokat, amelyekkel Japánban találkoztak, bár a szó eredeti jelentése a portugálban közelebb állt az önkormányzathoz, mint a tartományhoz. (Ma pedig a japánok a prefektúra jelentésű ken (県) szóval azonosítják ezeket a portugál körzeteket, míg Brazíliában a „Prefeitura” kifejezéssel a városházát illetik.) Ezek a hűbérbirtokok egy helyi hadúr vagy család vezetése alatt álltak. Habár ezeket a hűbérbirtokokat több alkalommal felosztották, egybeolvasztották, újraszervezték, valamint törvénykezési és kormányzati felügyeleti jogokat kaptak, ez a nyers fordítás mégis rajtuk ragadt. A jelenlegi rendszert a Meidzsi-kormány alapozta meg 1871 júliusában a han rendszer eltörlésével és a prefektúrarendszer kialakításával. Kezdetben még több mint 300 prefektúra volt (ezek közül sok korábbi han terület volt), ezt a számot 1871 vége felé 72-re csökkentették, 1888-ban pedig 47-re. Az 1947-es helyi önkormányzati törvény több politikai hatalmat adott a prefektúráknak, és beiktatta a prefekturális minisztereket és képviselőket. 2003-ban az akkori miniszterelnök, Koizumi Dzsunicsiró úgy tervezte, hogy a kormány az akkori prefektúrákat 10 regionális államban egyesíti. A terv minden régiónak a már meglévő prefektúráknál nagyobb autonómiát biztosított volna. Ez a folyamat csökkentette volna az alprefektúrák közigazgatási területeinek számát és az adminisztratív költségeket. A japán kormány tervei között is szerepelt több prefektúracsoport egyesítése, létrehozva egy országos szint alatti adminisztratív felosztású körzetrendszert, amely 9-13 államból állt volna, és az államoknak több helyi autonómiát biztosított volna, mint amennyit a prefektúrák élveztek akkoriban. 2012 augusztusa óta nem volt tervbe véve újjászervezés.

Japán egységes állam. A központi kormány sok tisztviselőt küldött (pl.: oktatás, rendőrség) a prefektúrákhoz és önkormányzatokhoz, de megtartotta a teljes jogot, hogy irányítsa ezeket. Bár a helyi önkormányzatok kiadásai a teljes állami költségvetés 70%-át tették ki, a központi kormányzat szabályozta a helyi költségvetést, adókat és kölcsönöket.

Az Edo korszak alatt a Tokugava sógunátus kialakította a bugjó-vezette zónákat (奉行支配地) a 9 legnagyobb város körül, és 302 városi közigazgatási területet (郡代支配地) egyéb városok körül. Amikor a Meidzsi-kormány elkezdte kialakítani a prefektúrarendszert 1868-ban, a 9 bugjó által vezetett zóna fu lett, míg a városi önkormányzatok irányítása alá tartozó zónák, és a maradék bugjó-vezetés alatt álló zóna ken rangot kapott. Később, 1871-ben a kormány Tokiót, Oszakát és Kiotót fuként nevezte meg, és a többi fut leminősítette ken státuszba. A 2. világháború alatt 1943-ban Tokió to rangú, egy új típusú előprefektúra lett. A terminológiai különbségek mellett funkcióbeli különbség is van a helyi önkormányzatok 4 típusa között. Ezekre a területi önkormányzatokra néha együttesen „to-dó-fu-ken”-ként (都道府県) hivatkoztak Japánban, ami egyszerűen a 4 kifejezés kombinációja.

Tokiót toként (都) azonosítják, amelynek gyakori fordítása: metropolisz. A japán kormány Tokió-to-t szintén Tokió Metropoliszként fordítja majdnem minden esetben, továbbá a kormányt hivatalosan „Tokiói Fővárosi Kormány”-nak hívják.

A han rendszer eltörlését követően Tokió-fu (egy városi prefektúra, mint Kiotó és Oszaka) számos várost foglalt magába, a legnagyobb ezek közül Tokió város volt. Eredetileg Tokió városát 15 kerületre osztották fel. 1943-ban Tokió várost megszüntették, Tokió-fu pedig Tokió-to lett, valamint Tokió-to kerületei speciális kerületekké váltak; a hierarchiában közvetlenül a prefektúrák alá tartoztak a helyi hatóságok: mindegyik saját megválasztott gyűléssel (kugikai) és polgármesterrel (kucsó) rendelkezett.

Több külvárosi falut és kisvárost alakítottak át kerületté, ezzel növelve a speciális kerületek teljes számát 35-re. Az újraszervezés célja az volt, hogy megszilárdítsa a közigazgatást a főváros körüli területeken azzal, hogy megszünteti a jogi kiváltságokat Tokióban. A központi kormány nagyobb felügyeletet akart gyakorolni Tokió felett Japán romló 2. világháborús helyzete és a metropolisz lehetséges szükségállapota miatt.

A háború után kényszerítették Japánt, hogy újra decentralizálja Tokiót, követve a Potsdami Nyilatkozatban vázolt demokratizáció általános feltételeit. Ez idő alatt sok tűnt el Tokió speciális kormányzati jellegzetességeiből, és a kerületek egyre inkább városi státuszt vettek fel a megadást követő évtizedek során. Közigazgatásilag a mai speciális kerületek szinte megkülönböztethetetlenek más önkormányzatoktól.

A háború utáni reformok szintén jelentős mértékben változtatták meg Tokió térképét. 1947-ben a 35 kerületet átszervezték 23 speciális kerületté, mivel a háború alatt a városban sokan meghaltak, elköltöztek vagy besorozták őket, és nem tértek vissza.

Tokió és a többi prefektúra terminológiája között akadnak eltérések: például a rendőrséget és tűzoltóságot csónak (庁) hívják, honbu (本部) helyett. Az egyetlen működésbeli különbség Tokió-to és a többi prefektúra között az, hogy Tokió úgy igazgatja a kerületeket, mint városokat. Manapság, amióta a speciális kerületek majdnem olyan mértékű függetlenséggel bírnak, akárcsak a Japán városok, a közigazgatási különbség Tokió és más prefektúrák között meglehetősen csekély.

Oszakában több kiemelkedő politikus Toru Hasimoto vezetésével (Oszaka város polgármestere és Oszaka Prefektúra korábbi kormányzója) javasolt egy Oszaka Metropolisz tervet, amely szerint Oszaka várost és esetleg néhány szomszédos várost Tokióhoz hasonló speciális kerületekké alakítanának.

Hokkaidó besorolása dó (道) vagy körzet. Ezt a kifejezést eredetileg a több tartományt magába foglaló régiók megnevezésére használták (pl: Tokaidó keleti parti régió, és Szakaidó nyugati parti régió). Ez volt a történelmi jelentése is az írásjegynek Kínában. (Koreában ez a történelmi jelentés a mai napig él, és megtartották a japán irányítás ideje alatt is.) Hokkadó az egyetlen dó, amely a mai napig megmaradt, bár nem tartozott az eredeti 7 dó közé (a modern kor előtti időben Ezoként ismerték). Jelenlegi nevéről úgy hiszik, hogy Macuura Takesirótól, a sziget egy korai japán felfedezőjétől származik. Mivel Hokkaidó nem illett bele a meglévő dó besorolásba, egy új dó-t hoztak létre, hogy lefedje. A Meidzsi kormány eredetileg úgy osztályozta, mint „gyarmati küldöttség” (開拓使 kaitakusi), és később 3 prefektúrára osztotta a szigetet (Szapporo, Hakodate, Nemuro). Ezeket később egyetlen Hokkaidó Minisztériumban egyesítették (北海道庁 Hokkaidó-csó) 1886-ban. Bár prefektúra szintű, mégis inkább egy tartományhoz hasonló a szervezeti felépítése.

1947-ben a minisztérium feloszlott, és Hokkaidó teljes értékű prefektúra lett. A –ken utótagot sosem adták hozzá a nevéhez, így a –dó utótagot értették prefektúra jelentésként. Amikor Hokkaidó prefektúrái egyesültek, a szállítás még mindig fejletlen volt a szigeten, így a prefektúra több alprefektúrára (支庁 sicsó) szakadt, amelyek el tudták látni a tartományi önkormányzatok közigazgatási feladatait, és szoros irányítás alatt tartották a fejlődő szigetet. Ezek az alprefektúrák ma is léteznek, bár sokkal kevesebb hatalommal rendelkeznek, mint korábban és a világháború alatt: manapság elsődlegesen azért vannak, hogy kezeljék a papírmunkát, és egyéb bürokratikus feladatokat lássanak el. Hokkaidó prefektúra technikailag egy redundáns kifejezés, habár esetenként használják arra is, hogy a kormányzatot megkülönböztessék magától a szigettől. A prefektúra kormánya szívesebben nevezi magát Hokkaidó Kormánynak, nem pedig Hokkaidó Tartományi Kormánynak.

Oszaka és Kiótó prefektúrára a fu (府) megnevezést használjuk. A klasszikus kínai írásjegy, amelyből származtatják, utal a nemzeti jelentőségű központi városi övezetre. A 2. világháború előtt más törvények vonatkoztak a fukra és a kenekre, de ezt a megkülönböztetést eltörölték a háború után, és a két prefektúratípus működését tekintve most már azonos.

A 47-ből 43 prefektúra van ken (県) kategóriába sorolva. A klasszikus kínai írásjegy, amelyből származtatják, egy vidéki vagy provinciális mellékjelentést hordoz magában, és egy hasonló írásjegyet használnak Kína és Tajvan megyéinek és Vietnam körzeteinek azonosítására.

Hagyományosan a prefektúrákat régiók szerint csoportosítják. 8 régió létezik, de ezek nem hivatalosan meghatározott régiók, nincsenek választott tisztviselőik, sem közigazgatási testületük. Ezt a besorolást tükrözi a Japán Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO-kódolása. A Japán prefektúrák és a hozzájuk kapcsolódó régiók észak-déli irányban felsorolva:

Prefektúra	Kandzsi	Főváros	Régió	Sziget	Népesség¹	Terület²	Népsűrűség³	Körzetek	Önkormányzatok	ISO
Aicsi	愛知県	Nagoja	Csúbu	Honsú	7 484 094	5 172,4	1 446,9	7	54	JP-23
Akita	秋田県	Akita	Tóhoku	Honsú	1 022 839	11 637,54	87,9	6	25	JP-05
Aomori	青森県	Aomori	Tóhoku	Honsú	1 308 649	9 645,4	135,7	8	40	JP-02
Csiba	千葉県	Csiba	Kantó	Honsú	6 224 027	5 157,64	1 206,8	6	54	JP-12
Ehime	愛媛県	Macujama	Sikoku	Sikoku	1 385 840	5 676,1	244,2	7	20	JP-38
Fukui	福井県	Fukui	Csúbu	Honsú	787 099	4 190,43	187,8	7	17	JP-18
Fukuoka	福岡県	Fukuoka	Kjúsú	Kjúsú	5 102 871	4 986,4	1 023,4	12	60	JP-40
Fukusima	福島県	Fukusima	Tóhoku	Honsú	1 913 606	13 783,75	138,8	13	59	JP-07
Gifu	岐阜県	Gifu	Csúbu	Honsú	2 032 533	10 621,29	191,4	9	42	JP-21
Gunma	群馬県	Maebasi	Kantó	Honsú	1 973 476	6 362,28	310,2	7	35	JP-10
Hirosima	広島県	Hirosima	Csúgoku	Honsú	2 844 963	8 479,38	335,5	5	23	JP-34
Hokkaidó	北海道	Szapporo	Hokkaidó	Hokkaidó	5 383 579	83 424,22	68,6	66	180	JP-01
Hjógo	兵庫県	Kóbe	Kanszai	Honsú	5 536 989	8 400,9	659,1	8	41	JP-28
Ibaraki	茨城県	Mito	Kantó	Honsú	2 917 857	6 096,93	478,6	7	44	JP-08
Isikava	石川県	Kanazava	Csúbu	Honsú	1 154 343	4 186,15	275,8	5	19	JP-17
Ivate	岩手県	Morioka	Tóhoku	Honsú	1 279 814	15 275,01	83,8	10	33	JP-03
Jamagata	山形県	Jamagata	Tóhoku	Honsú	1 122 957	9 323,15	120,4	8	35	JP-06
Jamagucsi	山口県	Jamagucsi	Csúgoku	Honsú	1 405 007	6 112,3	229,9	4	19	JP-35
Jamanasi	山梨県	Kófu	Csúbu	Honsú	835 165	4 464,99	187	5	27	JP-19
Kagava	香川県	Takamacu	Sikoku	Sikoku	976 756	1 876,73	520,5	5	17	JP-37
Kagosima	鹿児島県	Kagosima	Kjúsú	Kjúsú	1 648 752	9 188,1	179,4	8	43	JP-46
Kanagava	神奈川県	Jokohama	Kantó	Honsú	9 127 323	2 415,81	3 778,2	6	33	JP-14
Kiotó	京都府	Kiotó	Kanszai	Honsú	2 610 140	4 612,2	565,9	6	26	JP-26
Kócsi Kócsi	高知県	Kócsi	Sikoku	Sikoku	728 461	7 103,91	102,5	6	34	JP-39
Kumamoto	熊本県	Kumamoto	Kjúsú	Kjúsú	1 786 969	7 409,32	241,2	9	45	JP-43
Mie	三重県	Cu	Kanszai	Honsú	1 815 827	5 774,39	314,5	7	29	JP-24
Mijagi	宮城県	Szendai	Tóhoku	Honsú	2 334 215	7 282,14	320,5	10	35	JP-04
Mijazaki	宮崎県	Mijazaki	Kjúsú	Kjúsú	1 104 377	7 735,31	142,8	6	26	JP-45
Nagano	長野県	Nagano	Csúbu	Honsú	2 099 759	13 561,56	154,8	14	77	JP-20
Nagaszaki	長崎県	Nagaszaki	Kjúsú	Kjúsú	1 377 780	4 132,32	333,4	4	21	JP-42
Nara	奈良県	Nara	Kanszai	Honsú	1 365 008	3 690,94	369,8	7	39	JP-29
Niigata	新潟県	Niigata	Csúbu	Honsú	2 305 098	12 584,1	183,2	9	30	JP-15
Óita Óita	大分県	Óita	Kjúsú	Kjúsú	1 166 729	6 340,61	184	3	18	JP-44
Okajama	岡山県	Okajama	Csúgoku	Honsú	1 922 181	7 114,62	270,2	10	27	JP-33
Okinava	沖縄県	Naha	Kjúsú	Rjúkjú-szigetek	1 434 138	2 281	628,7	5	41	JP-47
Oszaka Oszaka	大阪府	Oszaka	Kanszai	Honsú	8 838 908	1 904,99	4 639,9	5	43	JP-27
Siga	滋賀県	Ócu	Kanszai	Honsú	1 413 184	4 017,38	351,8	3	19	JP-25
Simane	島根県	Macue	Csúgoku	Honsú	694 188	6 708,23	103,5	5	19	JP-32
Sizuoka	静岡県	Sizuoka	Csúbu	Honsú	3 701 181	7 778,7	475,8	5	35	JP-22
Szaga	佐賀県	Szaga	Kjúsú	Kjúsú	833 245	2 440,64	341,4	6	20	JP-41
Szaitama	埼玉県	Szaitama	Kantó	Honsú	7 261 271	3 797,75	1 912	8	63	JP-11
Tocsigi	栃木県	Ucunomija	Kantó	Honsú	1 974 671	6 408,09	308,2	5	26	JP-09
Tojama	富山県	Tojama	Csúbu	Honsú	1 066 883	4 247,61	251,2	2	15	JP-16
Tokió	東京都	Tokió	Kantó	Honsú	13 513 734	2 190,9	6 168,1	1	39	JP-13
Tokusima	徳島県	Tokusima	Sikoku	Sikoku	756 063	4 146,93	182,3	8	24	JP-36
Tottori	鳥取県	Tottori	Csúgoku	Honsú	573 648	3 507,05	163,6	5	19	JP-31
Vakajama	和歌山県	Vakajama	Kanszai	Honsú	963 850	4 724,68	204	6	30	JP-30

Ez a szócikk részben vagy egészben a Prefectures of Japan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.