[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Javorina (Poprádi járás)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Javorina (Tatranská Javorina)
A fatemplom
A fatemplom
Javorina címere
Javorina címere
Javorina zászlaja
Javorina zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rangközség
Első írásos említés1589
PolgármesterAlena Pitoňáková
Irányítószám059 56
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Teljes népesség177 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság993 m
Terület94,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′, k. h. 20° 08′49.266667°N 20.133333°EKoordináták: é. sz. 49° 16′, k. h. 20° 08′49.266667°N 20.133333°E
Javorina weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Javorina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Javorina (szlovákul: Tatranská Javorina, lengyelül: Jaworzyna Spiska, németül: Uhrgarten), üdülőfalu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. Közúti határátkelőhely a lengyelországi Łysa Polana felé.

Fekvése

[szerkesztés]

Poprádtól 40 km-re északra, a lengyel határ mellett, a Jávor-völgy végénél, a Javorinka-patak partján fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a szláv javor (= juharfa) főnévből származik.

Története

[szerkesztés]

A falu helyén a 18. századig pásztorok tanyája volt, ahol csak egy karám állt. 1759-ben birtokosa – plaveci Horváth Ferenc – a majorság mellé vashámort építtetett, mely körül csakhamar a szénégetők viskói sorakoztak, de cseh és lengyel kohászok is érkeztek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Javorina, (Urgarten), tót falu, Szepes vmegyében, igen hegyes vidéken, közel Gallicziához; 158 kath., 2 evang., 8 zsidó lak. Vashámor. F. u. b. Palocsay Horváth.”[2]

1875-re a vaskészletek kimerültek és a hámort papírgyárrá alakították. 1879-ben az új birtokos Hohenlohe Orhringen Krafft Keresztély porosz herceg lett, aki vadászkastélyt épített ide és határában 40 000 holdas vadaskertet létesített. Ez lett az alapja a mai Tátrai Nemzeti Parknak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

A herceget 1926-ban az itteni temetőben temették el. A hercegi birtokot 1936-ban az állam megvásárolta. Lakói ma főként a tátrai idegenforgalomból élnek.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 396-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel.

2001-ben 223 lakosából 222 szlovák volt.

2011-ben 229 lakosából 209 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A 19. század végén népi stílusú fatemplomot építettek Szent Anna tiszteletére.
  • A Poľana Szálló 1977-ben épült.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]