Joseph Raymond McCarthy

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Joseph Raymond McCarthy
Született	1908. november 14.[1][2][3][4][5] Grand Chute
Elhunyt	1957. május 2. (48 évesen)[1][3][4][5][6] Bethesda
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Jean Kerr Minetti
Foglalkozása	politikus katonatiszt bíró jogász gazdálkodó jegyszedő anti-communist
Tisztsége	bíró (1939–1942) bíró (1945 – 1957. május 2.) amerikai szenátor (1947. január 3. – 1949. január 3.) amerikai szenátor (1949. január 3. – 1951. január 3.) amerikai szenátor (1951. január 3. – 1953. január 3.) amerikai szenátor (1953. január 3. – 1955. január 3.) amerikai szenátor (1955. január 3. – 1957. január 3.) amerikai szenátor (1957. január 3. – 1957. május 2.)
Iskolái	Marquette University Wisconsin–Madison Egyetem általános iskola középfokú oktatási intézmény Marquette University Law School (–1935)
Kitüntetései	Distinguished Flying Cross Air Medal
Halál oka	májzsugor
Sírhelye	Saint Mary's Cemetery[7]
Joseph Raymond McCarthy aláírása
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Raymond McCarthy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Joseph Raymond McCarthy (Grand Chute, Wisconsin, 1908. november 14. – Bethesda, Maryland, 1957. május 2.) republikánus amerikai politikus. 1947–1957 között Wisconsin állam republikánus szenátora. Amerikai részről a hidegháború egyik legtöbb feszültséggel járó ideológiai csatája, az 1950-es évek elejének mccarthyzmusa fűződik a nevéhez. 1950-től kezdett vezető szerepet betölteni a kommunisták elleni boszorkányüldözésben, amelynek a szövetségi kormány soraiban feltételezett kommunista és szovjet ügynökök „leleplezése” volt a célja.

1935-ben szerzett jogi végzettséget a milwaukeei Marquette Universityn, s 1939-től kerületi bíró lett Wisconsinban. A második világháborúban, harminchárom évesen bevonult a tengerészgyalogsághoz és harcolt a Japán elleni háborúban, majd 1946-ban indult a szenátusi választásokon, és 1947-től haláláig Wisconsin szenátora lett. A politika élvonalában 1950-ben bukkant fel hírhedt szenátusi beszédével, amelyben azt állította, hogy a birtokában van egy lista az amerikai külügyminisztériumban dolgozó kommunista párttagok és kémek nevével. Szenzációs bejelentését ugyan soha nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítania, az elkövetkező években, Harry S. Truman, majd Dwight D. Eisenhower elnöksége alatt McCarthy mégis lehetőséget kapott arra, hogy tárgyalásokat folytasson le egyes, kommunistának feltételezett külügyminisztériumi, fehér házi alkalmazottak, illetve katonatisztek ellen. Sokakat pusztán származásuk okán idéztek be és zaklattak, így hírességeket, mint Danny Kaye-t, mivel a családja ukrajnai eredetű, mely ekkor már a Szovjetunió tagállamának számított, vagy pedig Charles Korvint, aki ugyan még a monarchiakori Magyarországon született, de 1951-es beidézésekor már kommunista berendezkedés érvényesült a hazájában. Emellett az ún. McCarthy-meghallgatásokat – ahogy az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság üléseit is – gyakran az adminisztráción kívüli, ellenzéki politikusok ellehetetlenítésére használták fel. A legnagyobb botrányt azonban mégis Julius és Ethel Rosenberg kivégzése okozta, akiket atomkémeknek kiáltottak ki, miszerint a szovjeteknek adtak el titkokat az amerikai atomprogramot illetően. A házaspár bűnösségét illetően rendkívül sok a kérdőjel, sokak szerint csak a McCarthy által előidézett hisztéria áldozatai.

McCarthyról köztudott volt, hogy alkoholista. Meggondolatlan és botrányos kijelentéseit is gyakorta ittas állapotban tette.

Tevékenységét a közvélemény egyre nagyobb része ítélte el, s 1954 második felében a szenátus 67:22 szavazataránnyal megfeddte McCarthyt. A szenátor három évvel később, negyvennyolc éves korában halt meg, a hivatalos közlemények szerint hepatitisben, valójában erős alkoholizmusa vezetett halálához.

• Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság

Ez az amerikai személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!