Josep Borrell
Josep Borrell | |
Született | Josep Borrell i Fontelles 1947. április 24. (77 éves)[1][2] La Pobla de Segur |
Állampolgársága | |
Házastársa |
|
Gyermekei | Joan Borrell Mayeur |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Politikai pályafutása | |
Párt | Spanyol Szocialista Munkáspárt (1975–)[10][11] |
Az Európai Bizottság erősebb Európáért a világban felelős alelnöke, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője | |
Hivatali idő 2019. december 1. – 2024. november 30. | |
Az Európai Bizottság elnöke | Ursula von der Leyen |
Spanyolország külügyi és európai uniós ügyekért felelős minisztere | |
Hivatali idő 2018. június 7. – 2019 | |
miniszterelnök | Pedró Sánchez |
Az Európai Parlament elnöke | |
Hivatali idő 2004. július 20. – 2007. január 16. | |
Előd | Pat Cox |
Utód | Hans-Gert Pöttering |
A Wikimédia Commons tartalmaz Josep Borrell témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Josep Borrell Fontelles (La Pobla de Segur, 1947. április 24. – ) katalán származású spanyolországi politikus. 2018 és 2019 között Spanyolország külügyminisztere, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) tagja. 2004 július és 2007. januárja között az Európai Parlament (EP) elnöke volt. 2019 és 2024 között az Európai Bizottság erősebb Európáért a világban felelős alelnöke, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Pályafutása
[szerkesztés]Helyi politika
[szerkesztés]1975-ben lett tagja a PSOE-nak, és a párt madridi szervezetének volt tagja. Az 1979-es spanyol önkormányzati választások után önkormányzati képviselő lett. 1979-1983 között Madridi Önkormányzat pénzügyi osztályának osztályvezetője volt.[12][13]
González-kormányok
[szerkesztés]1982-ben megalakult Felipe González szocialista kormánya. Borrellt kinevezték állami költségvetésért és közkiadásokért felelős államtitkárnak. 1984-ben pénzügyi államtitkári posztot kapta meg. Államtitkársága ideje alatt arról vált ismertté, hogy harcot hirdetett az adóelkerülés ellen. 1986-ban Barcelona egyik képviselőjeként jutott be a Képviselőházba, aminek tagja maradt 2004-ig.
1991-ben foglalkoztatási, közlekedési és környezetvédelmi miniszternek nevezték ki. Miniszterként a spanyolországi telekommunikációs hálózat liberalizációja volt a legfőbb feladata.[14]
Az európai politikában
[szerkesztés]2001-ben kinevezték az Európai Konvent spanyol képviselőjének. 2004-ben José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök felkérésére, ő volt a PSOE listavezetője az európai választásokon, amit megnyert. Borrell ennek következtében az Európai Szocialisták Képviselőcsoportjának lett tagja és a spanyol delegáció vezetője lett.
2004-ben megválasztották az Európai Parlament elnökének 2,5 éves mandátumra. A szavazás első fordulójában 700-ból 388 szavazattal abszolút többséget szerzett, megelőzve a lengyel Bronisław Geremeket (288 szavazat) és a francia Francis Wurtzot (51 szavazat). A Néppárttal való megállapodás értelmében Borrelt a német CDU-párti Hans-Gert Pöttering követte az elnöki tisztségben. Emellett az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának elnöke volt.[15]
Miután az Európai Parlament november 27-én támogatta az első Von der Leyen-bizottságot, 2019. december 1-jétől az Európai Bizottság erősebb Európáért a világban felelős alelnöke, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője lett.[16]
Egy, a fejlődő országokkal szembeni ellenséges, burkoltan rasszista jellegű kijelentése miatt több helyről komoly bírálat érte.[17]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Borrell adquiere la doble nacionalidad argentina y española, 2019. július 17.
- ↑ Real Decreto 994/1996, de 10 de mayo, por el que se concede la Gran Cruz de la Real y Muy Distinguida Orden de Carlos III a don José Borrell Fontelles, 1996. május 11.
- ↑ a b c http://www.europarl.europa.eu/resources/library/media/20190919RES61458/20190919RES61458.pdf, 2019. október 3., 16
- ↑ Real Decreto 38/2000, de 14 de enero, por el que se concede la Gran Cruz de la Orden de Isabel la Católica a don Josep Borrell Fontelles, 2000. január 15.
- ↑ Real Decreto 603/2007, de 4 de mayo, por el que se concede la Gran Cruz de la Orden del Mérito Civil a don Josep Borrell Fontelles, 2007. május 5.
- ↑ 2017. október 9., Boletín Oficial del Estado, 2011. május 10., BOE-A-2011-8197, https://www.boe.es/boe/dias/2011/05/10/pdfs/BOE-A-2011-8197.pdf
- ↑ https://www.president.gov.ua/documents/5952022-43765
- ↑ Borrell, tercer presidente español del PE, 2004. július 20. (Hozzáférés: 2017. december 17.)
- ↑ Un 55% de caras nuevas en la ejecutiva del PSOE, 1997. június 23. (Hozzáférés: 2017. december 17.)
- ↑ (1999. május 14.) „Biografía de José Borrell”. El Mundo.
- ↑ Díez, Anabel (2018. június 5.). „Josep Borrell, ministro de Exteriores”. El País. [2018. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 7.)
- ↑ (2004. május 24.) „Las familias del gobierno”. El Siglo de Europa (504). [2019. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 7.)
- ↑ Dan Bilefsky (January 16, 2007), EU Parliament elects German conservative International Herald Tribune.
- ↑ David M. Herszenhorn, Maïa de la Baume: Von der Leyen’s in — now the hard work begins (angol nyelven). Politico, 2019. november 27. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ https://www.amiidonk.hu/elemzes/tricontinental-afrika-nem-akar-az-uj-hideghaboru-taptalaja-lenni/
További információk
[szerkesztés]- Meet the commissioners, Politico (angol)