Jovan Dučić

Jovan Dučić
Született	1871. február 17.[1][2] Trebinje
Elhunyt	1943. április 7. (72 évesen)[1][3] Gary
Állampolgársága	jugoszláv osztrák–magyar
Foglalkozása	diplomata költő író újságíró tanár
Iskolái	Genfi Egyetem (1899–, jogrendszer)
Sírhelye	St. Sava's Serbian Orthodox Seminary Hercegovačka Gračanicai ortodox kolostor (2000. október 22. – )[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Jovan Dučić témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jovan Dučić (Trebinje, 1871. február 17. – Gary, Indiana, USA, 1943. április 7.) szerb költő, író, esszéíró és diplomata.

Svájcban, a genfi egyetem filozófia-társadalomtudományi karán tanult, Párizsban is sokszor megfordult. A Zora című Mostarban megjelent folyóirat egyik alapító tagja volt, és szerkesztette is a lapot 1896 és 1899 között. 1907-től szerb külügyi szolgálatba lépett. Később Jugoszlávia egyiptomi, majd budapesti követe volt az 1930-as években. 1924-ben a Szerb Tudományos Akadémia tagja lett, 1940-ben a Román Akadémia külföldi tiszteleti tagjává választották, 1941-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba.

Első kötetét Pjesme (Versek, Mostar, 1901) erősen Puskin hatása alatt írta. Később a francia modern írók hatása alatt szimbolista költeményeket írt. Értékesek prózai művei: Plave legende (Kék legendák), a szimbolikus költemények prózában, Pismo iz Ženeve (Levél Genfből, Belgrád, 1908), Pismo s Jonskog Mora (Levél a Jón tenger mellől, Belgrád, 1911) s néhány írói portréja. 1929-ben jelentek meg összes művei öt kötetben. Hazájában őt tekintik a l'art pour l'art irány legkiválóbb képviselőjének. Magyarul megjelent tőle az Álmok városa (útleírások).

• Pjesme ('Versek', 1901)
• Pesme ('Versek', 1908)
• Grof Sava Vladislavić — Jedan Srbin diplomata na dvoru Petra Velikog i Katerine I. ('Sava Vladislavic gróf — egy szerb diplomata Nagy Péter és I. Katalin udvarában', 1942)
• Lirika ('Verseskönyv', 1943)

• Gutenberg Nagy Lexikon, 9. kötet. Déport - Elektromos hullámok (Budapest, 1932) 290. hasáb. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 19.)
• Tolnai Új Világlexikona 1. Pótkötet A-H (Budapest) 169. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 19.)
• Világirodalmi lexikon 2. Cam–E (1972) 884. old.. (Hozzáférés: 2022. június 19.)
• Academia Română - membri de onoare din străinătate. acad.ro (Hozzáférés: 2022. június 20.)

Ez a szerb személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!