Iglu

Az iglu vagy hókunyhó egy hagyományosan eszkimók által hóból épített menedék. Az iglu az eszkimó megfelelője a ház vagy otthon szónak,^[1] ami nem korlátozódik kizárólag hóból épített házra, használják azt akár egy sátorra vagy egy modern épületre.^[2][3] Mindazonáltal az iglu szót az eszkimókon kívül általában a tömör hóból épített kupola formájú menedékekre használják csak.

Habár az iglut általában az eszkimókkal hozzák összefüggésbe, azt csak a Kanada középső tájain és Grönland Thule területén élők építették inkább. A többi eszkimó a havat csak mint hőszigetelőt használta bálnacsontból készített otthonaikhoz. A hó azért hőszigetelő, mert kristályai levegőt ejtenek csapdába. Amíg a kinti hőmérséklet akár -45 °C-ig is süllyedhet, addig a benti elérheti a 16 °C-t csupán a test melegétől fűtve.^[4]

Három különböző méretű iglut készítenek, mindet más célra.

• A legkisebbet egy-két éjszaka idejére építették akár a tenger jegére vadászatok alkalmából.
• A következő méretű iglut már két család is lakhatja. Ezt hosszabb távra építik és kisebb településeket alkothatnak.
• A legnagyobb iglukat akár 20 eszkimó is lakhatja. Szokásosan párban építik őket, az egyik egy átmeneti iglu ünnepi alkalmakra, a másikat pedig lakásnak. Ez utóbbiak ötszobásak is lehetnek. Másik módja a hatalmas igluk építésének a kisebb igluk összekötése hócsatornákkal, amelyek egy nagy iglut alkotnak. A legnagyobb igluk szolgáltak helyül a közösségi összejöveteleknek, ünnepeknek.

Az iglu feltűnik Nunavut címerében.

A Wikimédia Commons tartalmaz Iglu témájú médiaállományokat.

Nézd meg az iglu címszót a Wikiszótárban!