II. Mihnea havasalföldi fejedelem
II. Mihnea | |
Havasalföld fejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1577. szeptember 11.[1] – 1583 júliusa[1] | |
Elődje | II. Sándor |
Utódja | II. Péter |
Havasalföld fejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1585. április 6.[1] – 1591. május 19.[1] | |
Elődje | II. Péter |
Utódja | István |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Drăculești-dinasztia |
Született | 1564 júliusa Beyoğlu |
Elhunyt | 1601 októbere Isztambul |
Édesapja | II. Sándor |
Édesanyja | Ecaterina Salvaresso |
Gyermekei | Radu Mihnea |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Mihnea témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Mihnea (románul: Mihnea Turcitul, azaz "törökké vált Mihnea"), (1564 júliusa[2] – 1601 októbere) Havasalföld fejedelme volt 1577. szeptember - 1583. július, majd 1585. április – 1591. május között.
Uralkodása
[szerkesztés]II. Sándor Mircea és Ecaterina Salvaresso egyedüli fiaként olyan események után került a trónra, amelyek jellemzőek voltak a helyi szokások és fejedelmi hatalom presztízsének csökkenésére az Oszmán Birodalom nyomása alatt: Mihneának egy idegen trónkövetelővel kellett versenyeznie, egy Rosso nevű lombardiai orvossal, aki azt állította, hogy havasalföldi uralkodóktól származik,[3] és végül is nagyanyja, a befolyásos Doamna Chiajna segítségével járt sikerrel.[4]
Ezt követően Mihnea, Ecaterina Salvaresso és Chiajna igen népszerűtlen kormányzást folytattak, amely lényegében II. Sándor politikai irányvonalát követte és lényeges adóemeléssel járt; 1583 körül a parasztok tömegesen hagyták el a falvakat, hogy átszökjenek Erdélybe.[5]
Miután a helyi bojárok sikertelenül folyamodtak a török portához, Mihnea fiatal korára hivatkozva, tárgyalásokat kezdtek egy bizonyos Pătrașcuval (más néven Radul Popa, aki azt állította, hogy Petraskó havasalföldi fejedelem fia), és felkelést szítottak Olténiában a Craiovești család vezetésével.[6] Ennél sokkal erősebb trónkövetelő volt Petraskó igazi fia, II. (Fülbevalós) Péter, aki trónra is jutott 1583 és 1585 között, elérve Mihnea Tripoliba való száműzetését, ahol az oszmán hatóságok foglyul tartották.[7]
Azok a kötelezettségek, amelyeket Mihnea vállalt Péter elmozdítása érdekében (körülbelül 700 000 scudo), arra kényszerítették Mihneát, hogy Bukarestbe való visszatérése után ismét szorítson az adóprésen.[8] Ezen felül Mihnea annyi aranyat ígért a nagyvezírnek Petru megöléséért, amennyit 600 ló elbír.[9] Ezt a kérést 1590 márciusában III. Murád szultán teljesítette, aki 70 000 aranyért cserébe elrendelte Péter kivégzését.[9]
A már kialakult kapcsolatok ellenére a törökök elmozdították Mihneát "Süket" István javára.[10] Ezt követően Mihnea Anatóliába költözött és sikertelenül pályázott Moldva trónjára.[10]
Mihnea azzal maradt fenn a történelemben (és azzal nyerte a jelzőjét), hogy áttért az iszlám hitre. Ez 1591-ben történt.[11] Ezzel a lépéssel elérte azt is, hogy alkalmasnak tekintették oszmán adminisztratív tisztségekre – a nikápolyi szandzsák lett a jutalma, amelyet Mehmed bég néven vezetett.[12] Ezek a hagyománnyal ellentétes cselekedetek nem akadályozták meg, hogy legkisebb fia, X. Radu Mihnea uralkodóvá legyen 1601-ben.
Gyermekei
[szerkesztés]- Mihnea első feleségének a neve nem ismert.[2]
- Második felesége, Neaga,[2] Vlaicu Cislau leánya (házasság 1582 júliusában[2]) két gyermeket szült férjének:
- Ezenkívül született még egy törvénytelen gyermeke is egy Vlaica[2] nevű nőtől:
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Ghyka Roumanie. A Basarab-ház családfája. (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2007. november 11.)
- ↑ a b c d e f g h [genealogy.euweb.cz/balkan/basarab.html#MT Bassaraba family. Mihnea II "Turcitul" "the Turk"] (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ↑ Xenopol, p.14-15
- ↑ Xenopol, p.15
- ↑ Ștefănescu, p.163-164
- ↑ Letopisețul Cantacuzinesc; Xenopol, p.15-16
- ↑ Xenopol, p.16-19
- ↑ Letopisețul Cantacuzinesc; Xenopol, p.25, 33
- ↑ a b Xenopol, p.32
- ↑ a b Xenopol, p.33
- ↑ Magyar katolikus lexikon. Moldva (magyar nyelven). Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Kara. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Ștefănescu, p.164
Hivatkozások
[szerkesztés]- Letopisețul Cantacuzinesc
- Ștefan Ștefănescu, Istoria medie a României, Bukarest, Vol. I, 1991
- Alexandru D. Xenopol, Istoria romînilor din Dacia Traiană, Vol. V, cap. 3, Jászvásár, 1896
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mihnea Turcitul című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Előző uralkodó: II. Sándor |
Következő uralkodó: II. Péter |
Előző uralkodó: II. Péter |
Következő uralkodó: István |