I. Albert bajor herceg

I. Albert bajor herceg
Adelbertus Bauariae: Albert 16. századi ábrázolása, vállán a közös bajor-hainauti címerrel
Ragadványneve	Bajor
Bajorország hercege öt bátyjával közösen
I. Albert
Uralkodási ideje
1347 – 1349
Elődje	IV. Lajos német-római császár
Utódja	Bajorországot felosztották IV. Lajos fiai
Alsó-Bajorország hercege
I. Albert
Uralkodási ideje
1349 – 1353
Elődje	Bajorország felosztásával jött létre
Utódja	Alsó-Bajorországot ismét felosztották Bajorország-Straubing és Bajorország-Landshutra
Bajorország-Straubing hercege
I. Albert
Uralkodási ideje
1353 – 1404
Elődje	Alsó-Bajorország felosztásával jött létre
Utódja	II. Vilmos
Hainaut-i Grófság grófja
I. Albert
Uralkodási ideje
1358 (ténylegesen 1389) – 1404
Elődje	III. Vilmos
Utódja	IV. Vilmos
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Wittelsbach-ház
Született	1336. július 25. Münich
Elhunyt	1404. december 13. (68 évesen) Hága
Nyughelye	Hága
Édesapja	IV. Lajos német-római császár
Édesanyja	II. Margit hainaut-i grófnő
Testvére(i)	Beatrice of Bavaria Elisabeth of Bavaria Agnes of Bavaria Bajor Margit szlavóniai hercegné Matilda of Bavaria, Margravine of Meissen VI. Lajos bajor herceg Louis V, Duke of Bavaria II. István bajor herceg Otto V, Duke of Bavaria I. Vilmos bajor herceg
Házastársa	Briegi Margit
Házastársa	Klevei Margit
Gyermekei	Katalin Johanna Margit Vilmos Albert Johanna Zsófia János
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Albert bajor herceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Albert bajor herceg KG (München, 1336. július 25. – Hága, 1404. december 13.) volt IV. Lajos német-római császár második házasságából származó harmadik fia. Apja halála után 1347-től I. Albert néven bajor (társ)herceg, 1389-től Hainaut, Holland és Zeeland grófja.^[1]

Albert 1336-ban született Münchenben, apja IV. Lajos német-római császár, anyja Lajos második felesége, Margit hainaut-i, holland és zeelandi grófnő. Bár Margit volt Hainaut, Holland és Zeeland örököse, házasságával a jog szerinti uralkodó Lajos lett, aki 1345-ben feleségére és fiaira hagyta ezeket a tartományokat.

1347-ben, apja halála után Albert és öt bátyja közösen uralkodtak Bajorországban, mint társhercegek 1349-ig. Ekkor a Wittelsbach-birtokok felosztása során Albert Alsó-Bajorország, illetve Hainaut és a Holland Grófság társuralkodója lett két bátyjával (Istvánnal és Vilmossal közösen.

1353-ban ismért felosztották birtokaikat és ekkor Albert Bajorország-Straubing, Hainaut és Holland uralkodója lett bátyjával, Vilmossal közösen. Vilmos 1354-től uralkodott Holland és Zeeland grófságokban, de anyjától csak annak halála után, 1357-ben kapta meg Hainaut-t. Mivel még ebben az évben elmebaj tünetei kezdtek kiütközni Vilmoson, Albert elfogatta és Le Quesnoy várába záratta bátyját, helyette régensként uralkodott mindhárom grófságban. Bátyja 1389-ben bekövetkezett halála után névleg is megszerezte a grófi címet.

Albert régenssége alatt a grófságokat korábban sújtó problémák eltűntek, fejlődött a kereskedelem, és a két párt, a "Tőkehalak" és a "Horgok" közötti összecsapások is szüneteltek. Bár Albert hivatalosan nem volt gróf, már régenssége alatt kiházasította lányait, akik a korabeli Európában jelentős uralkodókhoz mentek feleségül - köztük Margit, akinek férjétől, III. Fülöp burgundi hercegtől származó utódai örökölték Albert birtokait.

Albert uralkodása alatt ismét kitört a Tőkehalak és a Horgok közötti ellentét. Albert egyik szeretője, a gyönyörű Aleid van Poelgeest, ugyanis a "Tőkehal" párt tagja volt, és pozícióját kihasználva nagy befolyásra tett szert. Albert kísérete és a "Horgok" (hagyományosan a grófok támogatói) összeesküvést szőttek Aleid eltávolítására, és 1392 szeptemberében egy éjszaka Hágában meggyilkolták őt.

A feldühödött Albert bosszúhadjáratot indított a "Horgok" ellen, egyik kastélyukat a másik után foglalta el. Még fia és örököse, Vilmos sem érezte magát biztonságban és inkább visszavonult Hainaut-ba.

Élete utolsó éveiben Albert gróf megpróbálta meghódítani a frízeket, akiket többször megvert ütközetben, de sohasem tudta végleg felszámolni ellenállásukat.

Albert 1404-ben bekövetkezett halála után örököse fia, Vilmos lett, míg öccse, János a liège-i püspökséget kapta. Azonban Vilmos halála után örökösödési háború tört ki János és Vilmos lánya, Jacqueline között. A háború végeredményeként III. Fülöp burgundi herceg pártfogása alá helyezte Jacqueline-t és saját birodalmához csatolta Hainaut, Holland és Zeeland grófságokat.

Első felesége Briegi Margit (Margareta von Brieg), I. Lajos briegi herceg lánya, akit 1353. július 19-én vett feleségül Passauban. Házasságukból hét gyermek született:

• Katalin (1361-1400), férje 1379-től Vilmos gelderlandi herceg (1364-1402), aki 1393-tól VIII. Vilmos jülichi hercegként uralkodott.
• Johanna (1361-1386), férje 1370-től IV. Vencel cseh király (1361-1419), IV. Károly német-római császár fia.
• Margit (1363-Dijon, 1424. január 23.), férje 1385-től János burgundi herceg, II. Fülöp burgundi herceg fia és örököse, aki 1404-ben lépett trónra.
• Vilmos (1365-1417), 1404. után apja örököse, mint II. Vilmos bajor herceg
• Albert (1369-1397), Straubing kormányzója
• János (1374-1425), 1397-től Straubing régense, 1390-1418 között kanonok Liège-ben, 1417-től liège-i püspök. Vilmos bátyja halála után 1417-től bajor herceg, majd 1418-tól Hainaut, Holland és Zeeland grófja unokahúga, Jacqueline ellenében. 1425-ben Hágában megmérgezték.
• Johanna Zsófia (1377-1410), férje IV. Albert osztrák herceg

1394-ben feleségül vette Klevei Margitot, de ebből a házasságból nem született gyerek.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Albert I, Duke of Bavaria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• ↑ Fmg.ac Crawley: Charles Cawley: Medieval Lands - Bavaria. Foundationo for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)

• Hainaut-i grófság
• Hainaut grófjainak listája

Elődje: III. Vilmos hainaut-i gróf

Hainaut-i gróf 1389 – 1404

Utódja: IV. Vilmos hainaut-i gróf