I. Íñigo pamplonai király

I. Íñigo pamplonai király
Íñigo Arista szobra Madridban, a Plaza de Oriente téren. José Oñate műve (1750–53)
Született	Enneco Ennecois 771 Bigorre[1]
Elhunyt	851 és 852 között[2][3] Isaba
Álneve	Arista
Állampolgársága	Karoling Birodalom
Házastársa	Onneca Velázquez de Pamplona
Gyermekei	négy gyermek: García Íñiguez de Pamplona Assona Íñiguez Galindo Íñiguez Nunilona of Pamplona
Szülei	Onneca of Pamplona Íñigo Jiménez
Foglalkozása	uralkodó harcos
Tisztsége	count of Bigorre (789–819) King of Pamplona (816–852) King of Sobrarbe (832–851)
Sírhelye	Real Monasterio de San Victorián (feltehetőleg) Monastery of Leyre (feltehetőleg)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Íñigo pamplonai király témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Íñigo, teljes nevén Iñigo Iñiguez Arista, baszkul Eneko Enekones Aritza/Haritza/Aiza, arabul ونقه بن ونقه, (Wannaqo ibn Wannaqo) (Bigorre, 771 – Isaba, 851 és 852 között), a Pamplonai Királyság megalapítója és első uralkodója (824–851?, 852?).

Későbbi források valószínűsítik, hogy apja Íñigo Jiménez (762?–?) a félfüggetlen Baszk Hercegség Bigorre grófságának egyik főura (grófja?) volt. Anyja Gascogne-i Ximeno (740?–816?), öccse Fortún Íñiguez (فرتون بن ونقه, Fortūn ibn Wannaqo).

Apja birtokát és tisztségét Iñigo Arista örökölte. Anyja ezután másodszor is férjhez ment; második férje Múszá ibn Fortún ibn Qasi, a Pamplonától délre elterülő, (Tudela székhelyű) Banu Qasi taifa emírje lett. Gyermekük, Iñigo Arista féltestvére, Múszá ibn Múszá (Múszá ibn Múszá ibn Qasi) követte apját az emírség élén, és a két féltestvér szoros szövetséget kötött a frank terjeszkedés ellen. Lehet, hogy Iñigo Arista féltestvére volt az a Mutarrif ibn Múszá, Múszá ibn Múszá ibn Qasi öccse, Pamplona kormányzója is, akit 799-ben frank ügynökök gyilkoltak meg.

Séguin baszk herceg felkelésének bukása után 816-ban birtokaihoz csatolta Baszkföldet (vagy legalábbis annak déli részét).

820-ban csapatokat vezényelt Aragóniába, lemondatta a frankok szövetségeseként ismert I. Aznar aragóniai grófot, és vejét, I. (Rossz) Garcíát ültette a helyébe.

824-ben ő vezette a frankok elleni sikeres szabadságharcot, amivel sikerült kivívni Pamplona önállóságát. A harmadik roncesvallesi csatában Pamplona, Aragónia és Banu Qasi hadait összefogva megsemmisítő vereséget mért a frankokra.

Ezután a felkelő nemesek királyukká választották. Iñigo Arista formálisan elismerte hűbérurának a córdobai emírt, ezért Córdobában „keresztény hercegnek” (Christicolae princeps) nevezték. Aznarnak rokonságukra tekintettel megkegyelmezett, Aeblust pedig II. Abd Al-Rahmán córdobai emírhez küldte; Aeblus a fogságban halt meg.

Valószínűleg kétszer házasodott:

• első feleségétől (Oneca (vagy Toda) Velascez de Pamplona, 785?–?) született gyermekei:
• Assona Íñiguez;
• García Íñiguez (834–885), a későbbi I. García király;
• második felesége egyes források szerint Iñiga Ximena volt.

További gyermekei:

• Galindo Íñiguez, aki Córdobába menekült;
• egy ismeretlen nevű lány (Nunila Íñiguez?), I. García aragóniai gróf (Rossz García) második felesége.

Uralkodására mindvégig a hintapolitika volt jellemző: országa függetlenségét úgy őrizte meg, hogy folyamatosan kijátszotta egymás ellen a szembenálló keresztény és muszlim hatalmakat.

• Féltestvére, Múszá ibn Múszá ibn Qasi segítségével a Pireneusok több völgyét elhódította a frankoktól, így terjesztve ki az Ebro felső folyása mentén kialakított királyság határait.
• 840-ben Abdallah ibn Kulayb, Zaragoza kormányzója megtámadta a királyságot, de Múszá ibn Múszá ibn Qasi fellázadt ellene, és a támadás összeomlott.
• 841-ben (840-ben? 842-ben?) viking fosztogatók támadtak Pamplonára. Iñigo Arista és Múszá ibn Múszá ibn Qasi felvette velük a harcot, ám Iñigo Arista megbénult a csatában szerzett sebétől. Ettől fogva régensként fia, a későbbi I. García uralkodott helyette, és ebben nagybátyja, Fortún Íñiguez mint „az ország első lovagja” segítette.
• 842-ben(?) Múszá ibn Múszá ibn Qasi felkelt Córdoba emírje ellen, és a Pamplonai királyság támogatta harcában. II. Abd Al-Rahmán córdobai emír több hadjáratot is vezetett a fellázadt tartományokba, és 843-ban döntő vereséget mért a felkelőkre:
  • Fortún Íñiguez elesett a csatában;
  • Múszá ibn Múszá ibn Qasi lovát kilőtték, úgyhogy gyalogosan menekült el a csatatérről néhány kísérőjével;
  • a már béna Iñigo Arista és fia, Galindo Íñiguez is megsebesült; néhány hűséges nemesük mentette ki őket a harcmezőről.
• A vereség után a felkelők 844-ben fiaikat, Galindo Íñiguezt, illetve Lubb ibn Múszát küldték Córdobába békét kérve. Múszá ibn Múszának meg kellett hódolnia.
• 850-ben Múszá ibn Múszá ismét fellázadt II. Abd Al-Rahmán ellen, és a Pamplonai királyság ismét melléállt.

Iñigo Arista a muszlim naptár szerinti 237. esztendőben hunyt el – tehát vagy 851 végén, vagy 852 elején.

• Ińigo Iniguez Arista OF PAMPLONA^{[halott link]}
• Íñigo Íñíguez "Arista", rey de Pamplona
• Íñigo Arista of Pamplona^{[halott link]}

• Íñigo Arista zászlaja Archiválva 2022. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben