Hidridion
| Hidridion | |||
| Szabályos név | hidrid[1] | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 12184-88-2 | ||
| PubChem | 166653 | ||
| ChemSpider | 145831 | ||
| ChEBI | 29239 | ||
| |||
| InChIKey | KLGZELKXQMTEMM-UHFFFAOYSA-N | ||
| Gmelin | 14911 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | H− | ||
| Moláris tömeg | 1,00794 g mol−1 | ||
| Termokémia | |||
| Standard moláris entrópia S |
108,96 J K−1 mol−1 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A hidridion (más néven hidrid vagy hidrogénanion) a hidrogén negatív ionja, jele H−. A hidridion fontos alkotórésze a csillagok, például a Nap légkörének.
Felfedezése
[szerkesztés]A hidridion a domináns fotonelnyelő anyag a csillagközi térben. A 0,75–4,0 eV energiájú fotonokat nyeli el, ami az infravöröstől a spektrum látható részébe nyúlik.[2][3] Előfordul a Föld ionoszférájában is.[2]
Létét elsőként elméleti úton bizonyította Hans Bethe 1929-ben.[4] A H− szokatlan tulajdonsága, hogy szabad állapotban nem rendelkezik kötött gerjesztett állapottal, ezt véglegesen 1977-ben bizonyították be,[5] és részecskegyorsítókban kísérletileg is vizsgálták.[6]
A kémiában a hidridanion −1-es oxidációs számú hidrogén. A hidridekben formálisan hidrogénanion található, azonban ezek többsége valójában eléggé kovalens vegyület. Ilyen például a borohidrid (BH−4).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hydride - PubChem Public Chemical Database. The PubChem Project. National Center for Biotechnology Information
- ↑ a b Rau, A. R. P. (1996. december 1.). „The negative ion of hydrogen”. Journal of Astrophysics and Astronomy 17 (3), 113–145. o. DOI:https://doi.org/10.1007/BF02702300.
- ↑ szerk.: Srinivasan, G.: Chapter 5, From white dwarfs to black holes : the legacy of S. Chandrasekhar. Chicago: University of Chicago Press (1999. november 18.). ISBN 0-226-76996-8
- ↑ Bethe, H. (1929). „Berechnung der Elektronenaffinität des Wasserstoffs”. Z. Phys. 57, 815. o. DOI:10.1007/BF01340659.
- ↑ Hill, R. N. (1977). „Proof that the H− Ion Has Only One Bound State”. Phys. Rev. Lett. 38, 643. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.38.643.
- ↑ Bryant, H. C. (1977). „Observation of Resonances near 11 eV in the Photodetachment Cross Section of the H− Ion”. Phys. Rev. Lett. 38, 228. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.38.228.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Hydrogen anion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.