Haselünne
Haselünne | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Alsó-Szászország | ||
Járás | Emsland | ||
Irányítószám | 49740 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | EL | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 13 663 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 78 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 20 m | ||
Terület | 159,16 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 52° 40′, k. h. 7° 28′52.666667°N 7.466667°EKoordináták: é. sz. 52° 40′, k. h. 7° 28′52.666667°N 7.466667°E | |||
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén | |||
Haselünne weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Haselünne témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Haselünne, város Németországban, Alsó-Szászországban.
Fekvése
[szerkesztés]Meppentől 12 km-re, keletre, Lingentől 20 km-re északra. Környező települések: északra Sögel, keletre Herzlake, délre Lengerich és Geeste, nyugatra Meppen.
Népesség
[szerkesztés]Lakosok száma | 12 728 | 12 847 | 12 914 | 13 196 | 13 552 | 13 663 |
2016 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
Története
[szerkesztés]A város egyike az Ems folyó mentén létrejött legrégebbi településeknek. Haselünne és környéke az itt talált régészeti leletek alapján már a korai kőkorszakban lakott volt. A városról fennmaradt első írásos feljegyzések pedig már oppidum néven említették. 1025-ben piaci jogokat, 1272-ben pedig városi jogot is kapott. A középkorban pedig a Hanza városok szövetségéhez tartozott. 1272-ben Münster püspök megújította városi rangját. 1733-ban és 1751-ben, majd 1798-ban ismét nagy tűzvész pusztított a városban.
1810-ben Haselünne a francia birodalom része, 1815-ig. 1894-ben nyílt meg a városon áthaladó Meppen-Haselünner-vasútvonal.
1945-ben a nyugati szövetséges csapatok foglalták el, 1946-ban az újonnan alakult állam Alsó-Szászország része lett. 1977-ben Az alsó-szászországi Circle reform jött létre Emsland kerület az egykori Lingen, Meppen és Village Hümmling területéből.
Nevezetességek
[szerkesztés]- St. Vincent-templom - háromhajós, késő gótikus csarnok templom és már valószínűleg a 15. század utolsó harmadában állt.
- Klarissenkloster
- Városháza - 1850-ben épült, építésze Josef Niehaus.
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Karl Immendorf (1692-1752) - jezsuita
- Josef Niehaus (1802-1864) - építész (késő klasszicizmus)
- Tobias Sudhoff (született 1972) - humorista, jazz zenész és szerző
Források
[szerkesztés]- Panoráma (1980) Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5
Galéria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (német)