Harderwijki egyetem
| Harderwijki egyetem | |
 | |
| Alapítva | 1648 |
| Bezárva | 1811 |
| Típus | egyetem |
| Elhelyezkedése | |
 Harderwijki egyetem
Pozíció Hollandia térképén
| |
 é. sz. 52° 20′ 58″, k. h. 5° 36′ 59″52.349444°N 5.616506°EKoordináták: é. sz. 52° 20′ 58″, k. h. 5° 36′ 59″52.349444°N 5.616506°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harderwijki egyetem témájú médiaállományokat. | |
A harderwijki egyetem (hollandul Universiteit van Harderwijk) 1648 és 1811 közötti holland egyetem Harderwijkben.
Története
[szerkesztés]Az egyetem elődje egy az 1600-as években alakult gimnázium volt. Gelderland akkori kormányzója, Friedrich Heinrich 1647 júniusában hagyta jóvá a középiskola felsőfokú intézménnyé fejlesztését. Az egyetemet 1648. április 14-én nyitották meg.
Az egyetem elég gyenge anyagi lábakon állt, ráadásul az 1656-ban alapított nijmegeni egyetem konkurrenciát jelentett neki. Míg a nijmegeni intézmény alapítása előtti öt évben a harderwijki egyetemnek átlagosan 47 hallgatója volt, ez a szám a következő öt évben harmincra csökkent. Anyagi eszközök híján nem tudták a neves professzorokat odacsábítani, így a tanári kart jórészt fiatal tudósokkal töltötték fel. Az 1648 és 1787 között az egyetemen működött 73 professzor 40%-a kinevezéskor még harminc év alatti volt.[1] Az intézmény nem az oktatás színvonaláról volt ismert, hanem arról, hogy ott olcsón és gyorsan lehet diplomát szerezni. A legtöbb diák csak a doktori cím megszerzéséért iratkozott be, és utána távozott. Carl von Linné, aki 1735-ben doktorált Harderwijkben, összesen egy hetet töltött itt, amíg kinyomtatta értekezését.[2]
A 17–18. században 37 magyar diák fordult meg az egyetemen. A város lakással és koszttal látott el két magyar diákot.[3]
1811 októberében az egyetemet Napóleon császári rendelettel megszüntette. A francia megszállás végeztével 1815. augusztus 2-án megnyílt a Reichs-Athaneum gimnázium, amely azonban nem volt életképes, és 1818. június 13-án bezárták.
Magyar diákjai
[szerkesztés]- Apáczai Csere János (1625–1659) pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, enciklopédista[4]
- Borosnyai Nagy Zsigmond (1704–1774) hittudós, református főiskolai tanár[5]
- Igaz Kálmán (1620-1622 körül – 1666 után) református iskolamester[6]
- Dentulinus Tamás (17. század) orvos[7]
- Gyöngyössi Pál (1707–1790) orvos[8]
- Száki Ferenc (1635 vagy 1636 –1675. március) bölcseleti doktor, református szuperintendens[9]
- Szalay Pál (1764–?) református lelkész[10]
- Szathmári Pap Mihály (1737–1812) református teológiai tanár[11]
- Tofeus Mihály (1624–1684) teológiai doktor, református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1679-től haláláig, egyházi író[12]
- Uri János (1724–1796) filológiai és teológiai doktor, orientalista, könyvtáros, az oxfordi egyetem keleti kéziratainak rendezője[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Les universités en Europe du XIIIe siècle à nos jours: Espaces, modèles et fonctions. Ed. Fréderic Attal, Jean Garrigues, Thierry Kouamé, Jean-Pierre Vittu. Paris: Pubications de Sorbonne. 2005. 132–134. o. ISBN 2-85944-535-8
- ↑ Pieter C. van der Kruit: Jacobus Cornelius Kapteyn: Born Investigator of Heavens. (hely nélkül): Springer. ISBN 978-3-319-10876-6
- ↑ Pótor Imre: Dr. Tóth Endre az egyházépítő professzor: Különös tekintettel dunántúli szolgálataira. Vásárosnamény: (kiadó nélkül). 1996. [Teológiai disszertáció]
- ↑ Gyalui Farkas: Apáczai Cseri János életrajzához és műveinek bibliografiájához. Erdélyi Múzeum, IX. évf. 1. sz. (1892) 54. o.
- ↑ Borosnyai Nagy Zsigmond. In Pótor Imre: Tanulmányok egyházunk múltjáról. Vásárosnamény: (kiadó nélkül). 2002.
- ↑ Herepei János: Adalékok Erdély régi történetéhez: Kolozsvári Igaz Kálmán, ref. kollégiumi tanár (1620–1667). Erdélyi Irodalmi Szemle, 3. sz. (1925)
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- ↑ Bokor József (szerk.). Szathmári Pap, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Universität Harderwijk című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Zoványi Jenő: A harderwijki egyetem magyarországi hallgatói. Irodalomtörténeti Közlemények, I. évf. 4. sz. (1891)
|
Ez az oktatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |