Hakaszföld
Hakasz Köztársaság (Респу́блика Хака́сия / Хакас Республиказы) | |||
Hakaszföld elhelyezkedése Oroszország területén belül | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Szövetségi körzet | Szibériai szövetségi körzet | ||
Székhely | Abakan | ||
Köztársaság vezetője | Valentyin Olegovics Konovalov | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 528 175 fő (2024) | ||
Etnikai csoportok | oroszok, hakaszok | ||
Földrajzi adatok | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 53° 30′, k. h. 90° 00′53.500000°N 90.000000°EKoordináták: é. sz. 53° 30′, k. h. 90° 00′53.500000°N 90.000000°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hakasz Köztársaság témájú médiaállományokat. |
A Hakasz Köztársaság (oroszul Респу́блика Хака́сия, hakaszul Хакас Республиказы) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága. Fővárosa Abakan. 2010-ben népessége 532 403 fő volt.
Délnyugaton az Altaj köztársasággal, délen Tuvával, északon és keleten a Krasznojarszki határterülettel, nyugaton pedig a Kemerovói területtel határos.
Történelem
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]Nemzetiségi megoszlás
[szerkesztés]népcsoportok | 1926-os népszámlálás | 1939-es népszámlálás | 1959-es népszámlálás | 1970-es népszámlálás | 1979-es népszámlálás | 1989-es népszámlálás | 2002-es népszámlálás | 2010-es népszámlálás | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Számuk | % | Számuk | % | Számuk | % | Számuk | % | Számuk | % | Számuk | % | Számuk | % | Számuk | % | |
hakaszok | 44,219 | 49,8% | 45,799 | 16,8% | 48,512 | 11,8% | 54,750 | 12,3% | 57,281 | 11,5% | 62,859 | 11,1% | 65,421 | 12,0% | 63,643 | 12,1% |
oroszok | 41,390 | 46,6% | 205,254 | 75,3% | 314,455 | 76,5% | 349,362 | 78,4% | 395,953 | 79,4% | 450,430 | 79,5% | 438,395 | 80,3% | 427,647 | 81,7% |
németek | 46 | 0,1% | 333 | 0,1% | 10,512 | 2,6% | 10,547 | 2,4% | 11,130 | 2,2% | 11,250 | 2,0% | 9,161 | 1,7% | 5,976 | 1,1% |
ukránok | 836 | 0,9% | 7,788 | 2,9% | 14,630 | 3,6% | 9,480 | 2,1% | 10,398 | 2,1% | 13,223 | 2,3% | 8,360 | 1,5% | 5,039 | 1,0% |
Egyéb nemzetiségűek | 2,381 | 2,7% | 13,556 | 5,0% | 22,938 | 5,6% | 21,685 | 4,9% | 23,622 | 4,7% | 29,099 | 5,4% | 24,735 | 4,5% | 21,409 | 4,1% |
A hakasz nemzetiségű lakosság, főleg az Aszkizi járásban és a Tastipi járásban él.
Települések
[szerkesztés]Hakaszföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 5 város, 8 városi jellegű település és 264 falusi település található, mely utóbbiak közül egy lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 17 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Hakaszföldön 67% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége meghaladja a 10 ezer főt, és összesen 11-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 12%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
A városok a következők (2010. évi népességükkel):
- Abakan (165 214)
- Csernogorszk (72 147)
- Szajanogorszk (49 887)
- Abaza (17 115)
- Szorszk (12 143)
Közigazgatás és önkormányzatok
[szerkesztés]Hakaszföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 8 járásra oszlik, ezen kívül az 5 város mindegyike köztársasági alárendeltségű, vagyis egyik járáshoz sem tartoznak. A városi jellegű települések közül öt a járásokhoz tartozik, a többi három viszont valamely városhoz van beosztva: Szajanogorszkhoz kettő, Csernogorszkhoz pedig egy.
Az önkormányzatok területi beosztása lényegében megegyezik a közigazgatási felosztással. Minden járásban járási önkormányzat működik, ezekhez pedig összesen 5 városi (ezek székhelye városi jellegű település) és 83 falusi község tartozik a helyi szinten. A városok nincsenek alárendelve egyik járási önkormányzatnak sem, hanem városi körzetként egyaránt gyakorolják a járási és a községi hatásköröket. A városokhoz beosztott három városi jellegű település a megfelelő városi körzetek részeként nem rendelkezik önkormányzattal.
A járások és székhelyeik:
- Altaji járás (Belij Jar)
- Aszkizi járás (Aszkiz)
- Bejai járás (Beja)
- Bogradi járás (Bograd)
- Ordzsonyikidzevszkiji járás (Kopjovo)
- Tastipi járás (Tastip)
- Uszty-abakani járás (Uszty-Abakan)
- Sirai járás (Sira)
Politikai vezetés
[szerkesztés]Hakaszföldön a végrehajtóhatalom élén a köztársaság vezetője (glava) áll, aki egyben kormányfő is:
- Viktor Mihajlovics Zimin, (Egységes Oroszország Párt): 2009. január 15. – 2018. október 3. A 2018. szeptember 9-i kormányzói választáson újra jelöltette magát, de az első fordulóban nem tudta megszerezni a szavazatok 50%-át (ami a megválasztáshoz szükséges), a második forduló előtt pedig visszalépett és lemondott.
- Mihail Vlagyimirovics Razvozsajev: 2018. október 3. – november 15. Átmeneti időszak, a választás második fordulójáig mb. vezető.
- A választás második fordulóját háromszor halasztották későbbre, mert a pártok jelöltjei egymás után léptek vissza, elsőként a kormányzó párt jelöltje. A november 11-ei választáson így egyedül a kommunista párt jelöltje indult. Megválasztásához az érvényes szavazatok több mint 50%-át kellett megszereznie, ezt 57,57%-kal teljesítette. November 15-én iktatták be hivatalába.[1][2]
- Valentyin Olegovics Konovalov (Oroszország Kommunista Pártja): 2018. november 15. –
Tájképek
[szerkesztés]-
Hakaszföldi tájkép
-
Megalitok Szafronov falu mellett
-
Hegyi tó Hakaszföldön
-
Megalitok és egy sas
-
A Belij Ijusz folyó Hakaszföldön.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hakaszija otsztojala kommunyiszta (Kommersant.ru, 2018-11-12. Hozzáférés: 2018-11-12)
- ↑ Konovalov vsztupil v dolzsnoszty glavi Hakaszii (Vesti.ru, 2018-11-15. Hozzáférés: 2018-11-16)
Források
[szerkesztés]- A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei Archiválva 2016. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben