Hadiipar

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

A hadiipar az egyik legfontosabb gazdasági ágazat, amely kulcsszerepet játszik a nemzetbiztonság fenntartásában. A hadiipar tevékenységei közé tartozik a fegyverek, felszerelések és haditechnikai eszközök tervezése, fejlesztése, gyártása és karbantartása.

A hadiiparban dolgozó vállalatok és intézmények magas szintű szaktudással rendelkeznek a katonai technológia területén. Ez magában foglalja a mérnököket, tervezőket, kutató-fejlesztőket és más szakembereket, akik fejlesztik és optimalizálják a fegyverrendszereket. A fegyverrendszerek magukba foglalják a harckocsikat, repülőgépeket, rakétarendszereket, hajókat, lőfegyvereket és más speciális eszközöket.

A hadiipar szigorú szabályozás és ellenőrzés alatt áll, hogy a haditechnikai eszközök megfeleljenek a nemzetközi törvényeknek és az emberi jogoknak. Az exportra szánt fegyverek esetében a hadiipar szabályozása további ellenőrzéseket és engedélyeket igényel a nemzetközi biztonsági előírások betartása érdekében.

Számos iparosodott országnak van saját hadiipara, mely ki tudja szolgálni a saját katonai erőket. Számos ország kereskedik továbbá jelentős mértékben legálisan vagy illegálisan fegyverekkel nagyrészt saját polgárai felé, különösképp önvédelmi, vadászati vagy sportcélokra. Az illegális könnyűfegyver-kereskedelem számos politikailag instabil országban és régióban előfordul. A Small Arms Survey becslése szerint világszerte 875 millió könnyűfegyver volt 2014-ben, melyeket több mint 1000 vállalkozás gyártott mintegy 100 országból.^[1]

Ide tartozik a könnyűfegyverektől a nehézfegyverekig sok minden, és a legtöbb gyártó kicsi. Sokuk harmadik világbeli országban van. A kézifegyverek, tankok, páncélozott járművek és más, viszonylag olcsó fegyverek ipara jelentős. Viszonylag kevés nemzetközi szabályozás van, így sok fegyver kerül a bűnözői szervezetekhez, lázadó erőkhöz, terroristákhoz vagy szankcionált országokhoz.^[2]

Az Amnesty International, az Oxfam és az IANSA által alapított Control Arms Campaign 2003-as becslései szerint több mint 639 millió könnyűfegyver van használatban, és több mint 1135 társaság gyártja őket több mint 98 országban, beleértve azok alkatrészeit és lövedékeit.^[3]

A katonai légijárművek, rakéták és katonai műholdak a piac legfejlettebb szektora. Azonban itt van a legkisebb verseny, csak néhány cég gyártja a piac nagy részét. A legfőbb fogyasztók és termelők nagy része nyugaton és Oroszországban van, és az Amerikai Egyesült Államok az első. Fő légijárműgyártók közé tartozik a Rolls-Royce, a BAE Systems, a Saab AB, a Dassault Aviation, a Sukhoi, a Mikoyan, az EADS, a Leonardo, a Thales Group, a Lockheed Martin, a Northrop Grumman, a Raytheon Technologies és a Boeing. Ezenkívül számos multinacionális konzorcium van, melyek nagy része harci repülőket gyárt, mint amilyen az Eurofighter. A legnagyobb katonai szerződés a Joint Strike Fighter fejlesztéséről szól, és 2001 októberében írták alá.^[2]

Néhány nagyhatalomnak jelentős vízi rendszerei is vannak ezenkívül, a legnagyobb hatalmak például repülőgép-anyahajókkal, atom-tengeralattjárókkal és légvédelmi fegyverekkel is rendelkeznek. A hadihajók nagy része hagyományos energiaforrásokkal működik, de egyesek nukleáris meghajtást használnak. Ezenkívül sok használt hajót is vásárolnak, elsősorban fejlődő országok a nyugatiaktól.^[2]

2017-ig a SIPRI nem közölt kínai vállalatokról adatot adathiány miatt. Csak a 2020-as publikációban kerültek be a legnagyobb cégek listájába kínai cégek.^[4]

A 13 legnagyobb hadiipari cég a világon + 2 német cég 2021-ben^[5]

Cég	Ország	Hely			Jövedelem (hadiipar)			Összes jövedelem	A hadiipar részesedése	Foglalkoztatottak
		2021	2020	2019	2021	2020	2019	2021	2021	2021
Lockheed Martin		1	1	1	60,3	58,2	54,0	67,0	90%	114 000
Raytheon Technologies		2	2	(a)	41,8	36,8	39,0 (b)	64,4	65%	195 000
Boeing		3	3	2	33,4	32,1	34,1	62,3	54%	141 500
Northrop Grumman		4	4	3	29,9	30,4	29,7	35,7	84%	88 000
General Dynamics		5	5	5	26,4	25,8	24,9	38,5	69%	102 900
BAE Systems		6	6	6	26,0	24,0	22,5	26,8	97%	89 600
Norinco		7	7	8	21,6	17,9	16,0	81,6	26%	230 000
AVIC		8	8	7	20,1	17,0	17,2	80,4	25%	418 000
CASC		9	9	-	19,1	16,9	0	43,4	44%	170 000
CETC		10	9	9	15,0	14,6	15,5	55,4	27%	177 443
CASIC		11	13	12	14,5	11,9	0	46,1	31%	148 000
Leonardo S.p.A.		12	14	14	13,9	11,2	11,3	16,7	83%	50 500
L3Harris Technologies		13	10	10	13,4	14,2	14,1	17,8	75%	47 000
Rheinmetall		31	29	32	4,45	4,24	4,03	6,7	66%	24 000
KNDS		44	70+83	71+82	3,03	2,6 (b)	2,7 (b)	3,2	95%	8 300
A jövedelmi adatok 2021-esek, és milliárd amerikai dollárban értendők - (a) A Raytheon és a United Technologies Corporation fúziója - (b) = Jövedelmek összege

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Rüstungsindustrie című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben az Arms industry című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!