Hoeilaart

Hoeilaart
Hoeilaart - a városháza
Hoeilaart címere Hoeilaart zászlaja
Hoeilaart helyzete Flamand-Brabant tartományban
Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Flandria
Közösség	Flamand Közösség
Tartomány	Flamand-Brabant
Járás	Halle-Vilvoorde
Polgármester	Tim Vandenput(Open VLD)
Irányítószám	1560
Körzethívószám	02
Népesség
Teljes népesség	11 172 fő (2018. jan. 1.)[1]
Férfi	48,47%
Nők	51,53%
Népsűrűség	493 fő/km2
Más nemzetiségűek	14,87% (2007.01.01)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta	4,73% (2009.01.01) %
Átlagos éves jövedelem	17 573 €/fő (2007)
Földrajzi adatok
Terület	20,43 km2
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 46′, k. h. 4° 28′50.766666666667, 4.466666666666750.766667°N 4.466667°EKoordináták: é. sz. 50° 46′, k. h. 4° 28′50.766666666667, 4.466666666666750.766667°N 4.466667°E
Hoeilaart weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hoeilaart témájú médiaállományokat.

Hoeilaart belga település Flandriában, Flamand-Brabant tartomány Halle-Vilvoorde járásában található. A településnek 2010-ben 10298 lakosa volt, területe 20,43km², népsűrűsége 493 fő/km².

A település neve a gall-kelta eredetű "ho-lar" szóból származik, amely magasan fekvő erdei tisztást jelent. Régen Hoeylaert-nek írták a település nevét. Ma is a település területének kb. 58%-át erdő borítja.

A település körül a Forêt de Soignes-Zoniënwoud erdőség található, amely a középkorban teljesen körbevette Brüsszelt és a szomszédos településeket (területe ma 1183 hektár). Hoeilaart helyén 1343-ban alapították meg a groenendaali perjelséget, amely a 14. század végén, a 15. szd. elején Németalföld egyik fontos, spirituális központja volt. Az első perjel, Jan van Ruusbroec számos értekezést írt óholland nyelven.

A lakosokat flamandul "Hoeilanders" vagy "Doenders" néven említik.

A települést régen "üvegfalu"-ként említették (het glazen dorp), mivel igen elterjedt volt az üvegházas csemegeszőlőtermesztés.

A település központjában található a Jan van Ruusbroecpark, amelyben egy kastély, melléképületek és a Miasszonyunk-kápolna ("Onze-Lieve-Vrouwkapel). A kastély 1858-ban épült romantikus stílusban, 1919-ben a település megvásárolta és itt rendezte be a városházát. A kastélyhoz kapcsolódó tanyaépületekben kaptak helyet a különféle önkormányzati hivatalok, a szociális ház ("Sociaal Huis") és a helyi rendőrség irodái. A kastéllyal azonos stílusban épült kápolna a tanyaépület mellett található.

A Jan van Ruusbroec erdei múzeumban meg lehet tekinteni a helyi erdőt benépesítő növény és állatfajokat, illetve képet lehet kapni az erdőgazdálkodási tevékenységekről. A múzeum ideális kiindulópontja a Zoniënwoud erdőbe tett gyalogos vagy kerékpáros kirándulásoknak.

• 1870-1874 között épült neoromán stílusú templom
• Kasteel de Man, a kastély épületében ma a városháza működik
• A groenendaal-i perjelség régi malma
• A Groenendaal park

• 
  A városháza épülete
• 
  Hoeilaart régi vasútállomása, ma kávézó
• 
  A Sint Clemenskerk

Az egyik belga juhászkutyafajtát Groenendaeler-nek hívják, mivel a fajtát eredetileg Hoeilaartban tenyésztették ki.

Hoeilaart egyik nevezetessége a helyben termelt belga kék csemegeszőlő (hivatalos neve Vlaams-Brabantse tafeldruif, azaz flamand-brabant asztali szőlő). A szőlőtermelés fénykorában rengeteg üvegházban, jórészt kézi munkával folyt a termelés, amelynek eredményeként a szőlő igazi luxuscikk volt, csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak. A helyi szőlő jellegzetességei az óriási szőlőszemek, a roppanós héj és a mélykék szín.

A helyi üvegházas szőlőtermesztés egyik megalapítója Felix Sohie volt, aki 1865-ben építette első üvegházát és kikísérletezte az üvegházi szőlőtermesztés fortélyait. 1866-ban testvéreivel már 11 üvegházban termesztettek szőlőt, példájukat pedig rengeteg helyi lakos követte. A környék neve is a szőlőre utal: Druivenstreek jelentése "szőlővidék" és összesen 4 települést foglal magában: Overijse, Huldenberg, Hoeilaart és Tervuren.^[2]

Minden évben szeptember harmadik hétvégéjén rendezik meg a szőlőfesztivált (Druivenfestival), amelynek keretében a szőlőtermesztést bemutató kiállítás mellett koncerteket, felvonulásokat, utcai színelőadásokat, vásárt és tűzijátékot szerveznek.

Hoeilaart másik jellegzetes terméke a helyi túrótorta, amelyet a cukrászok friss krémtúróból és barackkompótból készítenek.