Hőhíd

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

^[1]Hőhídnak nevezzük a határolószerkezet minden olyan helyét, ahol többdimenziós hőáramlás és hőmérséklet-eloszlás alakul ki. Hőhídmentes szerkezet nincs, de hatásait enyhíteni lehet (és kell is).

A hőhidak (más néven energiaelnyelő lyukak) előfordulása a magas hővezetésű fűtött és fűtetlen helyekre jellemző. A fűtési energiánk egy része ezeken a hőhidakon keresztül szökik el, vagyis fűtésszámlánkban többletköltséget okoz. Nagy zavarokat jelent az épületre nézve, formáját tekintve lehet pont, vonal, vagy foltszerű.

Geometriai: Előfordulása akkor valószínű, amikor a hőt felvevő felület kisebb, mint a hőt leadó felület, ezért foltszerűen a falak sarkaira jellemző. Ezeken az éleken sokkal több meleg szökik ki, mint a falak többi pontján így alacsonyabb hőmérséklet is jellemző ezekre a pontokra. Szerkezeti: Előfordulásának oka a rossz anyagfelhasználáson alapul, mivel magasabb hővezetésű építőanyaggal szakítják meg az alacsonyabb hővezetésű helyeket. Formája pont, vagy vonalszerű. Szakszerűtlen kivitelezésből adódó: Előfordulására sok példát lehetne megemlíteni, de lényegében akkor jellemző, ha nincs lezárva a hőszigetelés, vagy lyukak találhatóak a felületen. Ha már hőszigetelt, de a falfelülete így is hőhidas, valószínű a kivitelezés szakszerűtlen volt, nem csúsztatták össze megfelelően a szigetelőlapokat. Sok kivitelezésre jellemző, hogy ilyenkor ragasztóval kitöltik az illesztéseket, miközben így még egy hővezetőbb felületet képeznek!

• Anyagváltás (például vasbeton pillér, koszorú)
• felületi hőmérséklet egyenlőtlen eloszlása (például árnyékolás, bútorok miatt)
• ezek kombinációja (például ablakok)

A hőhidak leggyakrabban vonalmentiek, ekkor a hőveszteséget a vonalmenti hőátbocsátási tényező segítségével (k_l) számítjuk ki:

Q=lk_l(t_i-t_e)

ahol:

l a vonal hossza

t_i a belső, t_e a külső hőmérséklet

a hőhidak megnövelik a fűtési energiafogyasztást, ezzel egyenes arányban a fűtésszámlát is. Csökkentik a komfortérzetet, mivel a lakásban több hideg pont is kialakul. Mivel a hőhidak hőmérséklete alacsonyabb a környező határoló szerkezetekénél, az átáramló pára itt gyakran lecsapódik, és vizesedést okoz. A nedves szerkezet hőszigetelő képessége tovább romlik, hosszabb távon állagromlás veszélye is fennáll. A vizes szerkezet kedvez a penészgombák megtelepedésének is, ami betegségek, pl. asztma vagy allergia kialakulását idézheti elő a lakóknál. A hőhidakat sokszor már csak a penészedés után fedezzük fel.

• Nagyobb energiaveszteség, megnövekedett fűtési költség
• Esetleges páralecsapódás, vizesedés, és az ebből származó hatások:
  • Épületszerkezet állagromlása
  • Penészgombák megtelepedése, egészségügyi hatások

Hőhidak hatásának csökkentése

• A tervezés során, egyszerű geometria, illetve minél kevésbé tagolt homlokzat alkalmazásával.
• A vasbeton elemek elé helyezett kiegészítő hőszigeteléssel.
• Hőhídmegszakító elemek alkalmazásával (erkélylemezek és attikafalak esetén)