Hóhatár
Az éghajlati hóhatár a hegységekben az a magasság, amely felett a talajt egész évben hó és jég borítja. A tényleges hóhatár évszakonként jelentősen alacsonyabb lehet.
A hóhatár pontos elhelyezkedésére kihatással van:
- a földrajzi szélesség
- a napsugaraknak való kitettség (expozíció) (északi vagy déli oldal)
- a csapadékmennyiség (szél felőli vagy szélárnyékos oldal)
- a hegység tömege (tömegesebb hegységben a hóhatár alacsonyabb)
Az Egyenlítő mentén, illetve ahhoz közel, a hóhatár körülbelül 4 500 méter magasan helyezkedik el a tengerszint felett. A Ráktérítő és a Baktérítő felé haladva a hóhatár szintje először emelkedni fog: a Himalájában az örök hó birodalma 5 700 méteren kezdődik. A térítőkön túlhaladva, a szélesség növekedésével a hóhatár szintje folyamatosan csökken. Az Alpokban már 3 000 méteren található, illetve a pólusok közelében, a jégsapkáknál eléri magát a tengerszintet is.
A hóhatár elhelyezkedését a tengerparthoz való közelség is befolyásolja. A tengerparthoz közeli területeken a hóhatár alacsonyabban helyezkedhet el, mint az azonos földrajzi szélességű, tengertől távol eső szárazföldi területeken; hiszen a tengerhez közel több a csapadék (hó formájában), a tengertől távol a környező területek nyári középhőmérséklete is magasabb.
A hóhatár változása
[szerkesztés]| Hely | Földrajzi szélesség | Hóhatár magassága |
|---|---|---|
| Spitzbergák | 78°É | 300–600 m |
| Skandinávia a sarkkör mentén | 67°É | 1000–1500 m |
| Izland | 65°É | 700–1100 m |
| Skandinávia délen | 62°É | 1200–2200 m |
| Alpok (északi lejtők) | 48°É | 2500–2800 m |
| középső (svájci) Alpok | 47°É | 2900–3200 m |
| Alpok (déli lejtők) | 46°É | 2700–2800 m |
| Pireneusok | 43°É | 2600–2900 m |
| Kaukázus | 43°É | 2700–3800 m |
| Karakorum | 36°É | 5400–5800 m |
| Transzhimalája | 32°É | 6300–6500 m |
| Himalája | 30°É | 4800–6000 m |
| Kenya | 0° | 4600–4700 m |
| Új-Guinea | 2°D | 4600–4700 m |
| Andok, Ecuador | 2°D | 4800–5000 m |
| Kilimandzsáró | 3°D | 5500–5600 m |
| Andok, Chile | 27°D | 5800–6500 m |
| Új-Zéland | 43°D | 1600–2700 m |
| Tűzföld | 54°D | 800–1300 m |
| Antarktisz | 70°D | 0–400 m |
Lásd még
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Snow line című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Charlesworth J.K. (1957). The quaternary era. With special reference to its glaciation, vol. I. London, Edward Arnold (publishers) Ltd, 700 pp.
- Flint, R. F. (1957). Glacial and Pleistocene geology. John Wiley & Sons, Inc., New York, xiii+553+555 pp.
- Kalesnik, S.V. (1939). Obshchaya glyatsiologiya (Általános gleccsertan). Uchpedgiz, Leningrad, 328 pp. (oroszul)
- Tronov, M.V. (1956). Voprosy svyazi mezhdu klimatom i oledeneniem (Az éghajlat és a glaciológia kapcsolatának problémái). Izdatel'stvo Tomskogo Universiteta, Tomsk, 202 pp. (oroszul)
- Wilhelm, F. (1975). Schnee- und Gletscherkunde (Hó- és gleccser tanulmány), De Gruyter, Berlin, 414 pp. (németül)
|
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |