Hír

A hír egy újságírói műfaj, válogatott információk összessége, amely nyomtatásban, televízióban, az interneten vagy szájhagyomány útján nyer publicitást. A hír az objektív újságírói műfajok közé tartozik, rövid, tényszerű összefoglalója egy olyan történésnek, amely sok embert érint. A hír valamennyi objektív műfaj alapja. A hír akkor jó, ha válaszol az alábbi négy kérdésre: kivel vagy mivel; hol; mikor; mi történt, vagy mi fog történni. A négy alapvető kérdésre a kishír ad választ. Ha a megválaszolandó kérdések egy ötödik (miért?), illetve egy hatodik (hogyan?) kérdésre is válaszolnak, akkor a kifejtett hír típusáról beszélhetünk.

A hír olyan ellenőrzött, hiteles forrásból származó információk összessége, amely a populáció egy nagyobb részét érinti, és amely az újságírói munka szakszerű kutatásaként jön létre.

• Propagandahír - egy olyan hírfajta, ami egy politikai párt, mozgalom céljait tükrözi.
• Kartácshír - a dolgok közepébe vágó, „in medias res” hír.
• Paródiahír - távolról, valamilyen részlet felől közelítő hír.
• Címmel írt hír - Fontos hír, amelyet címmel emelnek ki.
• Mínuszos hír - Kisebb hírértékű hír, amely nevét arról kapta, hogy az újságokban a mínusz (-) karakter vezette be.

A hír rövid, tömör, világos és tárgyilagos sajtóanyag. Általában hat kérdésre kell választ adnia: „Ki? Mikor? Hol? Mit? Hogyan? Miért?”. Maximalista megközelítéssel azt mondhatjuk: egy jól megírt hírben egyetlen felesleges szó nincs, ami azt jelenti, hogy bármely szó kihúzása értelmezhetetlenné tenné a hírt.

A hír leaddel kezdődik, amely összefoglalja a legfontosabb információkat. A hírtestben tulajdonképpen ennek a leadnek a kibontása, részletesebb ismertetése történik. A hír felépítése egy fordított háromszögre (a sajtónyelvben gyakran piramisnak nevezik) hasonlít. Ahol széles a háromszög talpa, vagyis a hír elején, ott vannak a legfontosabb információk, míg a leglényegtelenebbek a csúcsba (a hír végére) szorulnak.

A legtöbb amerikai nagyvárosban bevált gyakorlat volt az, hogy a különböző lapok létrehozzanak egy reggeli, és egy esti kiadást is, noha a média fejlődésével, és újabb médiumok megjelenésével szükségtelenné vált az esti kiadások további finanszírozása, ezért ezeket megszüntették. A reggelente megjelenő újságok ezzel szemben tovább veszítették pénzügyi forrásaikat. A hírtartalmaknak köztudottan tartalmazniuk kell az 5W + 1H kérdések (Ki? Mikor? Hol? Mit? Hogyan? Miért?) válaszait, hogy az olvasók a legteljesebb tájékoztatást kaphassák meg egy adott eseményről és ne maradhasson bennük megválaszolatlan kérdés. Az újságok címlapjain általában a “hard news”-ok (magyarul olyan komoly közéleti témák, mint a politika vagy különféle hadügyi kérdések) kapnak teret, hiszen ezek a legfontosabb, legtöbb embert érintő témák.

Az amerikai kábelcsatornák, mint például a Cable News Network (ismertebb nevén CNN), az NBC testvércsatornája, a hírekkel foglalkozó MSNBC vagy a FOX tévétársaság hírcsatornája a Fox News Channel gyakorlata az ,hogy általában az általuk kiválasztott néhány hír fut az egész nap folyamán. A hírek elemzésére általában kommentátorokat vagy újságírókat kérnek fel.^[forrás?]

Internetes hírnek nevezzük azt a hírt, amely az interneten kerül közlésre. Az interneten megjelenő hírek előnye, hogy sokkal gyorsabban terjeszthetők, nem minden esetben kell megvárni a lapzártát, valamint az utólagos korrektúra is alkalmazható, amely a már kinyomtatott újságok esetében csak újranyomtatással oldható meg. Az internetes hírek lényegre törő, rövid összefoglalóval hívják fel a figyelmet magukra, hogy a linkre kattintva az olvasó elolvashassa az egész cikket. Az online hírgyűjteményekben ugyanis általában csak ez a cím jelenik meg, ezért fontos, hogy azonnal felkeltse az érdeklődést.

A hírközlő szervezetektől a legtöbb esetben elvárt az objektivitás, amelyet sok esetben nehéz betartatni. Az újságírók gyakran abba a hibába eshetnek, hogy saját véleményük, politikai meggyőződésük szerint tudósítanak egy témáról, ezzel objektivitásukat elvesztik, hitelességük megkérdőjelezhetővé válik, etikailag támadhatók lesznek.

A fent említett amerikai kábelcsatornák esetében is sokszor éri őket az a vád, hogy vagy egyik, vagy másik pártot támogatják: A Fox News Channel és az MSNBC esetében többször használták az angol bias jelzőt, amely magyarul torzítást, elfogultságot jelent.

Az információk közül azokból lesz hír, amelyet a sajtó munkatársai (a magyar nyelvben is használatos angolszáz terminológia szerint: kapuőrök) kiválasztanak. A kiválasztás a hírérték szerint történik. Ez olyan tulajdonsága az információnak, amely miatt hírt kell készíteni belőle, hogy minél több emberhez eljusson. Más megközelítésben: a hírérték az információnak az a többlettulajdonsága, amely eladhatóvá teszi. A hírérték meghatározása szigorúan szakmai feladat.

A hírértéket az alábbi tényezők növelik:

• az esemény, történés, cselekvés aktualitása, frissessége
• a hírben szereplők ismertsége, pozíciója, befolyása
• a földrajzi és kulturális közelség (földrészenként, tájanként különböző)
• az esemény, történés, cselekvés egyedisége, szokatlansága, meglepő vagy megdöbbentő volta
• a tematikai keretbe illeszthetőség, azaz van-e előzménye a hírnek
• az információ érdekessége, szórakoztató jellege

Az információt két módon is értelmezhetjük újságírás szempontjából. Sokan úgy vélik, hogy az információ egy "társadalmi kommunikáció” is lehet, melynek terjedési folyamatát a médiához tartozó intézmények biztosítják. Ugyanakkor az információt több újságírói műfaj együttesének is tekintik és minden ilyen műfaj jelentős, friss, érdekes vagy aktuális híreket tartalmaz.

William Randolph Hearst amerikai sajtómágnás úgy fogalmazott, hogy "Hír az, aminek a kinyomtatását valaki meg akarja akadályozni; minden más - hirdetés".^[1]

A francia író és esszéista André Gide az mondta: "A hírközlést úgy is értelmezhetjük, mint minden olyan információ ami kevésbé lesz érdekesebb holnap, mint ma".

• Bochkor Jenő, Hírügynökségi újságírás