Kulka Frigyes

Kulka Frigyes (Ipolyság, 1925. január 31. – Budapest, 1989. szeptember 23.) orvos, mellkassebész, tüdőgyógyász szakorvos, az orvostudományok doktora, egyetemi tanár. Kulka Janina és Kulka János színész apja.

Mellkassebészet, tüdőgyógyászat. Tudományos eredményeit magyar, angol és német nyelven publikálta.

Ipolyságon született, apai nagyapja a zsidó hitközség vezetőségi tagja volt, a család őrizte a zsidó hagyományokat.^[3] Orvosi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte 1945 és 1950 között. 1950-ben avatták orvosdoktorrá. Első munkahelye az Országos Korányi TBC Szanatóriumban volt 1950 és 1959 között, innen két alkalommal, 1951-től 1953-ig és 1955-től 1956-ig Koreában, a Magyar Kórházban dolgozott. Folyamatosan szakorvosi vizsgákat tett tüdőgyógyászatból (1953), sebészetből (1955), tüdősebészetből (1959).

1959-ben Szegedre ment dolgozni, ahol kinevezték a Szegedi Tudományegyetem I. számú Sebészeti Klinikájára egyetemi docensnek, innen egy tanévet a Müncheni Egyetem Sebészeti Intézetében töltött Humboldt-ösztöndíjjal. 1969. július 1-jén egyetemi tanári kinevezést kapott. A tudományos és szakmai követelményeknek maximálisan eleget tett. 1960-ban megvédte A pleura szerepe és jelentősége a tüdőtuberculosis excisiós sebészeti kezelésében című kandidátusi értekezését, 1972-ben az orvostudományok doktora lett.

Az egyetemi klinikákon helyt kell állni az egyetemi hallgatók oktatásában, képzésében, a betegek gyógyításában és lépést kell tartani az új eredményekkel és hozzá is kell járulni az orvostudomány új eredményeihez. Kulka Frigyes mindennek eleget tett, s még több éven át, 1972 és 1978 között ellátta a klinikai rektorhelyettesi teendőket is, ő volt a Mellkasi Sebészeti Osztály megszervezője és vezetője is.

1979-től a budapesti Orvostovábbképző Egyetem Mellkassebészeti Tanszékén folytatta munkásságát, 1981-től az I. sz. Sebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, 1986. július 1-jétől haláláig rektora volt.

Szülei a holokauszt áldozatai lettek.^[4][5] Felesége, Boleman Eszter fordítással foglalkozott és dramaturgként működött a Szegedi Nemzeti Színházban. Janina lányuk patológus professzor, János fiuk Kossuth-díjas színész.

• Clinical aspects and X-ray diagnosis of the paragonimiasis. (M. Barabással). Acta Medica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1956
• Az ún. idiopathiás spontán pneumothorax primér műtéti ellátásról. Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1962
• Klinikai és kísérletes adatok a tüdőresectiókat követő utóvérzéshez. (Társszerző: Boros M.) Uo. 1963
• Az emphysema sebészeti kezelése (Társszerző Kovács B.) Orvosi Hetilap, 1967
• A tüdőtransplantatio lehetőségei (Társszerző Kovács B.) Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1968
• Rosszindulatú tüdődaganatok. Orvostudomány, 1983
• Lungen und kardiovaskulär Verletzungen beim Polytrauma. Zentralblatt für Chirurgie, 1983
• Tízezer tüdőrezekció után végzett reoperációk elemzése. Magyar Sebészet, 1983

• Országos Sebészeti Intézet és Országos Korányi Tüdőgyógyintézet Szakmai Kollégiuma tagja
• Az Egészségügyi Minisztérium Felsőoktatási Bizottságának tagja
• ETT^[6]-tag
• TMB^[7] Klinikai Bizottsági tagja
• Az Orvostudomány Aktuális Kérdései című könyvsorozat szerkesztője
• Az Orvosképzés c. szakfolyóirat szerkesztője
• Magyar Sebészet, Pneumologia Hungarica, European Journal of Cardio-thoracic Surgery c. szakfolyóiratok szerkesztő bizottságainak tagja

• Magyar Sebész Társaság elnöke
• Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyőgyász Társaság tagja
• International College of Surgeons hazai szekció vezetője és európai elnökségi tag
• International College of Chest Ohysicians tag
• Societas Europea Oneumologica Mellkassebészeti elnök (1988-89)
• Society of Thoracic Surgeons (USA)
• Royal College of Thoracic Surgeons tagja
• Deutsche Gesellschaft für Thoraxchirurgie tagja
• Csehszlovák-, kubai- és NDK sebésztársaságok tagja

• Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1974)
• Korányi Frigyes-emlékérem (1977)
• Ifjúságért Érdemérem (1978)
• SZOTE (=Szegedi Orvostudományi Egyetem) Kiváló Nevelője (1979)
• Kiváló Orvos (1983)
• Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1989)
• Balassa János-emlékérem
• Markusovszky-díj

1994 júniusában portrészobrot emeltek tiszteletére a szegedi Sebészeti Klinika előcsarnokában, a szobor alkotója Szathmáry Gyöngyi.^[8]

„Az utolsó mondattal kezdd!” Kulka Frigyes – Egy rendkívüli gyógyító emlékére

Napkút Kiadó, 2020, portrékötet^[9]

• Szegedi egyetemi almanach (1921-1996) II. köt. Szerk. Mikó Tivadar, Marton János, Farkas Gyula. Szeged : Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, 1997. Kulka Frigyes lásd 18, 206-207. p.
• Ma lenne 86 éves, megemlékezés, 2011

• Köszöntő. [Kulka Frigyes 60 éves], in: Anaesthesiologia és Intenzív Therápia, 1984/5. sz.
• Kulka Frigyes. [Akadémiai tagajánlás], in: Magyar Tudomány, 1986/12. sz.
• Gáti I.: Kulka Frigyes, in: Orvosképzés, 1989/6. sz.
• Mihóczy L.: In memoriam Prof. Dr. Kulka Frigyes, Med Thorac. 1989/11.
• Pálffy Gy.: In memoriam Kulka Frigyes, uo.
• Kiss J.: In memoriam K.F., in: Magyar Sebészet, 1990/4.
• H.G. Borst: In memoriam Frigyes Kulka, Eur. J. Cardio-thorac. Surg. 1990.
• K.K.: Isten hozott, Frédi! [Szoboravatás], in: Délmagyarország, 1994. június 13.
• Minden idők egyik legnagyszerűbb orvosa: Kulka Frigyes, 2017
• felvidek.ma