Kronprinz Rudolf-Bahn

Rudolfsbahn (St. Valentin–Selzthal–Tarvisio Boscoverde)
Osztály:	D4 (Scheifling–Zeltweg = D3)
Vonalszám (ÖBB):	131 (St. Valentin–Selzthal) 250 (Selzthal–St. Michael) 600 (St. Michael–Villach) 601 (Friesach–Tarvisio Boscoverde)
Vonal:	203 01 (St. Valentin–Abzw Weyer 1) 102 01 (Abzw Weyer 1–Selzthal) 404 01 (Selzthal–St. Michael) 413 13 (St. Michael–St. Michael-West) 413 01 (St. Michael-West–St. Veit an der Glan) 408 01 (St. Veit an der Glan–Villach Hbf-Ostbf) 413 14 (Villach Hbf-Ostbf–Villach Süd Gvbf-Auen) 413 01 (Villach Süd Gvbf-Auen–Tarvisio Boscov.)
Hossz:	407 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	15 kV 16,7 Hz ~
Üzemeltető:	Osztrák Szövetségi Vasutak
Maximális emelkedés:	22,8 ‰
Legkisebb ívsugár:	187 m
Maximális sebesség:	160 km/h
Kétvágányú:	Selzthal-St. Veit an der Glan Villach-Tarvisio Boscoverde
A Wikimédia Commons tartalmaz Kronprinz Rudolf-Bahn témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat Westbahn Salzburg Hbf és Linz felől (történelmi) Summerauer Bahn, ma Donauuferbahn Mauthausen felől 0,000 St. Valentin 268  t.sz.m. Westbahn (Wien Westbahnhof felé) 2,710 Herzograd 7,336 Ernsthofen 12,700 Dorf a.d. Enns 15,743 Ramingdorf-Haidershofen Alsó-Ausztria/Felső-Ausztria tartományhatár 17,200 Steyr-BMW Werk 18,097 Steyr-Münichholz 20,424 Steyr 305 m. ü. A. Enns Garstner Tunnel (28,60 m) 22,591 Garsten 304 m. ü. A. 25,100 Sand 27,831 Lahrndorf 30,417 Dürnbach 33,710 Ternberg 35,978 Trattenbach 42,145 Losenstein 48,140 Reichraming 359 m. ü. A. 51,145 Großraming Kraftwerk 54,859 Großraming 370 m. ü. A. 61,231 Küpfern Haltestelle 61,410 Küpfern Kastenreither Tunnel (324,25 m) 63,793 Kastenreith 63,904 Abzw Weyer 1 (Amstetten felől) 66,950 Kleinreifling 388 m. ü. A. Schönau-Fockenauer Tunnel (224 m) 75,552 Schönau an der Enns bezárt 2011 decemberben Laussa-Kesselberg-Tunnel (176,20 m) Felső-Ausztria / Stájerország tartományhatár Altenmarkt-Tunnel (35,10 m) 81,496 Weißenbach-St. Gallen 410 m. ü. A. Wolfsbachau-Tunnel (92,70 m) Wolfsbachau (bezárt 1996. 06. 02.) Lofer-Tunnel (395 m) Großreiflinger-Tunnel (348,80 m) 92,212 Großreifling Bahnsteig außer Betrieb 446 m. ü. A. Salza-Tunnel (296,39 m) Landl-Tunnel (57 m) Enns 96,422 Landl Bahnsteig außer Betrieb 459 m. ü. A. 98,492 Anschlussbahn (Awanst) Sägewerk Wandau-Tunnel (103,75 m) Hieflauer-Tunnel (171,10 m) 101,836 Hieflau Abzweigweiche (Erzbergbahn felől) 102,333 Hieflau 489 m. ü. A. Ennsmauer-Tunnel I (53 m) Ennsmauer-Tunnel II (101 m) Hochsteg-Tunnel (121 m) Kummerbrücke Kummerbrücke (bezárt 2005-ben) 568 m. ü. A. 111,404 Gstatterboden i. Nationalpark 573 m. ü. A. 114,706 Johnsbach i. Nationalpark 588 m. ü. A. Tunnel Gesäuse Eingang (237,62 m) 119,435 Gesäuse Eingang Bahnsteig außer Betrieb 628 m. ü. A. 125,168 Admont 130,803 Frauenberg a.d. Enns 634 m. ü. A. Anschluss an die Pyhrnbahn 137,269 Selzthal-Nord 138,996 Selzthal Inselbahnhof 639 m. ü. A. Abzweig der Ennstalbahn 140,460 Selzthal-Süd 145,214 Stadt Rottenmann 667 m. ü. A. 146,750 Rottenmann Bahnsteig außer Betrieb 688 m. ü. A. 151,200 Bärndorf-Büschendorf bezárt 156,497 Trieben 704 m. ü. A. 161,138 Gaishorn 722 m. ü. A. Sonnberg-Tunnel (544 m) 165,170 Treglwang (Awanst) Bahnsteig außer Betrieb 774 m. ü. A. 167,164 Üst Wald am Schoberpass 2 171,645 Wald am Schoberpaß 849 m. ü. A. Unterwald-Tunnel (1.075 m) 178,740 Kalwang 751 m. ü. A. 186,675 Mautern 692 m. ü. A. 191,992 Kammern 662 m. ü. A. 194,403 Seiz Bahnsteig außer Betrieb 639 m. ü. A. 197,821 Traboch-Timmersdorf bezárt 622 m. ü. A. 202,412 St. Michael 596 m. ü. A. Abzweig zur Nebenstrecke Sankt Michael–Leobenkapcsolattal a Südbahn felé 203,824 St. Michael-West 207,031 Kaisersberg-St. Stefan 1967. 09. 24. bezárt 209,918 Kraubath 585 m. ü. A. Anschlussbahn Hartsteinwerke Preg 213,724 Preg bezárt 595 m. ü. A. 218,336 Fentsch-St. Lorenzen 604 m. ü. A. Mur 224,684 Knittelfeld 628 m. ü. A. 228,557 Spielberg 660 m. ü. A. 229,683 Lind bei Zeltweg bezárt 1999. 05. 30. Anschlussgleis zum Fliegerhorst Hinterstoisser 232,351 Zeltweg 670 m. ü. A. Fohnsdorfer Bahn (Pöls felé) Lavanttalbahn (Klagenfurt felé) 239,760 Judenburg 708 m. ü. A. 246,225 Thalheim-Pöls 699 m. ü. A. 253,765 St. Georgen ob Judenburg 714 m. ü. A. 258,695 Unzmarkt 735 m. ü. A. Átszállás a Murtalbahnra (Tamsweg felé) Mur 265,691 Scheifling 797 m. ü. A. 268,719 Schrattenberg bezárt 1923. 03. 31. 273,774 Mariahof-St. Lambrecht 894 m. ü. A. 278,780 Neumarkt in Steiermark 894 m. ü. A. 281,900 Hammerl bezárt 1967. 09. 24. Klammwand-Tunnel (138 m) 286,554 Üst Neumarkt in Steiermark 1 Wildbad Einöd bezárt 1993 május 23-án Stájerország/Karintia tartományhatár 292,700 Metnitztal bezárt 1967. 05. 28. 295,256 Friesach 636 m. ü. A. 299,955 Micheldorf-Hirt Gurktalbahn (Pöckstein-Zwischenwässern felé) 306,062 Treibach–Althofen 615 m. ü. A. 309,644 Kappel am Krappfeld 569 m. ü. A. 312,500 Krappfeld bezárt 1967. 09. 24. 313,825 Passering 317,500 Pölling bezárt 1999. 05. 30. Görtschitztalbahn (Hüttenberg felől) 319,493 Launsdorf-Hochosterwitz 522 m. ü. A. 322,188 St. Georgen am Längsee 327,942 St. Veit a.d. Glan 476 m. ü. A. Rosentalbahn (Jesenice felé) 329,011 St. Veit a.d. Glan Westbf 329,706 329,046 Fehlerprofil (+660 m) 332,700 Lebmach (bezárt 2000-ben) 334,525 Liebenfels 335,273 Liebenfels (2004 óta csak teherszállítmány) 339,020 Tauchendorf-Haidensee 341,446 Glanegg 497 m. ü. A. 343,872 Mautbrücken 503 m. ü. A. 347,167 St. Martin-Sittich 524 m. ü. A. 352,226 Feldkirchen in Kärnten 547 m. ü. A. 356,394 Tiffen 520 m. ü. A. 360,155 Steindorf am Ossiacher See 509 m. ü. A. 363,863 Ossiach-Bodensdorf 510 m. ü. A. 365,341 St. Urban am Ossiacher See 368,990 Sattendorf 370,267 Annenheim 507 m. ü. A. 373,620 Villach St. Ruprecht Drautalbahn (Maribor felől) 376,800 Villach Hbf-Ostbf Güterverladebahnhof 377,620 Villach Hbf (km-adatok a 20. vágánytól) 498 m. ü. A. 378,320 Villach Hbf-Draubrücke (Drautalbahn felől) Dráva 379,139 Villach Westbahnhof 381,682 Villach Warmbad Jesenice felé 382,733 Villach Süd Gvbf-Auen (zum Großverschiebebahnhof) Gail 384,190 Müllern bezárt 1984. 06. 03. 384,400 Villach Süd Großverschiebebahnhof 386,486 Fürnitz 389,305 Neuhaus an der Gail 512 m. ü. A. 389,670 Villach Süd Gvbf-West (vom Großverschiebebahnhof) 392,056 Pöckau 564 m. ü. A. 394,943 Arnoldstein 567 m. ü. A. 395,458 Gailtalbahn (Kötschach-Mauthen felé) 400,182 Thörl-Maglern (2001 és 2012 között személyforgalom nélkül) 401,045 94,250 osztrák/olasz országhatár Thörl-Maglern közelében 93,169 Leila-Tunnel (3.269 m) Coccau di sotto-Tunnel (140 m) Coccau di sopra-Tunnel (517 m) 93,586 stazione di Tarvisio Centrale Jesenice felé 88,790 Tarvisio Boscoverde régi Pontebbana Udine felé új Pontebbana Udine felé

A Rudolfbahn név a cs.kir. szabad Rudolf trónörökös Vasúttársaság (németül k.k. priv. Kronprinz Rudolf-Bahn Gesellschaft,: KRB) névből származik.

Az 1868 és 1873 között megnyitott fővonalaktól a napjainkig megnyílt új vonalakon át (csak a mai Ausztria területén) magában foglalja a St. Valentin–Kastenreith–Kleinreifling–Selzthal–Schoberpass–St. Michael–Neumarkter Sattel–St. Veit an der Glan–Feldkirchen in Kärnten–Villach–Tarvisio Centrale, heute verläuft sie bis Tarvisio Boscoverde vonalakat.

Mivel saját vonalain a forgalom túl kicsi volt, a KRB gazdaságosságát nagy részben az átmenő forgalom biztosította, így más vasúttársaságok (elsősorban a Erzsébet Railway (KEB)) üzletpolitikájától függött. Tehát a KRB vonalhálózat összes északi vége a Kaiserin-Elisabeth-Bahn (St. Valentin és Amstetten an der Westbahn, Schärding an der Strecke Wels–Passau) vonalához csatlakozott.

A KRB gazdasági helyzete az 1873-as gazdasági válság hatására egyre romlott, így előbb 1880-ban a társaság állami csődgondnokság alá került, majd 1884-ben államosították.

Az államosítás után az Amstetten Reith szárnyvonalat korszerűsítették, majd a Császári és Királyi Osztrák Államvasutak (kkStB) a forgalmat Bécs és Karintia között a Nordbahnon és a Rudolfbahnon biztosította (a Déli Vasút konkurenciájaként). Így ezen a szárnyvonalon még évtizedek, sőt a második világháború után is közvetlen vonat volt Bécsből Westbanhofból Amstetten, Hieflaun, Gesaeusen át, az Enns völgye felett Bischofshofen-ig a Salzburg-Tiroler Bahnig, amely a Westbahn részeként üzemelt.

Délen Pontafeltől a Kanaltalig (ma Tarvisio) a KRB összekötötte az olasz vasúthálózatot.

Az egykori Rodolfsbahn valamennyi vonala a mai Ausztriai területén van és az ÖBB hálózatához tartozik (2011-től).

A Rudolfsbahn név ma már alig pár helyen található meg, néhány helyen a vonal mentén utcanévként Rudolfbahnstraße még emlékszik rá. Ennek oka, hogy a kapcsolat a St. Valentine illetve Amstetten-Villach-Tarvisio felé ma már nem olyan fontos. A Rudolfbahn egyes szakaszai ma már más jelentős közlekedési kapcsolatok része:

• A Schoberpassstrecke Selzthal–St. Michael a Fernverkehrsrouten Linz–Pyhrnbahn–Selzthal–Graz és Innsbruck–Bischofshofen–Ennstalbahn–Selzthal–Graz vonal része.
• A Leoben–St. Michael (–Neumarkter Sattel) –St. Veit an der Glan–Klagenfurt ma – ami történetileg nem korrekt – a Déli Vasút Wien–Bruck an der Mur–Leoben–Klagenfurt–Villach vonalának része. Ezeken a szakaszokon jár megnyitása óta a Koralmbahn valamennyi Railjetje és az EuroCity (Warschau -) Wien Meidling - Klagenfurt Hbf - Villach Hbf járata, továbbá néhány tehervonat főként Olaszország és Szlovénia irányába.
• A további pályaszakaszok az Ossiaschi tó (Ossiacher Sees) mentén ma már csak regionális jellegűek.

Friesach és St. Veit an der Glan valamint Villach ( Klagenfurt felé) állomások között a pálya az S1 Karintiai S-Bahn 2010. decemberi menetrendben szerepelt. St. Veit an der Glan és Villach (Feldkirchen in Kärnten felé) között S2 néven vették át S-Bahn üzembe 2011 decemberében. Az új elővárosi vasút üzemben, nőtt a vonatsűrűség illetve az elővárosi vonatok száma, részben ez már a Karintia ütemes menetrend 2008. decemberi bevezetése óta.

Eredetileg a pályahossz folyamatosan volt számozva St. Valentintől (0,000 km) az államhatárig Thörl-Maglern (401,045 km). A határnál Thörl-Maglerntől (94+250 km) visszafelé Udinéig (0+000 km) volt a számozás.

A Selzthal és Weißenbach-St. Gallen közötti pályaszakaszon a személyforgalmat 2009. szeptember 6-tól az ÖBB - egy vonatpár kivételével szombat, vasárnap és ünnepnapokon – gazdaságossági okok miatt megszüntette. A közlekedést autóbuszokkal biztosítják.

Az Amstetten–Abzw Weyer 1 mellékvonal
Osztály:	D 4
Vonalszám (ÖBB):	130
Vonal:	101 02 (Amstetten–Abzw Amstetten 11) 102 01 (Abzw Amstetten 11–Kastenreith)
Hossz:	43,8 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	15 kV 16,7 Hz ~
Üzemeltető:	Osztrák Szövetségi Vasutak
Maximális emelkedés:	19 ‰
Legkisebb ívsugár:	216 m
Maximális sebesség:	110 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Kronprinz Rudolf-Bahn témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat Westbahn (Wien Westbahnhof felől) 124,558 Amstetten 273  t.sz.m. 127,287 2,730 Abzw Amstetten 11 (Salzburg Hbf felé) 3,600 Greinsfurth 5,255 Anschlussbahn (Awanst) Bundesforste Ybbs 7,735 Ulmerfeld-Hausmening 301 m. ü. A. 11,880 Anschlussbahn (Awanst) Ybbstaler Fruit Austria 12,020 Kröllendorf 12,166 Anschlussbahn (Awanst) Lagerhaus 15,316 Hilm-Kematen 329 m. ü. A. 17,317 Rosenau 340 m. ü. A. 19,598 Anschlussbahn (Awanst) Böhlerwerk 19,733 Sonntagberg 21,396 Böhlerwerk a.d. Ybbs 23,422 Waidhofen a.d. Ybbs Umstieg zur Ybbstalbahn 360 m. ü. A. 24,847 Stadt Waidhofen a.d. Ybbs 32,220 Oberland 505 m. ü. A. 34,450 Gaflenz 478 m. ü. A. 40,847 Weyer 404 m. ü. A. Fővonal (Sankt Valentin felől) 43,693 Kastenreith 43,804 Abzw Weyer 1 (fővonal Selzthal felé)

Az Amstetten-Kleinreifling vonalon óránként járnak. Reggel és este néhány vonat van Amstettenből de csak Waidhofen aYbbs mellett-g munkanapokon, kivéve szombaton amikor egyes vonatok Kleinreiflingtól Weissbach-St.Gallenig mennek. Amstetten és Selzthal között hétvégén jár egy regionális vonat, mely az egyetlen amely még jár ezen a vonalon.

St. Michael–Leoben Hinterberg–Leoben Hbf szárnyvonal
Osztály:	D 4
Vonalszám (ÖBB):	2008. dec. 14. óta utasforgalom nélkül
Vonal:	413 12 (St. Michael–St. Michael-Ost) 413 01 (St. Michael-Ost–Abzw Leoben Hbf 2) 416 01 (Abzw Leoben Hbf 2–Leoben Hbf)
Hossz:	11,9 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Üzemeltető:	Osztrák Szövetségi Vasutak
Maximális emelkedés:	22,8 ‰
Maximális sebesség:	90 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Kronprinz Rudolf-Bahn témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat Fővonal (Selzthal felől) 0,000 St. Michael 596  t.sz.m. Fővonal (Sankt Veit an der Glan felé) Fővonal (Sankt Veit an der Glan felől) 1,192 St. Michael-Ost Annaberg-Tunnel (158 m) 2,275 Abzw Leoben Hbf 2 (Leoben Hbf felé, über die NBS) 6,838 Leoben Hinterberg (2008. dec. 14. óta utasforgalom nélkül) 9,503 Anschlussbahn Brau Union Göss 9,981 Leoben Göss (2008. dec. 14. óta utasforgalom nélkül) 10,727 17,639 St. Michael felől, über die NBS Erzbergbahn (Vordernberg Markt felől) 16,498 Leoben Hbf 540 m. ü. A. Bruck an der Mur felé

• St. Veit an der Glan–Klagenfurt lásd: Rosentalbahn
• Szintén a Kronprinz-Rudolfsbahn-Gesellschaft vasúthálózathoz tartozott a Salzkammergutbahn Stainach-Irdning–Attnang-Puchheim meghosszabbítással Schärding felé.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Rudolfsbahn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Elmar Oberegger: Zur Geschichte der Kronprinz Rudolf-Bahn. Schärding/St.Valentin/Amstetten–Villach–Ljubljana, (Veröffentlichungen des Info-Büros für österreichische Eisenbahngeschichte 2), Sattledt 2007
• Sepp Tezak: Die Rudolfsbahn I. Bahn im Bild Band 81, Verlag Pospischil, Wien 1991
• Sepp Tezak: Die Rudolfsbahn II. Bahn im Bild Band 82, Verlag Pospischil, Wien 1992
• Detlef Löffler (Hrsg.), Franz Gansrigler, Christoph Posch: Wien - Triest. Der Drang in den Süden: Von den Anfängen der Kronprinz-Rudolf-Bahn bis zum heutigen Ausbau der Südbahn und der Pontebbana, Styria-Verlag, Wien, Graz, Klagenfurt 2008, ISBN 978-3-222-13257-5.

A Wikimédia Commons tartalmaz Kronprinz Rudolf-Bahn témájú médiaállományokat.

• Linienplan S-Bahn Kärnten (németül)
• Artikel über die Rudolfsbahn (németül)
• Überreste der Rudolfsbahn im Raum Tarvis (németül)
• Fotoalbum: Gesäusebahn von Kleinreifling bis Selzthal - Eisenbahn, fotografiert auf einem Teilstück der Rudolfsbahn (németül)
• Artikel über die Einstellung des Personenverkehres, Kleine Zeitung online Archiválva 2014. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)