Kisszeretva
Kisszeretva (Stretavka) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Nagymihályi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1266 | ||
Polgármester | Matej Šarocký | ||
Irányítószám | 072 13 | ||
Körzethívószám | 056 | ||
Forgalmi rendszám | MI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 156 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 40 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 103 m | ||
Terület | 4,87 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 37′ 16″, k. h. 21° 59′ 20″48.621111°N 21.988889°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 16″, k. h. 21° 59′ 20″48.621111°N 21.988889°E | |||
Kisszeretva weboldala | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kisszeretva (szlovákul: Stretavka, korábban Malá Stretava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykapostól 15 km-re északnyugatra, a Laborc és a Feketevíz között fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területe már a bronzkorban lakott volt. A hallstatti kultúra, majd a latin-dák kultúra nyomait találták meg itt.
A mai települést 1317-ben, más forrás szerint már 1266-ban említik először.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Szeretva. Két tót falu Ungvár Várm. Nagy Szeretvának földes Urai több Urak, fekszenek Szennának szomszédságában, mellynek filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Szeretva, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, Deregnyőhöz 1/2 órányira, közel oda, hol az Ungh a Laborczával egyesül: 73 r. 120 g. kath., 74 ref., 10 zsidó lak. Sok és jó rét. F. u. Kulin, Szirmay, Köröskényi, s, m. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 296-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős román és magyar kisebbséggel.
2001-ben 177 lakosából 158 szlovák volt.
2011-ben 195 lakosából 183 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1937-ben épült historizáló stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 25.)