Királyi személynök

A királyi személynök, más néven a király személyének képviselője, ha a király nincs jelen, főleg az igazságszolgáltatásban olyan ügyeknél, melyeket a király személyes bíráskodásának tartottak fenn. Nem azonos a homo regius-szal, a király megbízottjával.

Ezzel a tisztséggel a 15. század elejétől találkozunk. Ebben az időben a király személyes jelenlétét képviselő bíróság ugyanis külön intézménnyé vált a királyi Kúriában. Kezdetben a királyt a titkos kancellár képviselte. Később, 1464 óta ő már csak névlegesen volt a király személyes jelenlétének a képviselője, és helyette kialakult a királyi személynöki szék testülete, amelynek élén a „királyi személyes jelenlét helytartója” (personalis praesentiae regiae in judiciis locumtenens) állott, akit a jogi nyelv csakhamar röviden personalis regiae-nek, vagyis „királyi személynöknek” nevezett el.

Az 1486. évi 68. törvénycikk az ország rendes bírói közé sorolta, míg a titkos kancellár e törvény szerint már csak kivételesen vett részt a királyi bíráskodásban.

Kezdetben az egyházi rendhez tartozók közül került ki, és a 15. században alig találkozunk még ebben az állásban világi személlyel. Az első királyi személynök Drági Tamás volt.

Az 1507. évi 4. törvénycikk elrendelte, hogy lehetőleg egy tanult világi ember töltse be a tisztséget. Ez az ajánlás az 1514. 55. törvénycikkben lett végleges érvényű.

A királyi személynök, mint az ország nagy bíróinak egyike, az 1486. évi 68. és az 1492. évi 42. törvénycikkek szerint bármely ügyben ítélkezhetett, tehát nemcsak a rendes nyolcadok alkalmával ítélt a királyi táblán, hanem ítélőszéke elé tartoztak a rendes nyolcadokon kívül eső perek is. Így a vármegyéktől fellebbezett, úgynevezett transzmisszionális perek, illetve ezek egyik legjellemzőbbike a hatalmaskodási per is.

A személynöki szabad királyi városok törvényszékétől a fellebbezések szintén a személynöki székhez történtek.

A királyi személynöknél volt a király bírói pecsétje. Ítéleteit a király nevében és annak pecsétje alatt adta ki.

A személynök később a királyi tábla és a magyar országgyűlés alsó táblájának elnöke lett.

Ez a tiszt a királysággal együtt szűnt meg 1918-ban.

• Drági Tamás
• Werbőczy István
• Turóczy Miklós

• Fekete György
• Grassalkovich Antal
• Koller Ferenc
• Macedóniai László
• id. Mailáth György
• ifj. Mailáth György
• Melczer István
• Mérey Mihály
• Mérey Sándor
• Niczky Kristóf
• Révay Ferenc
• Semsey András
• Szőgyény Zsigmond
• Szvetics Jakab
• Ürményi József

• 
  Fekete György 1748-62
• 
  Koller Ferenc 1762-65
• 
  Szvetics Jakab 1765-80
• 
  Végh Péter 1780-89
• 
  Ürményi József 1789-95
• 
  Nagy József 1795-1801
• 
  Semsey András 1802-1808
• 
  Aczél István 1808
• 
  id. Mailáth György 1808-21
• 
  Szőgyényi Zsigmond 1821-26
• 
  ifj. Mailáth György 1827-31
• 
  Mérey Sándor 1831-33
• 
  Somssich Pongrác 1833-39
• 
  Szerencsy István 1839-47
• 
  Zarka János 1847-49

A Wikimédia Commons tartalmaz Királyi személynök témájú médiaállományokat.

• Bokor József (szerk.). Személynök, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X