Kerti pele

Kerti pele
Szundikáló kerti pele
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Csoport: Glires Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend: Mókusalkatúak (Sciuromorpha) Család: Pelefélék (Gliridae) Alcsalád: Leithiinae Nem: Eliomys Wagner, 1840 Faj: E. quercinus
Tudományos név
Eliomys quercinus Linnaeus, 1766
Szinonimák
Szinonimák Eiomys amori, (Graells, 1897) Eliomys cincticauda, Miller, 1901 Eliomys dalmaticus, Dulic & Felten, 1962 Eliomys dichurus, (Rafinesque, 1814) Eliomys gotthardus, Burg, 1920 Eliomys gymnesicus, Thomas, 1903 Eliomys hamiltoni, Cabrera, 1907 Eliomys hortualis, Cabrera, 1904 Eliomys jurrasicus, Burg, 1920 Eliomys liparensis, Kahmann, 1960 Eliomys lusitanicus, Reuvens, 1890 Eliomys nitela, (Schreber, 1782) Eliomys ophiusae, Thomas, 1925 Eliomys pallidus, Barrett-Hamilton, 1899 Eliomys räticus, Burg, 1920 Eliomys sardus, Barrett-Hamilton, 1901 Eliomys superans, Ognev & Stroganov, 1936 Eliomys valverdei, Palacios, Castroviejo & Garzón, 1974
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kerti pele témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti pele témájú médiaállományokat és Kerti pele témájú kategóriát.

A kerti pele (Eliomys quercinus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a pelefélék (Gliridae) családjába tartozó faj.

A kerti pele legfőbb előfordulási területe Nyugat- és Dél-Európa, azonban a Brit-szigetekről hiányzik. Kelet-Európában is vannak állományai, főleg Romániában, Ukrajnában és Fehéroroszország és Oroszország határán. Finnország déli részén, balti országokban, valamint Oroszország ázsiai részének nyugati felén is fellelhető.

Magyarországon az északi karsztvidéken fordul elő, de igen ritka.

E kisemlős feje és teste együttesen 11-17 centiméter, farokhossza 9-12 centiméter és tömege 50-120 gramm. E faj jellemzői a szájzugtól kezdődő, a szemet körülvevő fekete sáv, amely a feltűnően nagy fül alatt kiszélesedve kissé még tovább húzódik, valamint a viszonylag rövid szőrű farok, amelynek végén hosszú szőrökből álló fekete-fehér bojt van. Bundája felül szürkésbarna, alul fehéres.

A kerti pele ritkás, napfényes lomberdők és fenyőültetvények lakója, kerti házakba is beköltözik. A kerti pele alkonyatkor élénkül meg, és akár egész éjszaka tevékenykedik. Mohából és puha fűszálakból álló alvófészkét sziklahasadékokba, kőrakásokba vagy földi lyukakba építi. Téli alvása október végétől, november elejétől márciusig vagy áprilisig tart. Tápláléka nagyobb rovarok (szöcskék, sáskák, bogarak), kis madarak tojásai és fiókái, csigák, fiatal egerek, de bogyókat, gyümölcsöket és diót is fogyaszt.

A párosodási ideje áprilistól júniusig tart, a nőstények hangos, sivító hangokkal jelzik párzási készségüket. A vemhességi idő 23 napig tart, ennek végén 3-6, néha 7 kölyök születik. Születésükkor vakok és csupaszok. A szemük a 18. napon nyílik ki, és kereken egy hónapig szopnak. Jó két hónaposan lesznek önállóak, de csak a következő évben ivarérettek. A szabadban több mint 5 évig élhetnek.

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178  
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed). Archiválva 2010. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben