Kelet-ukrajnai háború

Kelet-ukrajnai háború
Orosz–ukrán háború
A konfliktus térképe
Dátum	2014. április 6.- 2022. február 24.
Helyszín	Ukrajna, Donecki és Luhanszki terület
Eredmény	Eszkalálódás, kitör az orosz-ukrán háború 2022 február 24-én A felkelők ellenőrzésük alá vonták a Donecki és a Luhanszki terület egy részét A kormányerők ellentámadást indítottak A kormányerők visszavették többek között Mariupol, Szlovjanszk, Kramatorszk, Druzskivka, Artemivszk, Szjevjerodoneck és Liszicsanszk városokat és az orosz határ egy 121 km-es szakaszát Orosz katonai beavatkozás Kelet-Ukrajnában[1]
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Novorosszija  Donyecki Népköztársaság  Luganszki Népköztársaság  Oroszország (Oroszország tagadja)[1]  Ukrajna
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Alekszandr Zaharcsenko †[1] Vlagyimir Antufejev Alekszandr Borodaj Denisz Pusilin Igor Girkin Vlagyimir Kononov Pavel Gubarev Valerij Bolotov † Igor Plotnickij Igor Kakidzjanov Vlagyimir Putyin Szergej Sojgu Valerij Geraszimov Petro Porosenko Arszenyij Jacenyuk Olekszandr Turcsinov Arszen Avakov Valerij Heletej Viktor Muzsenko Mihajlo Kucin Andrij Parubij Valentin Nalivajcsenko
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Több mint 13 ezer fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelet-ukrajnai háború témájú médiaállományokat.

A kelet-ukrajnai háború 2014. március elején kirobbant fegyveres konfliktus Ukrajna keleti részén, amely a 2014-es ukrán forradalom és az Euromajdan mozgalom tevékenysége nyomán oroszbarát és kormányellenes csoportok tüntetéseivel kezdődött a Donecki és a Luhanszki területen. Ezek a demonstrációk egy szélesebb kelet- és dél-ukrajnai oroszbarát tiltakozó hullám részei voltak, és fegyveres konfliktussá eszkalálódtak a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság szeparatista erői és az ukrán kormány között. A felső vezetés augusztusi lecserélése előtt a szeparatistákat nagyrészt orosz állampolgárok vezették. A különböző jelentések szerint a felkelők 15–80%-a orosz paramilitáris alakulatokból áll.

Augusztus 22. és 25. között a jelentések szerint orosz tüzérség, személyzet és egy humanitárius konvoj lépett be ukrán területre az ukrán kormány engedélye nélkül. Ezekre a határátlépésekre részben az oroszbarát fegyveresek által ellenőrzött területeken, részben azon kívül (például a Donecki terület délkeleti részén, Novoazovszk mellett) került sor. Az ezt megelőző hónap folyamán az ukrán állásokat a jelentések szerint orosz területről érte tüzérségi támadás. Valentin Nalivajcsenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetője szerint Ukrajna az augusztus 22-i eseményeket „Ukrajna elleni közvetlen orosz inváziónak” tekinti. Nyugati és ukrán hivatalnokok ezeket az eseményeket Ukrajna elleni orosz „lopakodó invázióként” írták le.

2014 augusztusában az oroszbarát szeparatisták ellentámadást indítottak, melynek során elfoglalták többek között Novoazovszk városát. Petro Porosenko ukrán elnök szerint Oroszország inváziót indított Délkelet-Ukrajnában. Ezt – első orosz forrásként – Ella Poljakova, Vlagyimir Putyin orosz államfő tanácsadó testületének tagja is megerősítette, a szeparatisták és a hivatalos orosz álláspont azonban tagadja: orosz álláspont szerint tíz eltévedt határőr katonán kívül nincsenek orosz csapatok Kelet-Ukrajnában, míg Alekszandr Zaharcsenko szerint mintegy 4000, szabadságát töltő orosz katona harcol önkéntesként a felkelők oldalán.^[1]

Bővebben: Minszki jegyzőkönyv (2014)

A minszki jegyzőkönyv egy 2014. szeptember 5-én tető alá hozott tűzszüneti megállapodás Ukrajna, illetve az oroszbarát szakadár, nemzetközileg el nem ismert de facto államok, a Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság között, amely kísérlet volt a kelet-ukrajnai háború eszkalálódásának megakadályozására. Az egyezményt Minszkben, Fehéroroszország fővárosában írták alá a háborús felek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt. A jegyzőkönyv nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a harcok 2015 januárjában kiújultak.

2015 januárjára a két fél közötti tűzszüneti megállapodások teljes mértékben összeomlottak, a hadi cselekmények intenzitása kiújult. Miután az ukránok elveszítették a donyecki repülőteret, Eduard Baszurin, a Donyecki Népköztársaság szóvivője január 23-án kijelentette, hogy a „minszki memorandumot a maguk részéről a korábban már elfogadott formájában nem veszik figyelembe”. Még aznap a szakadár entitás elnöke, Zaharcsenko azt mondta, hogy a „Donyecki Népköztársaság többé nem törekszik a tűzszünetre”, s az oroszbarát erők „támadást indítanak egészen a Donbasz régió határáig”. A The New York Times cikkében szintén leszögezte, hogy a tűzszüneti megállapodásnak teljes mértékben vége.

A harci övezetben zajló egyre növekvő erőszak közepette a háromoldalú kapcsolattartó csoport újabb minszki tárgyalást kezdeményezett január 31-re. Az EBESZ, Ukrajna és Oroszország képviselői a belarusz fővárosba utaztak, ám a két népköztársaság részéről a jegyzőkönyv aláírói nem voltak jelen, az új képviselők a jegyzőkönyv és a memorandum felülbírálatát követelték az új politikai-katonai helyzet szerint, így a tárgyalások nem vezettek eredményre, a találkozót elnapolták.

2015. február 12-én német–francia közvetítéssel egy második tűzszüneti megállapodást fogadtak el a harcoló felek Minszkben, amelynek 13 pontja számos módosítással járt a szeptemberi egyezményhez képest.

Bővebben: Minszki jegyzőkönyv (2015)

A 2015-ös minszki jegyzőkönyv, vagy röviden Minszk II egy 2015. február 11-én megkötött tűzszüneti megállapodás Ukrajna, illetve az oroszbarát szakadár, nemzetközileg el nem ismert de facto államok, a Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság között, miután a 2014 szeptemberében tető alá hozott első megállapodás kudarcba fulladt a harcok kiújulásával 2015 januárjában.

A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésére összehívott párizsi csúcsértekezlet keretében megállapodás született egy újabb, „mindenkit mindenkire” elv alapján történő fogolycsere tető alá hozásáról december 31-ig – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2019. december 9-én éjjel Párizsban, a találkozó végeztével tartott sajtótájékoztatóján.^[2]

Az oroszbarát lázadók az ukrán hadsereg egy előretolt állását rohamozták meg, és egy időre el is foglalták, de az ukrán tüzérség visszaverte őket. A Luganszki Népköztársaság milíciája szerint egy ukrán diverzáns-felderítő csapat tévedt aknamezőre, ez váltotta ki a tűzharcot. Kijevi közlések szerint a harcokban egy ukrán katona elesett, négyen megsebesültek, a lázadók közül pedig négyen haltak meg, hatan megsebesültek. A lázadók nehézfegyvereknek is birtokában vannak, és nyugati megfigyelők szerint hivatásos orosz katonák harcolnak a soraikban. A harcok ugyanolyan intenzívek voltak, mint a kelet-ukrajnai háború csúcspontján, 2015-ben.

• Harkovi Népköztársaság
• Odesszai Népköztársaság

• Ez a szócikk részben vagy egészben a War in Donbass című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!