Karl Etzel

Karl Etzel
Karl Etzel
Született	1812. január 6.[1][2] Stuttgart
Elhunyt	1865. május 2. (53 évesen)[1][3] Kemmelbach és Ybbs között
Állampolgársága	Württembergi Királyság
Nemzetisége	osztrák
Foglalkozása	mérnök
Iskolái	Evangelical Seminaries of Maulbronn and Blaubeuren Stuttgarti Egyetem (1831–1835) State Academy of Fine Arts Stuttgart (1831–1835)
Halál oka	agyi érkatasztrófa
Sírhelye	Pragfriedhof Stuttgart
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Etzel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karl Etzel (Karl von Etzel, Carl Etzel) (Stuttgart, 1812. január 6. – Kemmelbach és Ybbs között, utazás közben, 1865. május 2.) osztrák vasútépítő mérnök, építész. Számos híres vasútvonal, alagút és völgyhíd tervezője.

Apja, Gottlieb Christian Eberhard von Etzel stuttgarti építész, várostervező. A fiatal Etzel 1831–1835 között Nikolaus Friedrich von Thouret mellett tanult építészetet. 1835-től vasútépítéseknél dolgozott Franciaországban, így a Párizs–Saint-Germain-vasútvonal, valamint az asnièresi Szajna-híd építésében vett részt. 1837-ben a versailles-i vasút főmérnöke lett.

1840-ben Bécsbe települt át, ahol több épületet tervezett és épített. 1843-ban Württemberg főépítészévé nevezték ki, majd az első európai hegyvidéki vasútvonal, az 1846. szeptember 26-án megnyitott württembergi vasút tervezésével bízták meg, az ő tervei alapján készült el a stuttgarti főpályaudvar első felvételi épülete is.

1853-tól a Schweizerischen Centralbahn Gesellschaft (magyarul Svájci Központi Vasúttársaság) építésvezetője lett, ahol többek között a Bázel–Olten-vasútvonal alagútjainak építésében vett részt, a nevéhez fűződik a világ első félköríves alagútjának építése is.

1857-ben újra Bécsbe költözik, a főváros főépítészeként tervezte meg a Déli Vasúttársaság budai állomásépületét, a Budai indóházat (a mai Déli pályaudvar első felvételi épületét), valamint a Bécs–Trieszt-vasútvonal legtöbb hídját.

Leghíresebb munkája, az ausztriai Innsbruckot az olaszországi Veronával összekötő Brenner-vasútvonal legnehezebb, hegyvidéki vonalszakaszának építése. A munkát 1864-ben kezdte el, ám ez év november 13-án történt szélütése után rövidesen felmentését kérte. A vasútvonal 1867-es megnyitását már nem élte meg, a pihenésre vonult Etzel második agyvérzése végzetes volt.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Karl Etzel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Karl von Etzel életrajza (német nyelven) (html). [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 12.)