Kardoskút

Kardoskút
Kardoskút címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Orosházi
Jogállás	község
Polgármester	Varga Pál (független)[1]
Irányítószám	5945
Körzethívószám	68
Népesség
Teljes népesség	736 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	11,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	76,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 29′ 56″, k. h. 20° 42′ 13″46.49884, 20.703546.498840°N 20.703500°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 56″, k. h. 20° 42′ 13″46.49884, 20.703546.498840°N 20.703500°E
Kardoskút Pozíció Békés vármegye térképén
Kardoskút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kardoskút témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kardoskút község Békés vármegye Orosházi járásában.

Békés vármegye délnyugati részén fekszik, Orosháza és Tótkomlós központjától is közel azonos távolságra, mindkettőtől nagyjából 8-10 kilométernyire. A szomszédos települések: észak felől Orosháza, délkelet felől Tótkomlós, délnyugat felől Békéssámson, nyugat felől pedig Székkutas; keleti határszélén egy pontban érintkezik a közigazgatási területe Pusztaföldvárral is. Legfontosabb turisztikai vonzereje, a Körös–Maros Nemzeti Park egyik legértékesebb részének számító Kardoskúti Fehér-tó a község délnyugati határszéle közelében található.

Központján nagyjából észak-déli irányban végighúzódik az Orosháza-Mezőhegyes közti 4427-es út, ezen érhető elé mindkét végponti település, illetve Tótkomlós felől is; Hódmezővásárhelyről a 4418-as út vezet a községbe. Az útirányjelző táblák Kardoskútra vezető útként jelölik a 47-es főút elágazásánál a 4419-es utat is, habár az teljes hosszában Székkutas területén húzódik, de Kardoskút Pusztaközpont településrésze valóban onnan érhető el a legegyszerűbben a főút felől. A település keleti határszélét érinti az Orosháza-Mezőkovácsháza közti 4428-as út és a Pusztaföldvárt kiszolgáló 4452-es út, a belterülettől nyugatra pedig áthaladt a területén az ezen a szakaszon már megszüntetett, sőt részben elbontott 4422-es út is.

Vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el, amelynek két megállási pontja létesült itt. Kardoskút vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közvetlenül a 4427-es út mellett; Gyulamező megállóhely a község déli határszélén működött, de már megszűnt. A település vasútállomása a vonal állomásainak viszonylatában, Orosháza felől számítva Bogárzó megállóhely után következett, amely ma már ugyancsak nem üzemel, így a jelenlegi forgalmi viszonyok között Orosháza felső megállóhely és Tótkomlós vasútállomás között található.

Az Orosházáról Tótkomlós felé menő út mellett kialakult település a vasútvonal 1893-as kiépítése után lett a Hódmezővásárhelyhez tartozó puszta állat- és terményszállítási központja, majd 1949-ben önálló községgé vált.

Az 1950-es megyerendezéskor az addig Csongrád vármegyéhez tartozó települést Békés megyéhez csatolták.

Kardoskút határában nagy kiterjedésű olaj- és gázmezőt találtak, amely révén a szénhidrogénipar központjává vált.

A település a Körös–Maros Nemzeti Park mellett fekszik, közelében található a 3 kilométer hosszúságban elnyúló^[3] Fehér-tó madárrezervátuma és mellette, a sóstói telepen van a híres rackajuh és cigájajuh génbank is.

• 1990–1994: Ifj. Ramasz Imre (független)^[4]
• 1994–1998: Ramasz Imre László (független)^[5]
• 1998–2002: Ramasz Imre László (független)^[6]
• 2002–2006: Ramasz Imre László (független)^[7]
• 2006–2010: Ramasz Imre László (független)^[8]
• 2010–2012: Ramasz Imre László (független)^[9]
• 2012–2014: Lengyel György (független)^[10][11]
• 2014–2019: Lengyel György (független)^[12]
• 2019–2024: Varga Pál (független)^[13]
• 2024– : Varga Pál (független)^[1]

A településen 2012. november 25-én időközi polgármester-választást tartottak,^[10] az előző polgármester halála miatt.^[14]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.^[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (21,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,3%, református 6%, evangélikus 10,7%, felekezeten kívüli 25,1% (39,4% nem nyilatkozott).^[16]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% ruszinnak, 0,1-0,1% cigánynak és örménynek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,7% volt római katolikus, 9,4% evangélikus, 4% református, 0,7% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 2,5% egyéb katolikus, 32,9% felekezeten kívüli (39,9% nem válaszolt).^[17]

A kardoskúti Fehér-tó területe madárrezervátum: számos madárfaj (daru, nagy lilik, kis lilik stb.) költő- illetve átvonulóhelye.

• Kardoskút honlapja