Kaluđerovac
| Kaluđerovac | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Perušić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53202 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 13 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 600 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 39′, k. h. 15° 19′44.650000°N 15.316667°EKoordináták: é. sz. 44° 39′, k. h. 15° 19′44.650000°N 15.316667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kaluđerovac falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Perušićhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Gospićtól légvonalban 13 km-re közúton 16 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6 km-re közúton 8 km-re nyugatra, a Lika folyó jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A terület 1689-ben szabadult fel a százötven évi török uralom alól. A szabaddá vált területre katolikus horvátok települtek, akik határőrszolgálatot láttak el. Az otocsáni ezred perušići századához tartoztak. A faluban már 1700-ban is állt egy rozzant templom, amely a perušići plébániához tartozott. A falu templomát 1748-ban építették. A 19. század közepén azonban rossz állapota miatt a szentély kivételével le kellett bontani. Andrija Trinajstić perušići plébános hiába keresett az építéshez támogatókat a falu népe szegény volt. Végül a határőrezred parancsnokának ajánlására Ferenc József császárhoz fordult, aki ezer forintot küldött az építéshez. A falu lakói maguk oltották a meszet és a környező erdőkből hordták a fát, melyből helyben faragták a gerendákat, fűrészelték a deszkát, helyben ásták a homokot és faragták a köveket. A templom végül 1865 őszére készült el. Felszentelése 1865. október 30-án volt. 1836-ban kőhíd épült itt a Likán. A falunak 1857-ben 399, 1910-ben 683 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1942-ben partizánok kőhídját lerombolták. 1991-ben lakosságának 98 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 24 lakosa volt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoznak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 399 | 460 | 478 | 565 | 653 | 683 | 514 | 528 | 460 | 375 | 276 | 149 | 84 | 52 | 29 | 24 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma[4] 1748-ban épült. 1865-ben teljesen megújították, melyhez Ferenc József császár ezer forinttal járut hozzá. Fabijan Sokolić pazarištei főesperes áldotta meg 1865. október 30-án. A faluban plébánia nincs, szolgálatát Perušićról látják el. Anyakönyveit 1766-tól vezetik. A plébániatemplom a falun kívül, egy bekötőút mentén található. Egyhajós, keleti tájolású épület, a hajónál szűkebb, téglalap alakú szentéllyel, a szentély melletti sekrestyével és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. A templom belseje egyszerű. A hajó síkmennyezetű, melyet két pár szimmetrikusan elhelyezett, félköríves ablaknyílás világít meg. A szentélyt, amely az 1748-ban épített templomból maradt fenn dongaboltozat fedi.
Források
[szerkesztés]- Perušić község hivatalos oldala (horvátul)
- Perušić község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- Az udbinai plébánia honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5508.
