Kahuzi-Biéga Nemzeti Park
Kahuzi-Biéga Nemzeti Park | |
Világörökség | |
Kahuzi-Biega Nemzeti Park | |
Adatok | |
Ország | Kongói Demokratikus Köztársaság |
Világörökség-azonosító | 137 |
Típus | Természeti helyszín |
Kritériumok | X |
Felvétel éve | 1980 |
Veszélyeztetettség | 1997– |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 2° 30′, k. h. 28° 45′2.500000°S 28.750000°EKoordináták: d. sz. 2° 30′, k. h. 28° 45′2.500000°S 28.750000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kahuzi-Biéga Nemzeti Park témájú médiaállományokat. |
A Kahuzi-Biéga Nemzeti Park a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében található, a Dél-Kivu tartományban fekvő Bukavu városától 50 km-re nyugatra, a Kivu-tó nyugati partjához és a ruandai határhoz közel. A park Dél-Kivu és Maniema tartomány területére esik, területe 6000 km². 1980-ban vették fel az UNESCO világörökség listájára.
A park hatalmas területét elsődleges trópusi erdő borítja. Nevét két kihűlt tűzhányóról, a Kahuziról (3308 m) és a Biégáról (2790 m) kapta. A Kahuzi Kivu tartománynak ebben a részében a legmagasabb hegy. A parkban változatos és bőséges állatvilág él. A keleti síkvidéki gorillák (graueri) egyik utolsó, mintegy 250 egyedből álló csoportja 2100 és 2400 m tengerszint feletti magasságon él a parkban.
A park a ritka hegyi gorilla (Gorilla beringei beringei) egyik utolsó menedékhelyeinek egyike, és ez a park volt az a hely, ahol Dian Fossey, Dr. Louis Leakey pártfogoltja eredetileg a gorillák tanulmányozásába kezdett, mielőtt Ruandába helyezte át kutatásait. Az Afrikának ezen a részén 1990-es évek óta dúló fegyveres konfliktusokat megelőzően, mintegy 600 gorilla maradt életben a park területén. Ennek eredményeképpen, a fennmaradó populáció megmentése érdekében a parkot 1980-ban felvették az UNESCO világörökség listájára. Valószínűsíthető, hogy a környéken dúló polgárháborúnak igen nagy számú gorilla esett áldozatul. Egy 2005-ös becslés szerint a Kahuzi-Biéga parkban 1990-ben összeszámlált 300 gorillának akár 60%-a is elpusztulhatott. Az országban dúló háború a park határain belülre is átterjedt, a fosztogatás, az erdőégetés és az orvvadászat általános volt. Emiatt a parkot 1997-ben felvették a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.
A park irányító testülete: l'Institut Congolais pour la Conservation de la Nature (ICCN)