Kavli-díj

A Kavli-díjat (Kavli Prize) 2005-ben közösen alapította a norvég-amerikai Fred Kavli által létrehozott Kavli Foundation, a Norvég Oktatási és Kutatási Minisztérium és a Norvég Tudományos Akadémia. Három terület kutatói között, páros években került kiosztásra; ezek a területek az asztrofizika, az idegtudomány és a nanotechnológia. Elsőként Oslóban, 2008. szeptember 9-én került kiosztásra Haakon norvég királyi herceg által. Minden Kavli-díjjal egymillió dollár, egy kitüntetés és egy diploma jár.

Az asztrofizikai Kavli-díjat az univerzum kialakulásával, fejlődésével és jellemzőivel kapcsolatos tudásunk és megértésünk fejlesztésében elért kiváló eredményért adják, ideértve a csillagászat, kozmológia, asztrofizika, bolygótudomány, napfizika, űrtudomány, asztrobiológia, csillagászati és asztrofizikai műszerek, részecske-asztrofizika területeit is.

A nanotudomány Kavli-díját az atomi, molekuláris, makromolekuláris, sejtszintű és nanométeres skálán megjelenő rendszerek egyedi fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaival kapcsolatos tudás, illetve annak alkalmazása terén elért kiváló eredményért adják, ideértve a molekuláris önszerveződést, nanoanyagokat, nanoskálájú műszereket, a nanobiotechnológiát, a makromolekuláris szintézist, a molekuláris mechanikát és a kapcsolódó területeket is.

Az idegtudomány Kavli-díját az aggyal és az idegrendszerrel kapcsolatos tudásunk és megértésünk fejlesztésében elért kiváló eredményért adják, ideértve a molekuláris idegtudományt, sejtes idegtudományt, szisztematikus idegtudományt, neurogenetikát, fejlődési idegtudományt, kognitív idegtudományt, számítási idegtudományt és az aggyal és idegrendszerrel foglalkozó egyéb részterületeket is.

Az alapító szavai szerint: „Azért választottam ezt a három területet, mert azt hiszem, ezek nyújtják a legnagyobb lehetőséget a leglényegesebb tudományos áttörésekre, és ezek fogják a legnagyobb mértékben szolgálni az emberiséget.”^[1]

A Norvég Tudományos Akadémia jelöli ki a három nemzetközi összetételű, a legkiemelkedőbb kutatókból álló szakértői testületet, melyek tagjai áttekintenek és a díjra jelölnek tudósokat. A szakmai zsűri négy tagja Nobel-díjas tudós. A jelöltek közül a díjazottak kiválasztását, az eredmény kihirdetését a Norvég Tudományos Akadémia végzi.

A szakértői testületbe a következő tudományos akadémiák, vagy azzal egyenértékű szervezetek tagjai kapnak helyet:

• A Kínai Tudományos Akadémia
• A Francia Természettudományi Akadémia
• A német Max Planck Társaság
• Az amerikai National Academy of Sciences
• A Norvég Tudományos Akadémia
• A brit Royal Society

Év	Díjazott		Intézet/Ország	Nemzetiség	Indoklás
2008		Maarten Schmidt	California Institute of Technology, USA	Hollandia	„a kvazárok természetének megértéséhez való magvas hozzájárulásukért”
		Donald Lynden-Bell	Cambridge-i Egyetem, Egyesült Királyság	Egyesült Királyság
2010		Jerry Nelson	University of California, Santa Cruz és Lick Obszervatórium, USA	Amerikai Egyesült Államok	„az óriásteleszkópok fejlesztéséhez való hozzájárulásaikért” (A kitüntetettek nevéhez fűződő eljárások és technológiák közé tartozik a szegmentált főtükör és aktív optika, valamint ezek alkalmazása egyszerre nagy átmérőjű és nagy látómezejű, fényerős optikai teleszkópokban.[2])
		Raymond Wilson	Európai Déli Obszervatórium, Garching, Németország	Egyesült Királyság
		James Roger Angel	Steward Obszervatórium, Arizonai Egyetem, USA	Amerikai Egyesült Államok

Év	Díjazott		Intézet/Ország	Nemzetiség	Indoklás
2008		Louis Brus	Columbia Egyetem, USA	Amerikai Egyesült Államok	„a fizika, kémia és biológia nanotudományos területein, a nulla- és egydimenziós nanostruktúrákkal kapcsolatos nagy hatású fejlesztéseikért”
		Sumio Iijima	Meijo Egyetem, Japán	Japán
2010		Donald Eigler	IBM Almaden Kutatóközpont, San Jose, USA	Amerikai Egyesült Államok	„az anyag nanoskálán történő manipulációjának addig ismeretlen módszereinek kifejlesztéséért” (Eigler és munkatársai pásztázó elektronmikroszkóp „tűjével” egyedi atomokat manipuláltak, „kvantumkarámokat” hoztak létre; Seeman felismerte a DNS kivételes „felismerési” és kapcsolódási képességei által kínált lehetőségeket a háromdimenziós nanoarchitektúrák létrehozásában – „DNS-ácsolás”, mely lehetővé teszi önszerveződő módon atomi pontosságú csatlakozások és mintázatok tömeges létrehozását.[3])
		Nadrian Seeman	New York Egyetem, USA	Amerikai Egyesült Államok
2012		Mildred Dresselhaus	Massachusetts Institute of Technology, USA	Amerikai Egyesült Államok

Év	Díjazott		Intézet/Ország	Nemzetiség	Indoklás
2008		Sten Grillner	Karolinska Intézet, Svédország	Svédország	„a neuronáramkörök fejlődési és funkcionális logikájával kapcsolatos felfedezésekért”
		Thomas Jessell	Columbia Egyetem, USA	Egyesült Királyság/ Amerikai Egyesült Államok
		Pasko Rakic	Yale Orvosi Egyetem, USA	Szerbia/ Amerikai Egyesült Államok
2010		Richard Scheller	Genentech, USA	Amerikai Egyesült Államok	„a neurotranszmitter-kibocsátás molekuláris alapjának felfedezéséért” (A szinaptikus vezikulák és a sejtmembrán összeolvadását, a kémiai jelátvitelt szabályozó SNARE-fehérjekomplex működésének precíz, molekuláris szintű leírásáért[4])
		Thomas Südhof	Stanford Orvosi Egyetem, USA	Németország
		James Rothman	Yale Egyetem, USA	Amerikai Egyesült Államok

• Természet Világa 141. évf. 10. szám: Kavli-díj, 2010
• A Kavli-díj
• A Kavli Alapítvány
• A Norvég Oktatási és Kutatási Minisztérium