Katonaara
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Ara militaris (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Katonaara témájú médiaállományokat és Katonaara témájú kategóriát. |
A katonaara (Ara militaris) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.[1][2][3]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Psittacus nembe Psittacus militaris néven.[4]
Alfajai
[szerkesztés]- Katonaara (Ara militaris militaris) – Venezuela, Kolumbia, Ecuador és Peru területén él.
- Mexikói katonaara (Ara militaris mexicana) – Törzsalaknál valamivel nagyobb, színei egy kicsit sötétebbek. A természetben pár száz található.
- Bolíviai katonaara (Ara militaris boliviana) – Torka vörösesbarna, fülfedői inkább vörösesek, élőhelye Bolívia, Észak-Argentína.
Előfordulása
[szerkesztés]Mexikó és Dél-Amerika 600-2600 m közötti esőerdeiben él. Elterjedési területe Mexikó déli részétől délre egészen Argentína északi részéig terjed. Természetes élőhelyei a szubtrópusi- és trópusi száraz erdők, síkvidéki és hegyi esőerdők. Magassági vonuló.[5]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 71 cm, szárnyfesztávolsága 99-110 cm, testtömege 900-1100 g.[6] Alapszíne sárga és zöld, szárnya sötétkék, homlokán a bozontos tollak és a kantárán lévő, szőrszerú dísztollak skarlátvörösek. Súlya 1 kg. A tojó valamivel kisebb mint a hím.
 |
 |
Életmódja
[szerkesztés]Trópusi- és szubtrópusi erdők lakója, 40-50 fős csapatokban, keresi táplálékát, ami jessenia bataua pálma, miatyánkcserje gyümölcse és fikuszfélékből áll.
Szaporodása
[szerkesztés]Költési időszaka márciustól augusztusig tart, fészkét fák üregében, vagy mészkő sziklákra rakja. Előszeretettel foglalja el a császárharkály elhagyott fészkét, ami 20 méter magas fákon található.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe még nagyon nagy, de csökken, egyedszáma 2000-7000 példány közötti és gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[5]
Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt a teljes kipusztulástól. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj mexikói alfajának egyedeit.
Fogságban sem tartozik a leggyakoribb arák közé. Magyarországon állatkertek közül a Nyíregyházi Állatparkban tartják mexikói alfaját.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 22.)
Források
[szerkesztés]- Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- Parrotland hu
