Kontyos disznó

Kontyos disznó
	Nevét a fején és a hátán felálló szőrzetről kapta
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Artiofabula;
Alrend:	Disznóalakúak (Suina);
Család:	Disznófélék (Suidae);
Alcsalád:	Suinae;
Nemzetség:	Suini;
Nem:	Sus;
Faj:	Sus scrofa; Linnaeus, 1758
Alfaj:	S. s. cristatus;
Tudományos név
	Sus scrofa cristatus; Wagner, 1839
Szinonimák
	Sus scrofa affinis Gray, 1847; Sus scrofa aipomus Gray, 1868; Sus scrofa aipomus Hodgson, 1842; Sus scrofa bengalensis Blyth, 1860; Sus scrofa indicus Gray, 1843; Sus scrofa isonotus Gray, 1868; Sus scrofa isonotus Hodgson, 1842; Sus scrofa jubatus Miller, 1906; Sus scrofa typicus Lydekker, 1900; Sus scrofa zeylonensis Blyth, 1851;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kontyos disznó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kontyos disznó témájú kategóriát.

A kontyos disznó (Sus scrofa cristatus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába tartozó vaddisznó (Sus scrofa) egyik alfaja.^[1]

Előfordulása

A kontyos disznó előfordulási területe India, Nepál, Mianmar, Nyugat-Thaiföld, valamint Srí Lanka.

Megjelenése

Az állat fejének tetején és majdnem az egész hátán, hosszú és felálló szőrzet látható. Szőrzetének színe sötétebb, azaz feketébb, mint a Sus scrofa davidi alfajé;^[2] csíkos árnyalatok is láthatók rajta.^[1] Karcsúbb testfelépítésű, mint a törzsalfaj, az úgynevezett európai vaddisznó (Sus scrofa scrofa).^[3] Az európai vaddisznótól eltérően, a kontyos disznó feje nagyobb és hegyesebb, míg a fülei kisebbek, azonban szintén hegyesebbek. A homloka egyenes, nem konkáv, mint a törzsalfaj esetében;^[3] továbbá a pofáján több és hosszabb szőrzet van és a farka vége bojtosabb.^[4]

A kifejlett példány átlag marmagassága 83,8-91,4 centiméter között van; az eddig megmért legmagasabb példány Bengálból származott és 95 centiméteres volt. Az átlagos fej-testhossza 150 centiméter. Testtömege 90,72-136,08 kilogramm között lehet.^[1]

Képek

Portré
Kan
Koca malacokkal
Fiatal példányok
Kondákban és
dagonyázás közben
Mindenevőként húst és
növényzetet is fogyaszt

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Lydekker, R. (1900), The great and small game of India, Burma, & Tibet, London : R. Ward, pp. 258-266
↑ Colin Groves|Groves, C. (2008). Current views on the taxonomy and zoogeography of the genus Sus. pp. 15–29 in Albarella, U., Dobney, K, Ervynck, A. & Rowley-Conwy, P. Eds. (2008). Pigs and Humans: 10,000 Years of Interaction. Oxford University Press. ISBN 978-0-19-920704-6
↑ ^a ^b Sterndale, R. A. (1884), Natural history of the Mammalia of India and Ceylon, Calcutta : Thacker, Spink, pp. 415-420
↑ Jerdon, T. C. (1874), The mammals of India; a natural history of all the animals known to inhabit continental India, London, J. Wheldon, pp. 241-244

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Wild boar című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Indian boar című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[lydekker-1] Lydekker, R. (1900), The great and small game of India, Burma, & Tibet, London : R. Ward, pp. 258-266

[groves2008-2] Colin Groves|Groves, C. (2008). Current views on the taxonomy and zoogeography of the genus Sus. pp. 15–29 in Albarella, U., Dobney, K, Ervynck, A. & Rowley-Conwy, P. Eds. (2008). Pigs and Humans: 10,000 Years of Interaction. Oxford University Press. ISBN 978-0-19-920704-6

[sterndale-3] Sterndale, R. A. (1884), Natural history of the Mammalia of India and Ceylon, Calcutta : Thacker, Spink, pp. 415-420

[jerdon-4] Jerdon, T. C. (1874), The mammals of India; a natural history of all the animals known to inhabit continental India, London, J. Wheldon, pp. 241-244

[1]

[2]

[3]

[4]