Kovács András (filmrendező)

Kovács András
A XXI. Század Társaság rendezvényén (Eifert János felvétele)
Született	1925. június 20. Kide
Elhunyt	2017. március 11.[1] (91 évesen) Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Kovács András Bálint
Foglalkozása	filmrendező
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (1950)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1970) Magyar Mozgókép Mestere (2004)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-7-10)[3]
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács András (egyértelműsítő lap).

Kovács András (Kide, 1925. június 20. – Budapest, 2017. március 11.^[4]) Kossuth-díjas és kétszeres Balázs Béla-díjas magyar filmrendező.

Pszichológiát, szociológiát és esztétikát tanult Kolozsvárott, a Bolyai Egyetemen, majd Budapesten a Pázmány Péter Egyetemen. 1946-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán folytatta tanulmányait, 1950-ben diplomázott.

A Mafilmhoz került 1950-ben, ahol egy éven át dramaturg, majd 1951-től 1957-ig a dramaturgiai osztály vezetője volt. 1952 és 1954 között filmrendezést tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1957-ben lemondott vezetői tisztségéről, s dramaturg és rendezőasszisztensi munkákat végzett.

Első játékfilmjét 1960-ban rendezte Zápor címmel. Ismertté az 1964-ben készült Nehéz emberek című filmjével vált. Elnyerte a filmkritikusok díját, s az első magyar filmszemlén is díjazták. 1966-ban készítette el a Cseres Tibor regényéből készült Hideg napok című filmjét, amely az 1942-es újvidéki vérengzést dolgozta fel. A film Karlovy Varyban a Filmfesztivál fődíját kapta. 1981-től 1986-ig a Filmművészeti Szövetség elnöke volt. 1985-ben készítette el kétrészes filmjét Andrássy Katinkáról, Károlyi Mihály feleségéről A vörös grófnő címmel. 1988-ban alelnök lett a Károlyi Mihály Társaságban.

A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt 1996 és 1998 között. 2004-től a Magyar Mozgókép Mestere. Fia, Kovács András Bálint filmesztéta, az ELTE tanszékvezetője, lánya Kovács Eszter vágó.^[5]

• Találkozás Lukács Györggyel (1972)
• Együtt Károlyi Mihállyal (1973)
• Menekülés Magyarországra (1981)
• Weingut Őry TV (1993)
• Benkő Samu (1994-portréfilm)
• Szülőföldem (1994)
• Üzenet egykori iskolámba (1996)
• Két szólamban (2000)
• A Kallós-gyűjtemény (2001)
• Film egy regényről (2002)
• Polixéna és John (2007)

• Nehéz emberek (1964)
• Extázis 7-től 10-ig (1969)
• Örökösök (1970)
• Szülőföldem, Pápa (1994)
• Volt egyszer egy egyetem (1995)
• A nehéz emberek ma (1996)
• Egy nehéz ember Kaliforniában (1996)
• Reggeltől hajnalig Válaszúton (2001)
• Egy borértő ember (2004)

• Két választás Magyarországon. Ideiglenes cím. Kovács András új filmje; Magvető–Mokép, Bp., 1987
• A szerencse fia. Epizódok egy filmrendező életéből; Kossuth, Bp., 2016

• Balázs Béla-díj (1962, 1965)
• Érdemes művész (1967)
• SZOT-díj (1968)
• Kossuth-díj (1970)
• Kiváló művész (1980)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)
• Hazám-díj (2002)
• Magyar Mozgókép Mestere (2004)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005)
• Radnóti Miklós antirasszista díj (2006)

• Kovács András 85 éves
• Duna tv.hu
• Beretvás Gábor: Kidétől Párizsig: egy frankomán Erdélyből (magyar nyelven). Filmtett

• Kovács András a PORT.hu-n (magyarul)
• Kovács András az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Kovács András az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Kovács András a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Magyar dokumentumfilm rendezők Egyesülete^{[halott link]}
• Kovács András életút-interjú (Ignácz Ádám, 2015)