Görög fémlepke

Görög fémlepke
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 2000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Tineina;
Altagozat:	Sesiina;
Öregcsalád:	Csüngőlepkeszerűek (Zygaenoidea);
Család:	Csüngőlepkefélék (Zygaenidae);
Alcsalád:	Fémlepkeformák (Procridinae);
Nemzetség:	Procridini;
Nem:	Jordanita;
Alnem:	Jordanita;
Faj:	J. graeca;
Tudományos név
	Jordanita graeca; K. Jordan, 1907
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Görög fémlepke témájú kategóriát.

A görög fémlepke (Jordanita graeca) a csüngőlepkefélék (Zygaenidae) családjába tartozó Jordanita nem egyik rovarfaja.

Elterjedése

Iraktól Kis-Ázsián, a Kaukázus vidékén és a Balkán dél-, délnyugati tájain elterjedt, a Pannon-régióban lokális. Alfajokra tagolt, két központú, iráni-pontomediterrán faunaelem. A Pannon-régióban a nevezéktani alfaj él.

Magyarországi elterjedése: a Bükk-vidéken, a Gödöllői-dombságon, a Kiskunság északi részén, a Velencei-hegységben, a Dunazug-hegyvidéken és a Keleti-Cserhátban lokális és ritka.

Sziklagyepek, sztyepplejtők, szikes sztyeppek lepkéje.

Jellemzése

Az elülső szárny hossza hímeknél 7,5–12,5 mm, nőstény példányokban 7–12 mm. A szárnyak nagyon hasonlítanak a J. chloros fajéhoz, de kissé nyújtottabbak, alapszíne sötétebb zöld. A hímek csápjában az utolsó két ízen nincs nyúlvány, az azt követő 3–4 ízen igen rövid nyúlványok vannak. A valva ventrális tüskéje apró, a saccus fele olyan hosszú, mint a J. chloros-é. Oldalnézetben a nősténynél a ductus bursae L alakú, az ostium bursae ovális, a corpus bursae kerekded.

Életmódja

Repülési ideje május végétől június végéig terjed. Ismert tápnövényei: Carduus hamulosus, Centaurea salonitana, Serratula radiata, Xeranthemum annuum. A lárva parazitája: Lomachantha parra.

Védettség

Veszélyeztetettség, védelem: A magyar és a dél-szlovákiai populációk areaperemi helyzetűek, jelentős távolság választja el a balkáni népességtől. A degradált, főváros környéki élőhelyeken a faj részben eltűnt vagy az egyedszám rendkívül alacsony. Ebben a térségben közvetlenül veszélyeztetett. Az életciklus, a tápnövények köre csak részben ismert. Az élőhelyek részletes kutatása indokolt.

Források

BioLib profil

Jegyzetek

↑ In Seitz, A.: Die Gross-Schmetterlinge der Erde 2: 9. Locus typicus: „Greece” (nincs pontosítva).

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] In Seitz, A.: Die Gross-Schmetterlinge der Erde 2: 9. Locus typicus: „Greece” (nincs pontosítva).

[1]