Gödre

Gödre
Életfa a falumúzeum udvarán, a Fő utca 53 alatt
Gödre címere Gödre zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Hegyháti
Jogállás	község
Polgármester	Gelencsér Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	7386
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	725 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	21,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	39,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 16′ 60″, k. h. 17° 58′ 60″46.283333, 17.98333346.283333°N 17.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 60″, k. h. 17° 58′ 60″46.283333, 17.98333346.283333°N 17.983333°E
Gödre Pozíció Baranya vármegye térképén
Gödre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gödre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gödre (németül: Gödring vagy Kedri, horvátul: Đudra^[3]) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

A megye északi szélén fekszik, északabbi és nyugatabbi szomszédai már Somogy vármegyéhez tartoznak. Közigazgatási területe változékony domborzatú, egyes részei dombosak, más részei egy elnyúló völgyben helyezkednek el.

A mai Gödre három, egykor különálló település egyesítésével jött létre: ezek közül Gödre volt a leginkább központi fekvésű, északi szomszédja volt Kiskeresztúr – 1954-es egyesítésüktől a Gödrekeresztúr nevet viselték –, a harmadik településrész pedig az 1969-ben előbbiekkel egyesített Gödreszentmárton, mindkettőtől jó 2 kilométerre keletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Mosdós, északkelet felől Nagyberki, kelet felől Baranyajenő, délkelet felől Baranyaszentgyörgy, dél felől Tormás és Szágy, délnyugat felől Gálosfa, nyugat felől Hajmás, északnyugat felől pedig Kaposkeresztúr.

Csak közúton érhető el, a megyeszékhely Pécs vagy Kaposvár felől a két várost összekötő 66-os főúton. A főút Gödre központján és Gödreszentmártonon is keresztülhalad, míg a keresztúri falurészbe a 65 179-es számú mellékút vezet.

A főút mentén a két szomszédos település kelet felé Baranyajenő, északnyugat felé pedig Szentbalázs, a többi határos településsel nincs kiépített közúti kapcsolata.

Vasútvonal az egész környéket nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a Budapest–Pécs-vasútvonal Sásd vasútállomása kínálja 12 kilométerre keletre, vagy Taszár vasútállomás a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon, bő 14 kilométerre északnyugatra.

A bronzkori, római leletekben gazdag község a török hódoltság idején elnéptelenedett. Neve Gödri alakban 1472-ben olvasható először, a gödör főnév „i”-képzős származéka. A falu területén 1745-ben holicsi németek telepedtek meg. Ekkor szőlőt, majd gabonát termesztettek, boraik Bécsbe és Itáliába is eljutottak.

A külterülete Vidákpuszta (ma Szénáspuszta) a Siskovics család valamint a Jeszenszky család birtoka is volt, a múlt században uradalmi majorság létesült itt. Az 1946-os kitelepítések után Gödrére a vidákpusztaiak és felvidéki magyarok költöztek be.

Gödre 1954-ben Gödrekeresztúr néven egyesült Kiskeresztúrral (németül Kreuzdörfel) , majd 1969-ben Gödreszentmártont is hozzácsatolták, s az egykori három község együttes neve Gödre lett.

Ide tartozik az egykori Siskovics-birtok, Vidákpuszta is, amely korábban Gödreszentmárton külterületi része volt.

A németek már korán kápolnákat építettek, 1773-ban felszentelt katolikus templomát Winkler Mihály plébános emeltette.

A népesség zöme katolikus vallású, a németség ma a lakosság 12%-át teszi ki.

• 1990–1994: Kohner Mihály (független)^[4]
• 1994–1998: Végh István (független)^[5]
• 1998–2002: Végh István (független)^[6]
• 2002–2006: Végh István (független)^[7]
• 2006–2010: Cseke Györgyi (független)^[8]
• 2010–2014: Gelencsér Gábor (független)^[9]
• 2014–2019: Gelencsér Gábor (független)^[10]
• 2019–2024: Gelencsér Gábor (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2024– : Gelencsér Gábor (Fidesz-KDNP)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 11,5% németnek mondta magát (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67%, református 2,4%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,3% (20,7% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 86,3%-a vallotta magát magyarnak, 11% németnek, 8,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,1% szlovénnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,2% volt római katolikus, 2,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (35,6% nem válaszolt).^[13]

• Itt született Sebestyén Károly, a Goethét, Schillert is fordító filozófus és irodalomtörténész.
• Itt született az egyházi énekeket komponáló Schóber József kántortanító.
• Itt született 1881. február 6-án Lamping József építőmester, építész.
• Gödreszentmártonban hunyt el 1919 szeptember 10-én Bors Emil jogászprofesszor, egyetemi tanár^[14]

• A templom feletti domboldalon található a község temetője, valamint a temető kápolnája. A kápolna mellől csodálatos kilátás nyílik a falura és környékére.
• Az elmúlt években újították fel a műemléki oltalom alatt álló templomot, amely az Árpád utcában található. Az épületet 1766-1773 között itt szolgáló plébános, Winkler Mihály a saját költségén emeltette, s Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az oltár felett a Máriát ábrázoló színes üvegablak Róth Miksa műhelyében készült.^[15]

• Gödre Önkormányzatának honlapja
• Térkép Centrum: Adatok Gödre településről Archiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben