Bisse

Bisse
Petőfi Sándor utca
Bisse címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	község
Polgármester	Stivics Gábor (független)[1]
Irányítószám	7811
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	217 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	15,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 54′ 29″, k. h. 18° 15′ 44″45.908119444444, 18.26221944444445.908119°N 18.262219°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 29″, k. h. 18° 15′ 44″45.908119444444, 18.26221944444445.908119°N 18.262219°E
Bisse Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bisse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bisse (németül: Bissing, horvátul: Bišira^[3]) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

A Villányi-hegység északnyugati részén helyezkedik el, Harkánytól néhány kilométerre északra.

A szomszédos települések: északkelet felől Áta, kelet felől Kistótfalu, dél felől a ma már Siklóshoz tartozó Máriagyűd, délnyugat felől Harkány, nyugat felől Túrony, északnyugat felől pedig Szalánta.

Zsáktelepülés, közúton csak a Pécset a déli országhatárral összekötő 58-as főútról Túronytól északra letérve érhető el, az 57 111-es számú mellékúton.

Bisse címere kék-vörös tárcsapajzs.^[4] A felső, kék részben bal oldalon egy szőlőfürtöt tartó bal kart, míg jobb oldalon három aranykalászt tartó jobb kart helyeztek el. A címer alsó, vörös részében a zöld színű hármas halom fölött egy lebegő arany oroszlánfej, szájában két keresztbe tett ezüstnyilat tart.^[4]

A címer alatt egy aranyszalagon a település neve olvasható nagy, nyomtatott betűkkel.^[4]

A besenyő eredetű település, Bisse nevét az oklevelek 1290-ben említették először Bysse alakban írva, majd 1332-ben ugyanebben az alakban. Az 1542-es adóösszeíráskor Bysschnek írták nevét.

Fényes Elek 1851-ben kiadott Tört. földrajzában írta a településről:^[5]

„Bisse, magyar falu Baranya vármegyében, 26 katholikus, 350 református, 5 zsidó lakossal. Református anyaszentegyháza van. Határa első osztálybeli, bora, fája elég. Földesura gróf Batthyán. Utolsó posta Siklós.”

• 1990–1994: Dózsa István (független)^[6]
• 1994–1998: Dózsa István (független)^[7]
• 1998–2002: Dózsa István (független)^[8]
• 2002–2006: Dózsa István (független)^[9]
• 2006–2010: Dózsa István (független)^[10]
• 2010–2014: Bausz Sándor (független)^[11]
• 2014–2019: Bausz Sándor (független)^[12]
• 2019–2024: Bausz Sándor (független)^[13]
• 2024– : Stivics Gábor (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 3% cigánynak, 1,3% horvátnak, 4,3% németnek mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 22%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 21,1,% (11,6% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 84,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% németnek, 1% cigánynak, 0,5% horvátnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,8% volt római katolikus, 9,1% református, 1,4% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 19,7% felekezeten kívüli (48,1% nem válaszolt).^[15]

• Református temploma - 1805-ben épült
• Horgásztó

• Itt született 1910. október 29-én Sértő Kálmán költő († 1941. június 15.)
• Itt született 1903. október 8-án Nagy Ferenc magyar miniszterelnök, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt elnöke († 1979)

Nézd meg a Bisse címszót a Wikiszótárban!