Friesach
| Friesach | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Sankt Veit an der Glan-i járás | ||
| Irányítószám | 9360 | ||
| Körzethívószám | 0 42 68 | ||
| Forgalmi rendszám | SV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4947 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 634 m | ||
| Terület | 120,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 57′ 09″, k. h. 14° 24′ 35″46.952500°N 14.409722°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 09″, k. h. 14° 24′ 35″46.952500°N 14.409722°E | |||
| Friesach weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friesach témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Friesach osztrák város Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában. 2016 januárjában 5010 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Friesach Karintia északi részén fekszik, a Gurktali-Alpok tövében, a Metnitz folyó mentén, ott ahol az Olsa belétorkollik. Az önkormányzat három katasztrális községben ( Friesach, St. Salvator, Zeltschach) 43 falut és más települést fog össze, amelyek lakossága 1996 (Freisach) és 5 (Gundersdorf) között változik.[2]
A környező települések: keletre Hüttenberg, délkeletre Guttaring, délre Micheldorf és Straßburg, nyugatra Metnitz, északra Sankt Lambrecht, Neumarkt in der Steiermark és Mühlen (utóbbi három Stájerországban).
Története
[szerkesztés]Az ezüstből és vasból készült leletek tanúsága szerint Friesach területe már a kelta és római időkben is lakott volt. A római Via Iulia Augusta út áthaladt a városon. A 6. században szlávok telepedtek meg Karintiában; Friesach neve is szláv eredetű (Breže, "nyírfás"). Miután a Frank Birodalom 740 körül meghódította a szláv Karantániát, bajorok kezdtek betelepülni. 860-ban Német Lajos Adalwin salzburgi érseknek adományozta Friesah-ot; ez a település első írásos említése. A vásárhelyet Wilhelm von der Sann gróf alapította 1016 és 1028 között. Kedvező, a Bécs-Velence útvonalon való fekvésének köszönhetően a kereskedelmi központ gyorsan növekedett és 1215-ben városjogot kapott. Friesach 1200 és 1246 között, II. Eberhard érsek idején élte virágkorát, amikor az érsekség második legnagyobb és Karintia legfontosabb városa volt. A városban vert friesachi dénár két évszázadon keresztül a régió fontos fizetőeszköze maradt és egészen Kelet-Magyarországig is eljutott. A készítéséhez használt ezüst egy részét helyben, Zeltschach mellett bányászták.
Friesach gazdasági jelentősége mellett vallási központtá is kezdett válni; az érsek rezidenciát építtetett és több szerzetesrend megtelepedett a városban. A 13. század második felében azonban az Ausztriáért vívott Habsburg-cseh harcok során a várost kifosztották és felégették. Friesach egészen 1803-ig a salzburgi érsek birtokában maradt, de korábbi fontosságát elvesztette.
A városi önkormányzat 1850-ben jött létre, de kiterjedése azóta sokszor megváltozott. 1873-ban Töschelsdorf, 1890-ben Zeltschach, 1892-ben pedig Micheldorf kivált belőle. 1973-ban St. Salvatort, Zeltschachot és Micheldorfot hozzácsatolták, az utóbbi viszont 1992-ben ismét önállóvá vált.
Lakosság
[szerkesztés]A friesachi önkormányzat területén 2016 januárjában 5010 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 5462 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,2%-a volt osztrák állampolgár. 89,8%-uk katolikusnak, 2,6% evangélikusnak, 1,5% muszlimnak, 4,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
Látnivalók
[szerkesztés]
- a petersbergi vár romjai a város fölötti 28 m magas sziklán
- a petersbergi múzeum
- a középkori városfal maradványai
- Geiersberg vára
- a hercegi palota
- a kéttornyú plébániatemplom
- a teuton rend temploma
- a domonkosrendi kolostor
- Karintia egyik legnagyobb, reneszánsz kori szökőkútja
- a virgilienbergi gótikus templomrom
- a Szent vér-templom
- Porsche-múzeum St. Salvatorban
- gyertyaöntő- és mézeskalácsmúzeum
Híres friesachiak
[szerkesztés]- Josef Bucher (1965-) politikus, a Szövetség Ausztria Jövőjéért volt vezetője
- Gerda Hofstätter (1971-) biliárdjátékos
- Robert Stadlober (1982-) színész, énekes
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Dobritsch (21 lakos), Dörfl (16), Engelsdorf (388), Friesach (1996), Gaisberg (90), Grafendorf (249), Guldendorf (7), Gundersdorf (5), Gunzenberg (9), Gwerz (50), Harold (22), Hartmannsdorf (17), Hundsdorf (9), Ingolsthal (113), Judendorf (60), Kräuping (16), Leimersberg (13), Mayerhofen (9), Moserwinkl (23), Oberdorf I (26), Oberdorf II (10), Olsa (440), Pabenberg (47), Reisenberg (24), Roßbach (49), Sankt Johann (137), Sankt Salvator (533), Sankt Stefan (91), Sattelbogen (8), Schratzbach (28), Schwall (50), Silbermann (18), Staudachhof (45), Stegsdorf (20), Timrian (13), Wagendorf (8), Wels (7), Wiegen (9), Wiesen (12), Zeltschach (171), Zeltschachberg (18), Zienitzen (130), Zmuck (27)(2015 januári népességadatok)
Források
[szerkesztés]- Robert Gratzer: Friesach – Die bewegte Geschichte einer bedeutenden Stadt. Verlag Johannes Heyn, Klagenfurt 1986, ISBN 3-85366-484-9
- Peter Franz Hirner: Landesausstellung Friesach 1999 – die Stadt im Mittelalter. Technische Universität Graz (Diplom-Arbeit), 1994
- Die profanen Bau- und Kunstdenkmäler der Stadt Friesach. Bearb. von Barbara Kienzl, Gerhard Seebach, Ulrike Steiner. Schroll, Wien 1991
- Heinrich Gressel: Friesach. Chronik der ältesten Stadt in Kärnten. Eigenverlag, Klagenfurt 2008, ISBN 978-3-200-01169-4
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Friesach (Kärnten) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
