Ferenc József-föld
| Ferenc József-föld (oroszul: Земля Франца Иосифа) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Arhangelszki terület |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Jeges-tenger |
| Szigetek száma | 191 |
| Terület | 16 134 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 620 m |
| Időzóna | UTC+03:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Ferenc József-föld
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 80° 34′, k. h. 50° 47′80.566667°N 50.783333°EKoordináták: é. sz. 80° 34′, k. h. 50° 47′80.566667°N 50.783333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenc József-föld témájú médiaállományokat. | |
A Ferenc József-föld (oroszul Земля Франца Иосифа [Zemlja Franca Ioszifa]) egy Oroszországhoz tartozó szigetcsoport közel az Északi-sarkhoz. A Jeges-tengeren található Novaja Zemljától (Új-Föld) északra és a Spitzbergáktól keletre. A Ferenc József-föld 191 jéggel borított szigetből áll és gyakorlatilag lakatlan.
Földrajz
[szerkesztés]
Fekvése
[szerkesztés]A 80,0° és 81,9° északi szélességi fok közötti terület, az Északi-sarkhoz legközelebbi szigetcsoport, amelyik Eurázsiához tartozik. Legészakibb pontja a Fligely-fok a Rudolf-szigeten. A szigetcsoport csak 900–1110 kilométerre van az Északi-sarktól, közelebb, mint bármelyik földdarab, kivéve a kanadai Ellesmere-szigetet és Grönlandot.
A szigetek elérése hajóval csak a nyári hónapokban, azon belül is csak néhány hétig lehetséges.
Időjárás
[szerkesztés]
Januárban az átlagos napi legalacsonyabb hőmérséklet −15 °C a legmagasabb −10,5 °C. Júliusban az átlagos napi legalacsonyabb 0 °C a legmagasabb 2,2 °C. Az évi középhőmérséklet −12,8 °C. Az utóbbi 30 évben a legmagasabb regisztrált hőmérséklet 13 °C volt, a legalacsonyabb pedig −54 °C. Csapadék egész évben előfordulhat, de a legtöbb tavasszal és ősszel esik. A nagy köd gyakori nyár vége felé. A Nagurszkoje és SzevMeteo állomás adataiból.
Állatvilág
[szerkesztés]A helyi állatok közül a legjellemzőbb a jegesmedve, a sarki róka és a rozmár. Sokféle madár, például sirályok, csüllők. Belugát, azaz fehér delfint is gyakran látnak a parti vizekben.[1]
Találtak a Hooker-szigeten szarvasagancsot is, valószínűleg 1300 éve egy melegebb időszakban jutottak fel idáig rénszarvasok.
Történelem
[szerkesztés]A szigetcsoportot 1873-ban fedezte fel egy osztrák–magyar expedíció Julius von Payer és Karl Weyprecht vezetésével, akik az uralkodó iránti tiszteletből I. Ferenc József után nevezték el. Az egyik sziget az expedíciót támogató Zichy Edmundról a Zichy-föld elnevezést kapta. A Monarchia nem jelentette be az igényét a szigetcsoportra, később Norvégia és a Szovjetunió is magának követelte azt. Utóbbi 1926-ban hivatalosan is saját birtokának nyilvánította a területet, és mivel a válaszul útnak indított két norvég hajó elakadt a jégben, a szovjet Georgij Szedov jégtörő legénysége hamarabb érkezett meg náluk. A szovjet kormány 1932-ben annektálta a területet, az Orosz SZSZSZK-hoz csatolta és katonai bázisokat létesített. A terület ma is Oroszországhoz tartozik. Katonai és tudományos kutatási célokból néhány szigeten megtelepültek. Az idelátogatás külön engedélyhez kötött.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ken Catford. 2007. One summer at Khabarova, Polar Publishing
- ↑ Siteki Levente: Gyarmat az Északi-sarkon. MNO, 2007. augusztus 11. [2016. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 27.)
További információk
[szerkesztés]
- Pusztuló szovjet katonai járművek a Ferenc József-földön
- Térkép a Ferenc József-földről – 1:200.000
- Térkép a Ferenc József-földről – 1:1.000.000
- Valerian Albanov: A fehér halál országában. Küzdelem a túlélésért az Északi-sarkon; ford. Holka László; Park, Budapest, 2003 (Veszélyes övezet)
