Feodor Lynen

Feodor Lynen
Született	1911. április 6. München
Elhunyt	1979. augusztus 6. (68 évesen) München
Állampolgársága	német
Házastársa	Eva Wieland
Foglalkozása	biokémikus
Iskolái	Lajos–Miksa Egyetem Luitpold Gymnasium
Kitüntetései	orvostudományi Nobel-díj (1964)
A Wikimédia Commons tartalmaz Feodor Lynen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Feodor Felix Konrad Lynen (München, 1911. április 6. – München, 1979. augusztus 6.) német biokémikus. 1964-ben Konrad Blochhal közösen orvostudományi Nobel-díjban részesült a koleszterin és a zsírsavak metabolizmusában végzett kutatásaiért.

Feodor Lynen 1911. április 6-án született Münchenben. Apja, Wilhelm Lynen a Müncheni Műszaki Főiskola gépészmérnökeit oktatta, anyja Frieda Lynen (leánykori nevén Prym) Gustav Prym gyáros lánya volt. Feodor hetedik volt nyolc gyermekük közül. Az elemi és középiskolát (a Luitpold-Gymnasiumot) szülővárosában végezte el. Mikor bátyja létrehozott egy kis vegyészeti laboratóriumot az otthonukban, Feodort érdekelni kezdte a kémia és az érettségi után 1930-ban a Müncheni Egyetemen kémiát kezdett tanulni. Egyik tanára Heinrich Otto Wieland volt, aki 1927-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Lynen nála írta szakdolgozatát a gyilkos galóca méreganyagainak analíziséből. 1937-ben PhD fokozatot szerzett.

Lynen 1942-ben kezdett el oktatni a Müncheni Egyetemen. 1947-ben docensi, 1953-ban pedig egyetemi tanári kinevezést kapott. Egy évvel később ő lett az igazgatója a Max-Planck-Institut für Zellchemie-nek, a Max Planck Intézet sejtkémiai fiókintézetének, melyet Otto Warburg és Otto Hahn az ő számára hozott létre; eközben folytatta oktatómunkáját is.

Lynen kutatási területe a szervezet anyagcseréje, azon belül a koleszterin és a zsírsavak lebontása és szintézise volt. Ő fedezte fel, hogy a koleszterin bioszintézisének kiinduló anyaga az acetil-koenzim-A (melynek tisztázta a szerkezetét), melyből az első lépésben acetoacetil-koenzim-A keletkezik. Szintén Lynen tisztázta a biotin, a B₇-vitamin szerepét a zsírsavszintézisben.

Lynen együttműködött a németországi zsidó származású Konrad Blochhal, aki a 30-as években kivándorolt az Egyesült Államokba és hozzá hasonlóan a koleszterin metabolizmusát kutatta. Miután világossá vált, hogy a magas koleszterinszintnek köze lehet az érelmeszesedés (és ezen keresztül a szívinfarktus és agyvérzés) kialakulásához, a Nobel-díj-bizottság^[1] 1964-ben Lynennek és Blochnak ítélte oda az orvostudományi Nobel-díjat.

A Nobel-díjon felül Feodor Lynen a következő elismerésekben részesült:

• 1963 a Német Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság Otto Warburg-érme
• 1965 a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének nagykeresztje csillaggal és szalaggal
• 1967 a Német Zsírkutató Társaság Norman-érme
• 1971 Pour le Mérite
• 1972 Osztrák Tudományos és Művészeti Érdemrend

1972-től ő volt a Német Kémikusok Társaságának elnöke, 1975-től pedig ő vezette az Alexander von Humboldt Alapítványt.

Feodor Lynen tanárának, Heinrich Wielandnak lányát, Eva Wielandot vette feleségül (1934. május 14-én). Öt gyermekük született: Peter, Annamarie, Susanne, Heinrich és Eva-Maria Lynen.

Feodor Lynen 1979. augusztus 6-án halt meg Münchenben, hat héttel értágulat-műtétjét követően.

• Feodor Lynen – Biographical NobelPrize.org
• Feodor Lynen Notable Names Database
• Feodor Lynen Biography (1911-1979) faqs.org
• Feodor Lynen HowStuffWorks