Fenny Heemskerk

Fenny Heemskerk
Fenny Heemskerk (1951)
Személyes adatok
Születési dátum	1919. december 3.
Születési hely	Amszterdam
Halálozási dátum	2007. június 8. (87 évesen)
Halálozási hely	Amersfoort
Állampolgárság	holland
Kitüntetései	Knight of the Order of Orange-Nassau
Versenyzői adatok
Cím	női nemzetközi mester (1950) női nagymester (1977) ()
Élő-pontszám	.
Legmagasabb Élő-pontszám	2326 (1989. június)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenny Heemskerk témájú médiaállományokat.

Fenny Heemskerk (hivatalos neve: Fenna Heemskerk), (Amszterdam, 1919. december 3. – Amersfoort, 2007. június 8.) holland női sakknagymester (1977), ötszörös világbajnokjelölt, tízszeres holland női bajnok.

1950-ben az első nők között kapta meg a női nemzetközi mesteri címet, 1977-ben korábbi kimagasló eredményei alapján női nagymester címet adományozott neki a Nemzetközi Sakkszövetség.

1940. január 3-án házasodott össze Wim Koomen (1910−1989) holland sakkmesterrel, és még abban az évben megszületett lányuk, Fenny. Fenny Koomen később szintén erős holland sakkozónő lett, női nemzetközi mester címet szerzett.^[2] Házasságuk 1944-ben felbomlott.^[3]

Gerrit Heemskerk kereskedő (1894−1957) és Martina Reiniera Ochse (1894−1964) virágbolti elárusítónő egyetlen gyermeke volt. Apja szenvedélyesen szeretett biliárdozni és sakkozni. Ő tanította meg a lányát a sakklépésekre 12 éves korában. 1935-ben, amikor Max Euwe világbajnok lett, Hollandiában nagyon népszerűvé vált a sakk. Egy évvel később édesanyja és Fenny Heemskerk elindult Amszterdam sakkbajnokságán, amelyen rögtön a második helyet szerezte meg.

1937-ben, 17 évesen megnyerte Amszterdam bajnokságát és a holland bajnokságot is,^[4] melynek során 4,5−0,5 arányban győzte le a kétszeres holland bajnoknő Catharina Roodzantot. 1938-ban Catharina Roodzant visszaszerezte tőle a holland bajnoki címet,^[5] és ezzel 1935 és 1936 után harmadszor szerezte meg az elsőséget, ezt követően azonban az 1939−1958 közötti nyolc holland női bajnokságon zsinórban Heemskerk szerezte meg az első helyet, és mivel nem minden évben rendeztek bajnokságot, húsz éven keresztül viselhette a holland bajnoki címet. Tizedik holland bajnoki címét 1961-ben ünnepelhette.^[6]

A világbajnok Vera Menchik kihívásának jogáért 1939. februárban négyjátszmás párosmérkőzést vívott Sonja Graffal, amelyet 4−0 arányban elvesztett.^[7] Az 1939-es sakkvilágbajnokságra az előző évi bajnokot, Catharina Roodzantot nevezték, így először csak a második világháborút követő első női sakkvilágbajnokságon vehetett részt, amelyen csak a nyolcadik helyet szerezte meg, de az elsőség kérdésébe is beleszólóan legyőzte a később, 1956-ban a világbajnoki címet is megszerző Olga Rubcovát.^[8]

Résztvevője volt az 1953-as női sakkvilágbajnokságnak, amely az első olyan volt a sakk történetében, ahol a világbajnoki döntőt egy világbajnokjelölti verseny előzte meg. A verseny győztese szerzett jogot arra, hogy kihívja a regnáló világbajnokot, Ljudmila Rugyenkót. Az 1952-ben Moszkvában rendezett világbajnokjelölti versenyen Heemskerk a később világbajnoki címet is megszerző győztes Jelizaveta Bikova, valamint a harmadik és negyedik helyezett ellen is győzni tudott, és végül a 18 induló között a 2. helyen végzett.^[9]

Az 1954–1956-os világbajnoki ciklusban 1955-ben ismét Moszkvában rendezték a világbajnokjelöltek versenyét, és a 18 résztvevős tornán a 9. helyet szerezte meg. Ezúttal is beleszólt az elsőség kérdésébe, miután legyőzte a győzelmet megszerző Olga Rubcova mögött mindössze egy ponttal lemaradó német Edith Keller-Hermannt.^[10]

Az 1960–1962-es világbajnoki ciklusban az 1961-ben Vrnjacka Banján rendezett világbajnokjelölti versenyen csak a 15. helyen végzett, de itt is volt egy nagy győzelme az előző világbajnokságon döntőt játszó Kira Zvorikina ellen.^[11]

Utoljára az 1967–1969-es világbajnoki ciklusban vett részt a világbajnokjelöltek versenyén. Az 1967-ben Szabadkán rendezett 18 résztvevős világbajnokjelölti versenyen a 13. helyet szerezte meg, de ezúttal is legyőzte az első helyezettet, Alla Kusnyirt.^[12]

1957−1969 között négy sakkolimpián vett részt Hollandia női csapatának tagjaként. A csapat legjobb eredménye az 1966-os olimpián elért 5. helyezés volt. 1963-ban és 1966-ban egyéni teljesítménye a 6. legjobb volt a tábláján. A négy olimpián összesen 23 játszmát játszott, ebből nyolcat megnyert, kilenc döntetlenül végződött, és hat alkalommal szenvedett vereséget, amely 54,3%-os teljesítmény.^[13]

1959-ben az első helyen végzett Amszterdamban,^[14][15]

1961-ben a 2. helyen végzett a beverwijki hagyományos női nemzetközi mesterversenyen.^[16] 1968-ban Karakas Éva és a román Nicolau mögött a 3. helyet szerezte meg Ulánbátorban a nemzetközi női sakkversenyen.^[17] 1970-ben, 51 éves korában megnyerte a Lengyelországban rendezett nemzetközi versenyt.^[18]

Szinte élete végéig résztvevője volt a nemzetközi versenyeknek. Indult 1979-ben a 15. Piotrkow Trybunalski-emlékversenyen,^[19] 1980-ban Bydgoszczban,^[20] 1989-ben a Moszkvában rendezett nyílt nagymesterversenyen,^[21] a Palma de Mallorcán rendezett nyílt versenyen,^[22] sőt még 1997-ben, 78 éves korában a Vlissingenben rendezett nyílt versenyen is.^[23]

A Moszkvában rendezett 1949–50-es női sakkvilágbajnokságon tapasztalta, hogy a szovjet sakkozónőket milyen szisztematikusan készítik fel a versenyekre. Hazatérte után létrehozta a Fenny Heemskerk Trainingsfonds alapítványt, amelynek 1952-ben a holland Lajos herceg lett az elnöke. Az alapítvány célja a női sakkozók elméleti felkészítésének és versenyzésének támogatása volt.^[2] Ezért a tevékenységéért, valamint az alapítvány sikeres működéséért kapta 1985-ben az Orange-Nassau rend kitüntetést.^[24]

Válása után nehéz anyagi körülmények közé került. Előbb varrással, majd lakberendezéssel foglalkozott, és naponta járt anyjával Haarlem, Hilversum, Utrecht és Amersfoort piacaira anyja virágait és saját termékeit eladni.^[3] A zaklatott életmód miatt az 1950-es években diagnosztizálták nála a mániás depresszió tüneteit. Amikor szedte a gyógyszereit, akkor a tünetek nem jelentkeztek, amikor elhagyta azokat, akkor ingerlékeny és ellenséges lett. Többször kezelték elmegyógyintézetben is. 2007-ben, 88 éves korában egy öregek otthonában hunyt el.^[2]

• A női sakk elismertetése érdekében végzett tevékenységéért 1985-ben az Orange-Nassau rend kitüntetésben részesült.^[24]

• Monique van de Griendt: Heemskerk, Fenna (1919−2007) (holland nyelven). huygens.knaw.nl, 2015. augusztus 24. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
• Esther Hageman: Fenny Heemskerk 1919−2007 (holland nyelven). de Persgroep Nederland B.V. (trouw.nl), 2007. június 27. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
• Je Maintiendrai (angol nyelven). chess.com, 2007. július 15.
• Johan Hut: Canon (19) Fenny Heemskerk (holland nyelven). schaaksite.nl, 2011. június 20. [2013. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 6.)

• Fenny Heemskerk játszmái a chessgames.com oldalon
• Játszmái a 365chess.com-on
• Adatlapja a chessmetrics.com-on