Fenitoin

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Fenitoin
IUPAC-név
5,5-difenilimidazolidin-2,4-dion
Kémiai azonosítók
CAS-szám	57-41-0
PubChem	1775
ChemSpider	1710
DrugBank	APRD00241
ATC kód	N03AB02, N03AB04, N03AB05
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C15H12N2O2
Moláris tömeg	252,268 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság	70-100% orálisan, 24,4% rektálisan és intravénásan
Metabolizmus	máj
Biológiai felezési idő	6-24 óra
Fehérjekötés	90%
Kiválasztás	Főként epe, vizelet
Terápiás előírások
Terhességi kategória	D (HU)
Alkalmazás	orális, parenterális

A fenitoin a hidantoinok közé tartozó antiepileptikum, erős görcsgátló hatású. Hiperpolarizációval stabilizáló hatást fejt ki a központi és környéki idegek membránjaira. Ezáltal gátolja a görcspotenciálok terjedését az agykéregben. Inhibitorimpulzusok serkentése a kisagyban támogatja a görcsoldó hatást. A fenitoin antiaritmiás hatásának alapja is a membránstabilizáló effektus. A repolarizáló K⁺-kiáramlás megerősödik (hiperpolarizáció). A fenitoin, ellentétben a helyi érzéstelenítőkkel, nem gyakorol befolyást az idegrostok ingervezetési képességére. Változatlan marad az ingerküszöb és a normális ingerfolyamat. Ugyanakkor a fenitoin stabilizálja a neuron sejtmembránját az ismételt stimulusokkal szemben.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben az alábbi formákban hivatalos.

A fenitoin hatékonynak bizonyult számtalan állatkísérletben modellezett generalizált konvulzív betegségben (epilepszia), meglehetősen hatékony a parciális rohamokban, míg relatíve hatástalan a mioklónusos rohamokban. Általában inkább emeli a rohamküszöböt és megelőzi a roham aktivitás szétterjedését, mintsem kivédi az elsődleges fókusz kisülését. A fenitoin antikonvulzív hatásmechanizmusa még nem teljesen ismert, a feltételezett hozzájáruló hatások a következők lehetnek:

• Nem szinaptikusan a Na-vezetés csökkentése, a Na-ionok kiáramlásának fokozása, az ismétlődő kisülések blokkolása és a poszttetániás potenciál csökkentése.
• Posztszinaptikusan a GABA-mediált gátlás fokozása és az excitátoros szinaptikus transzmisszió csökkentése.
• Preszinaptikusan a Ca-beáramlás csökkentése és a neurotranszmitterek felszabadulásának gátlása.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Phenytoin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.