Felix Salten

Félix Salten
Felix Salten 1910 körül
Élete
Születési név	Siegmund Salzmann
Született	1869. szeptember 6. Osztrák–Magyar Monarchia, Pest
Elhunyt	1945. október 8. (76 évesen) Svájc, Zürich
Sírhely	Israelite Cemetery Lower Frisian Mountain
Szülei	Philipp Salzmann
Házastársa	Ottilie Metzeles
Gyermekei	Anna Katharina Rehmann-Salten
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	kritika, novella, utazási könyvek és esszé jellegű írások
Első műve	Bambi (1923)
Fontosabb művei	Bambi (1923)
Kitüntetései	Bécs város díszpolgára (1931)
Félix Salten aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Félix Salten témájú médiaállományokat.

Felix Salten, Salzmann Zsigmond (Pest,^[1] 1869. szeptember 6. – Zürich, 1945. október 8.) magyar származású osztrák író. Nevét 1923-ban írt munkája, a Bambi tette világhírűvé. Németországban 1936-ban betiltották a könyveit. Két évvel ezután Bécsből menekülnie kellett és a svájci Zürichbe költözött.

Siegmund Salzmann néven született Pesten, majd háromhetes korában családja Bécsbe költözött. Apja, Salzmann Fülöp, a pesti sürgöny iroda ügykezelője, anyja Singer Mária.^[2] A 19. század végén több más zsidó család is kivándorolt Magyarországról Ausztriába, miután 1867-től ott lehetőségük nyílt a teljes állampolgárság elnyerésére. Amikor apja csődbe jutott, kénytelen volt iskoláit korán abbahagyni és munkába állni egy biztosítási irodában. Emellett versekről és könyvekről írt ismertetőket újságokban. Közben csatlakozott a Fiatal Bécs Körhöz. Bécsben felvették a „Zur Wahrheit” nevű szabadkőműves páholyba.

1887-től hírlapíró Bécsben; 1890-től 1892-ig szerkesztője volt az Allgemeine Kunst-Chroniknak, melybe az irodalmi rovatot is írta; azután a Wiener Allgemeine Zeitung szerkesztőségébe lépett. Ezeken kívül munkatársa volt a Frankfurter Zeitung, N. Illustrirte Zeitung, a Gartenlaube és a Freie Bühnenek.

1902-ben Émile Zoláról írt nekrológja ismertette meg nevét a szélesebb irodalmi körökkel, majd hamarosan elismert kritikusként teljes munkaidőben jelentetett meg művészeti és színházi kritikákat a bécsi sajtóban. 1901-ben megalapította Bécs első, de rövid életű irodalmi kabaréját. 1900-ban publikálta első, rövid történetekből álló gyűjteményét. Ezután majd minden évben publikált valamilyen művet, novella- és esszégyűjteményt, utazási könyvet, regényt. Továbbra is jelentetett meg írásokat szinte az összes fontosabb bécsi lapban. 1925-ben elnöke lett az osztrák P.E.N. klubnak, mely tisztséget 1934-ig viselte.

Leghíresebb munkája a Bambi, melyet 1923-ban írt. 1928-ban fordították angolra. Az angol fordítást Thomas Mann ajánlotta a rajzfilmkészítő Walt Disney figyelmébe. 1933-ban 1000 dollárért eladta a megfilmesítési jogot Sidney Franklin rendezőnek, aki később továbbadta a Walt Disney stúdiónak. 1942-ben került a mozikba az írása alapján készített film. Később még írt más regényeket is a Bambi szereplőivel, többek közt a Bambi gyermekei-t és egy mókus életéről szóló regényt, a Perri-t. Az állatregényeken kívül más műfajokban is megfordulhatott, egy névtelenül írt pornográf regényt neki tulajdonítanak, ami Magyarországon Josefine Mutzenbacher: Egy kis bécsi kurva emlékezései címmel jelent meg.

Ottilie Metzl színésznővel kötött házasságából két gyermeke született, Paul és Anna-Katherina. Az 1930-as években a nácizmus előretörése miatt egyre veszélyesebbé vált az életük, Adolf Hitler 1936-ban betiltotta könyveit. Két évvel ezután Bécsből a svájci Zürichbe költözött, majd haláláig ott élt.

• Művészek feleségei; ford. Rózsa Géza; Lampel, Bp., 1911 (Magyar könyvtár)
• Frohgemuth Olga. Egy színésznő regénye; ford. Pajzs Elemér; Tevan, Békéscsaba, 1918
• Bambi. Regény; ford. Fenyő László; Pantheon, Bp., 1929 (A kiválasztottak)
• A szőnyeg. Egy és más a szőnyegekről, e nélkülözhetetlen iparcikk minden barátjának ajánlva; ford. Herczeg Géza; Fischer, Wien, 1930
• Flórián; ford. Sz. Sőtér Gyuláné; Franklin, Bp., 1937 (Külföldi regényírók)
• Perri. Egy mókus regénye; ford. Dormándi László; Pantheon, Bp., 1938
• Bambi gyermekei. Történet az erdőről és lakóiról; ford. Juhász Vilmos; Pantheon, Bp., 1940
• Renni. Egy szanitéckutya története; ford. Juhász Vilmos; Pantheon, Bp., 1941
• Tizenöt nyulacska. Sorsok erdőn, mezőn. Regény; ford. Kassai Zoltán; Griff, Bp., 1943
• Jó pajtások. Történetek állatokról, erdőről, mezőről; ford. Kassai Zoltán; Griff, Bp., 1944
• Veronka kedves; ford. Kondor László; Halász, Bp., 1946
• Amiről az erdő mesél; ford. Kassai Zoltán; Magyar Téka, Bp., 1947
• Legszebb mesék; ford. Palotai Boris; Athenaeum, Bp., 1948
• Bambi. Erdei élettörténet; ford. György Ferenc; Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Bratislava, 1957
• Bambi gyermekei; ford. György Ferenc; Móra, Bp., 1968
• Bambi gyermekei; ford. Stark Ferenc; Móra, Bp., 1992
• Hopsz és társa; ford. Kassai Zoltán, átdolg. Dibás Gabriella; Gulliver, Bp., 1992
• Bambi. Erdei történet; ford. Nádori Lídia; Móra, Bp., 2013
• Bambi; újra elmesélte Elke Leger, ford. Kincses Edit; Ciceró, Bp., 2016 (Klasszikusok kisebbeknek)
• Bambi; ford. Tekei Erika; Roland, Bp., 2016 (Olvastad már?)
• Renni. Egy mentőkutya története. Regény; ford. Juhász Vilmos; K.u.K., Bp., 2016
• Bambi; Bookman, Héderfája, 2017

• Bambi. Felix Salten meséje alapján; ill. Walt Disney; Mladost, Zagreb 1960 – képes mesekönyv
• Chászárné Simon Aliceː Olvasmánynapló Felix Salten Bambi című regényéhez; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997 (Olvasmánynapló-sorozat)

• Felix Salten (1869–1945) (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2011. július 10.)
• Felix Salten (angol nyelven). everything2.com. (Hozzáférés: 2011. július 17.)
• Denslow, William R: 10,000 FAMOUS FREEMASONS. Richmond, Virginia: Macoy Publishing & Masonic Supply Co., Inc. 1957.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.  

• Salten, Felix eigentlich Siegmund Salzmann (német nyelven). Österreich Lexikon. (Hozzáférés: 2011. július 17.)
• Paul A. Schons: Bambi, the Austrian Deer (angol nyelven). courseweb.stthomas.edu. [2012. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 17.)
• BAMBI Felix Salten meséje (magyar nyelven). gyerekszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 6.)^{[halott link]}
• Eisenberg Ludwig, Das geistige Wien, 1893. I. 471. lap.