Faye Dunaway

Faye Dunaway
A 2016-os cannes-i fesztiválon
Született	1941. január 14. (83 éves)[1][2][3][4][5] Bascom, Florida
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Peter Wolf (1974–1979) Terry O'Neill (1983–1987)
Élettársa	Marcello Mastroianni (1968–1971)[6]
Foglalkozása	színész televíziós színész filmszínész forgatókönyvíró filmproducer színházi színész filmrendező
Iskolái	Boston University College of Fine Arts Floridai Egyetem Florida Állami Egyetem Leon High School HB Studio
Kitüntetései	Művészetek és Irodalom tisztje csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán Theatre World Award (1966)[7] Hasty Pudding Woman of the Year (1974) Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek (1976)[8] Arany Málna díj a legrosszabb színésznőnek (1982)[9] főműsoridős Emmy-díj (1994)[10] Primetime Emmy-díj a legjobb vendégszínésznőnek (drámasorozat) (1994)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1962–
Díjai
Oscar-díjak
Legjobb női főszereplő Hálózat (1977)
Golden Globe-díjak
Legjobb női főszereplő (filmdráma) Hálózat (1977) Legjobb női mellékszereplő (minisorozat vagy tévéfilm) Ellis Island (1985) Kifutó a semmibe (1999)
BAFTA-díjak
Legígéretesebb elsőfilmes főszereplő Bonnie és Clyde, Vihar délen (1968)
Emmy-díjak
Legjobb vendégszínésznő (drámasorozat) Columbo (1994)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Faye Dunaway témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dorothy Faye Dunaway (Bascom, Florida, 1941. január 14. –) Oscar-díjas amerikai színésznő.

Grace April Smith és John MacDowell Dunaway lányaként született. Tizenéves korában szépségversenyt nyert, és a filmesek is felfigyeltek rá: az 1950-es évek végén már szerepajánlatot kapott, amit elutasított, mert előbb szakmailag képezni akarta magát. Dunaway színház szakon tanult a Bostoni Egyetemen, és a Floridai Egyetemen szerzett diplomát. A Broadwayn tűnt fel az 1960-as évek elején az Egy ember az örökkévalóságnak (A Man for All Seasons) című darabban. 1962–1965 között a New York-i Lincoln Center Színház tagja volt. Híres színpadi alakításai fűződnek a Hogan kecskéje (Hogan's Goat) és a Bűnbeesés után (After the Fall) című darabokhoz, melyeknek később a tévéváltozataiban is szerepelt.

Első mozifilmje 1967-ben a Happening volt, amellyel nem keltett különösebb figyelmet. Otto Preminger Vihar Délen című drámájában nyújtott alakításáért már Golden Globe-ra jelölték, de a hírnevet Arthur Penn Bonnie és Clyde című filmje hozta meg számára, amelyben a kisvárosi pincérnőből bankrablóvá lett fiatal lányt formálta meg nagy átéléssel. (A szerepre csak sokadikként merült fel a neve.) Játékát Oscar- és Golden Globe-díjra jelölték, és Dunaway nemzetközi hírű sztár lett. A Thomas Crown-affér című bűnügyi filmben újabb sikert aratott, de ezután egészen 1973-ig filmjei nem hoztak számottevő fordulatot a pályáján. E korszakából egykori mestere, Elia Kazan A megegyezés című drámája és Arthur Penn Kis nagy ember című szatirikus westernje érdemel említést. Érdemes megemlíteni a megtörtént eset alapján készült Egy bukott gyermek rejtélye című filmet is, melyben egy neurotikus exmodellt alakított rendkívül meggyőzően.

Az Oklahoma olaja című drámában mint férfigyűlőlő, harcias amazon látható, aki egymaga is hajlandó megvédeni olajkútját a bűnözőktől. Nagy sikert aratott mint a gonosz Milady Richard Lester szellemes-ironikus Dumas-adaptációiban: A három testőr, avagy a királyné gyémántjai, A négy testőr, avagy a Milady bosszúja. A Kínai negyed című bűnügyi filmben pályája egyik legkiérleltebb alakítását nyújtotta Evelyn Mulwray, a titokzatos özvegy szerepében. A rendezővel, Roman Polanskival való viharos munkakapcsolata ma már a hollywoodi legendák közé tartozik. A hangulatos film noir újabb Oscar- és Golden Globe-jelölést hozott számára. Népszerűségét tovább növelte A Keselyű három napja és a Pokoli torony című filmekkel. Szakmai pályafutása csúcsát a Hálózat című dráma jelenti: a gátlástalan, érzelemszegény tévés vezető megformálásáért végre átvehette az Oscar-díjat. Az 1970-es évek második felében magánélete miatt kevesebb filmszerepet vállalt, ráadásul ezek szakmai szempontból nem jelentettek számára előrelépést.

Az 1980-as évek meglehetősen szerencsétlen időszak volt Dunaway pályáján: bukást bukásra halmozott, sőt több ízben jelölték a legrosszabb színésznőnek járó Arany Málna díjra, melyet az Anyu a sztár című filmben nyújtott alakításáért meg is kapott. Meglehetősen igazságtalan döntés volt ez, hiszen a kicsit tényleg egyoldalú és leegyszerűsített életrajzi műben éppen Dunaway játéka a legnagyobb érték: kiválóan formálja meg a legendás Joan Crawfordot, aki a sikerért megfizette az árat, és csak a külvilág felé mutatta a kiegyensúlyozott filmcsillag és szerető anya képét. Szakmai szempontból az Ellis Island című tévésorozat és a Törzsvendég című filmek jelentik az évtized fénypontjait Faye számára: előbbiért Golden Globe-díjban részesült, utóbbit pedig lelkesedésből ingyen vállalta. A Sziluett című bűnügyi filmet saját produkciós vállalata égisze alatt készítette. Az 1990-es években ismét a tőle megszokott aktivitással filmezett, de az előző évtizedhez hasonlóan szerepformálásait hol Arany Málna-, hol Golden Globe-nominációkkal és -díjakkal értékelték. Jelentős sikere volt a Columbo egyik epizódjában (10. évad, 7. epizód; "Nehéz ügy"), amely egyfajta hommage a Kínai negyedben játszott szerepének. Figyelemre méltót alakított Emir Kusturica Arizonai álmodozók című drámájában is az öregedő, de még vonzó, a repülésről álmodozó Elaine szerepében. 1995-ben jelentette meg a Looking for Gatsby című önéletrajzi könyvét, amelyben érdekes visszatekintést nyújt pályafutására, és magánélete addig kevéssé ismert részleteibe is beavatja az olvasót. A mű címe utalás karrierje legfájóbb csalódására: 1973-ban végül nem neki adták Daisy Buchanan szerepét A nagy Gatsby című filmben, noha ő tűnt a legesélyesebbnek. Dunaway számára némi vigaszt jelentett, hogy számos kritikus felrótta ezt az incidenst a mű alkotóinak, mondván, hogy Faye sokkal jobb lett volna a szerepben, mint Mia Farrow. A '90-es évek közepén nagy médiavisszhangot váltott ki, hogy énekhangjának fogyatékosságaira hivatkozva az utolsó pillanatban leváltották a Sunset Boulevard című Andrew Lloyd Webber-musical főszerepéről: Dunaway kártérítést követelt és kapott. Kuriózum, hogy 2001-ben egy rövid játékfilm erejéig a rendezésbe is belekóstolt (Yellow Bird).

Dunaway kétszer ment férjhez. Az első házassága 1974-től 1979-ig tartott, ekkor Peter Wolf, a Magyarországon alig ismert J. Geils Band tagja volt a férje. A második házassága 1984-től 1987-ig tartott Terry O'Neill ismert brit fotográfussal: egy gyermekük született, Liam O'Neill (1980-ban). 2003-ban azonban O'Neill bejelentette, hogy Dunawayjel közös gyermeke nem biológiai utódjuk, hanem örökbe fogadták, bár a színésznő sokáig az ellenkezőjét állította. Házasságait megelőzően számos szakmabelihez (például Lenny Bruce, Steve McQueen, Marcello Mastroianni, Jerry Schatzberg, Harris Yulin) fűzte rövid életű románc, azonban ezeket egyszer sem használta fel karrierje érdekében.

Dunaway 1996-ban áttért a római katolikus vallásra. Van egy csillaga a hollywoodi sétányon, a 7021 Hollywood Boulevard címen. Kedvenc rendezői: Arthur Penn, Elia Kazan, Sydney Pollack és Sidney Lumet. Saját filmjei közül a Bonnie és Clyde, A Thomas Crown-affér (1968), a Kínai negyed és a Hálózat című alkotásokat kedveli a legjobban. Két ízben is felmerült, hogy James Bond-produkcióban szerepeljen: 1965-ben, kezdőként a Tűzgolyó női főszerepére volt esélyes, de végül Claudine Auger kapta a szerepet. 1983-ban, befutott sztárként a Polipka női főszerepére is kiszemelték, ám a producerek úgy döntöttek, hogy a Bond-filmek történetében különleges kivételként Maud Adams játssza a szerepet, aki 10 évvel korábban is játszott már Bond-filmben: Az aranypisztolyos férfi.

2006-ban a Premiere filmmagazin minden idők 100 legnagyobb alakítása között a 36. helyre sorolta Faye szerepformálását a Kínai negyedben. Ugyanebben az évben, ugyanezen filmes szaklap minden idők legemlékezetesebb filmszereplői között a 34. helyen említi a Dunaway játszotta Bonnie Parkert a Bonnie és Clyde című gengszterfilmben. Ugyanezt a helyezést érte el ugyanezzel az alakítással a legemlékezetesebb mozihősök és gonosztevők toplistáján is. A legemlékezetesebb mozihősök és legendák toplistáján 41. lett Joan Crawford megszemélyesítésével az Anyu a sztár című drámában.

• Faye három leghíresebb filmje (Bonnie és Clyde, Kínai negyed, Hálózat) női főszerepeire Jane Fonda is esélyes volt, ám ő különböző okokból mindhármat elutasította. Dunaway is visszautasított két olyan szerepet, melyek aztán Oscar-díjat hoztak a megformálóiknak: a Száll a kakukk fészkére (1975) című filmben Louise Fletcher, a Júlia (1977) című drámában pedig Vanessa Redgrave kapta meg a Dunawaynek szánt szerepeket.

Oscar-díj

• 1968 jelölés Bonnie és Clyde, legjobb színésznő
• 1975 jelölés Kínai negyed, legjobb színésznő
• 1977 díj Hálózat, legjobb színésznő

Golden Globe-díj

• 1968 jelölés Vihar Délen, legígéretesebb új színésznő
• 1968 jelölés Bonnie és Clyde, legjobb színésznő
• 1971 jelölés Puzzle of a Downfall Child, legjobb színésznő
• 1975 jelölés Kínai negyed, legjobb színésznő
• 1976 jelölés A Keselyű három napja, legjobb színésznő
• 1977 díj Hálózat, legjobb színésznő
• 1985 díj Ellis Island, legjobb női mellékszereplő tévésorozatban
• 1988 jelölés Törzsvendég, legjobb színésznő
• 1994 jelölés Columbo, legjobb színésznő tévésorozatban
• 1999 díj Kifutó a semmibe, legjobb női mellékszereplő tévéfilmben
• 2001 jelölés Running Mates, legjobb női mellékszereplő tévéfilmben

Primetime Emmy-díj

• 1994 díj Columbo, legjobb vendégművész tévésorozatban

BAFTA-díj

• 1968 díj Vihar Délen, legígéretesebb új színésznő
• 1968 díj Bonnie és Clyde, legjobb színésznő
• 1975 jelölés Kínai negyed, legjobb színésznő
• 1978 jelölés Hálózat, legjobb színésznő

Arany Málna díj

• 1981 jelölés Az első halálos bűn, legrosszabb színésznő
• 1982 díj Anyu a sztár, legrosszabb színésznő (megosztva Bo Derekkel)
• 1984 jelölés A gonosz lady, legrosszabb színésznő
• 1985 jelölés Supergirl, legrosszabb színésznő
• 1990 jelölés Az 1980-as évek legrosszabb színésznője (Az első halálos bűn, Anyu a sztár, A gonosz lady, Supergirl)
• 1994 díj A beugró, legrosszabb női mellékszereplő
• 1997 jelölés Siralomház, Majomparádé, legrosszabb női mellékszereplő
• 1998 jelölés Albínó aligátor, legrosszabb női mellékszereplő

• Melanie Griffith angol nyelvű villáminterjúja Dunawayjel Archiválva 2006. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Angol nyelvű részletes pályakép
• A Kritikus Tömeg portréja
• Faye Dunaway-fotógalériák

A Wikimédia Commons tartalmaz Faye Dunaway témájú médiaállományokat.

• Faye Dunaway a PORT.hu-n (magyarul)
• Faye Dunaway az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Faye Dunaway az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Faye Dunaway a Rotten Tomatoeson (angolul)