Fattyúszerkő

Fattyú szerkő
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Csérfélék (Sternidae) Nem: Chlidonias Faj: C. hybridus
Tudományos név
Chlidonias hybridus (Pallas, 1811)
Szinonimák
Chlidonias hybrida
Elterjedés
A fattyúszerkő elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely   szórványos
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Fattyú szerkő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fattyú szerkő témájú médiaállományokat és Fattyú szerkő témájú kategóriát.

A fattyúszerkő (Chlidonias hybridus) vagy (Chlidonias hybrida) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a csérfélék (Sterniidae) családjába tartozó faj.

A korai természettudósok a két közeli rokon faj, a fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) és a kormos szerkő (Chlidonias niger) hibridjének tartották. Erre utal tudományos nevében a hybridus jelző is illetve innen kapta a fattyúszerkő magyar nevet.

Költési területe felöleli Eurázsia szinte egész mérséklet övét, de Ázsia déli és délkeleti részén illetve Afrikában is előfordul. A szubtrópusi, trópusi területeken élő madarak nem vonulnak. Az Európában költő madarak téli szállása Afrikában a nagyobb tavak környékén van. Szikes tavakon, halas tavakon, holtágakban telepszik meg.

• Chlidonias hybridus hybridus
• Chlidonias hybridus delalandii
• Chlidonias hybridus fluviatilis
• Chlidonias hybridus indicus
• Chlidonias hybridus javanicus
• Chlidonias hybridus sclateri
• Chlidonias hybridus swinhoei

Testhossza 23–25 cm, szárnyfesztávolsága 74–78 cm. Vastag piros csőre , feje tetején fekete színű sapka, és fehér arc jellemzi. Hasoldala sötét szürke, az alsó szárnyfedői fehérek. Rekedt hangos kiáltása van. Mint a szerkők többi faja, ez madár is elsősorban röptében figyelhető meg. Jellemző a könnyed, csapongó, fecskeszerű röpkép. Röpte nem olyan nehézkes, mint a sirályoké, és nem bukik víz alá, mint a csérek.

Közvetlenül a vízfelszín felett lebegve vadászik rovarokból, halakból és lárvákból álló táplálékára.

A költési időszaka május közepétől, június végéig tart. Kisebb telepekben költ egyes szikes mocsarak vízállásos részein. Hínárból és más növényi részekből álló úszó fészkét rendszerint a víztükrön úszó hínárnövényzetre, például kolokánra rakja. A fészekalj 3 tojásból áll. A költési idő 18 - 19 nap. A fiókák már a kikelés utáni első napon tudnak úszni, de ha nem zavarják meg őket, még két hétig a fészekben maradnak. Telepesen költ, fészkei közel egymáshoz épülnek, vonuló madár.

Magyarországra április végén, ritkábban május elején érkeznek. Első csoportjaik szeptemberben hagyják el a Kárpát-medence térségét.

Nagy elterjedési területének köszönhetően a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mint kevéssé veszélyeztetett faj szerepel. Európában csökken az állománya. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 24.)
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja. [2005. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 24.)

• Képek az interneten a fajról
• Internet Bird Collection - videók a fajról