Fosztiazát

Fosztiazát
IUPAC-név	S-szek-butil-O-etil-(2-oxo-1,3-tiazolidin-3-il)foszfonotioát
Kémiai azonosítók
CAS-szám	98886-44-3
PubChem	91758
ChemSpider	82856
KEGG	C18402
ChEBI	38692
SMILES CCOP(=O)(SC(C)CC)N1CCSC1=O
InChI InChI=1S/C9H18NO3PS2/c1-4-8(3)16-14(12,13-5-2)10-6-7-15-9(10)11/h8H,4-7H2,1-3H3
ChEMBL	CHEMBL1905657
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C9H18NO3PS2
Moláris tömeg	283,35 g/mol
Megjelenés	halványsárga olaj
Forráspont	198 °C
Oldhatóság (vízben)	9850 mg/l
Törésmutató (nD)	1,5334
Gőznyomás	4,20·10−6 Hgmm
kH	1,74·10−10 atm-m3/mol
Megoszlási hányados	1,68 (oktanol/víz)
Veszélyek
EU osztályozás	N T
Lenyelés veszélye	az állatkísérletek alapján 40 g-nál kevesebb szer megemésztése végzetes lehet, vagy nem gyógyítható károsodást okozhat
NFPA 704	1 4 0
R mondatok	R21 R23/25 R39 R41 R43 R50/53
S mondatok	S24 S35 S37 S46 S57
LD50	230–440 mg/tskg (patkány, szájon át) >2000 mg/tskg (patkány, bőrön át)
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A fosztiazát a mezőgazdaságban használt nematocid (fonálférgek elleni permetszer) és rovarölő szer. Felszívódó hatású. Az ilyen nematocidek olyan hatékony rovarölők, hogy a fonálférgeket is elpusztítják, ezért nem is kell külön rovarölő szerrel védekezni.

Magyarországon két fonálféreg okozza a legtöbb kárt a növénytermesztésben:

• közönséges cisztaképző fonálféreg(en)
• sápadt cisztaképző fonálféreg(en)

A kultúrnövények közül a burgonyát, paradicsomot, dohányt, padlizsánt, a burgonyaféle gyomok közül pl. a piros ebszőlőt(en) (Solanum dulcamara) és a fekete csucsort (Solanum nigrum) támadják meg, nem élnek meg viszont a Capsicum nemzetségbe tartozó burgonyaféléken (paprika, csilipaprika).

Mindkét faj karantén kártevő, az EU növényegészségügyi szervezetének I/A2 listáján találhatók. Ez azt jelenti, hogy a fertőzött területen szaporítóanyagot nem szabad termeszteni, az étkezési burgonya pedig csak mosás vagy koptatás után hozható forgalomba.

Mindkét faj a talajban található cisztákkal szaporodik. A keményfalú, nagyon ellenálló cisztákban 50–350 tojás van, melyek a cisztában akár 40 évig is életben tudnak maradni, bár mennyiségük évente kb. 30%-kal csökken. A kikelt inváziós lárvák keresnek egy 20–40 cm-re levő gyökeret (ennél nagyobb távolságot nem tudnak megtenni), behatolnak a belsejébe, és a gyökér átalakított sejtjeiből táplálkoznak.

Léteznek rezidens burgonyafajták a legtöbb fonalféreg ellen. A monokultúra elősegíti, a burgonyatermelés átmeneti szüneteltetése csökkenti a fertőzöttséget, mert a tojásokból kikelt lárvák megfelelő gyökér híján elpusztulnak. A 40 évig életképes ciszták miatt a teljes kiirtás szüneteltetéssel évtizedekig tart.

A hímek életük végén elhagyják a gyökeret, megtermékenyítik a nőstényeket, majd elpusztulnak. A nőstények a megtermékenyülés után ugyancsak elpusztulnak, testük tojásokká alakul. Az elpusztult nőstény fala a ciszta, ami kihullik a talajba a tojásokkal együtt.

A fonálférgek a talajjal terjednek. Bármilyen talajjal szennyezett anyag (gyökérzöldség, földes szaporítóanyag, művelőeszköz, vető és étkezési burgonya, stb.) alkalmas a fertőzés behurcolására. Sokáig úgy szaporodnak, hogy a növényeken alig okoznak tüneteket.

A fosztiazát egy harmadik fonálféreg faj, a gyökérgubacs fonálféreg^[1] ellen is hatásos. Ez Magyarországon ritka, de veszélyesebb, mint a cisztaképző fonálférgek, ezért az ezzel fertőzött földet zár alá helyezik, a terményt megsemmisítik, bárminemű tevékenységet ott csak a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szoros ellenőrzése és előzetes engedélye mellett lehet végezni.

A fosztiazátot ültetés előtt vagy ültetéskor kell a gyökérzónába juttatni. Túl száraz talajban rosszul szívódik fel, ezzel hatékonysága romlik. Hosszú hatástartalmú szer, emiatt igen jó hatékonyságú, de primőrtermesztésben nem igazán használható. Hátránya még, hogy igen drága, és a sápadt cisztaképző fonálféreg ellen kisebb a hatékonysága.

Dózis: 30 kg/ha 10% m/m fosztiazát, ami 90%-os hatékonysággal pusztítja el a fonalférgeket. Ez azt jelenti, hogy a teljes kipusztítás szinte lehetetlen. A védekezés akkor szükséges, ha a talaj olyan mértékben fertőzött a cisztáktól, hogy az komoly kárt okoz a termésben.

Az EU-ban engedélyezett növényvédő szereket jelenleg az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról szóló 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet^[2] melléklete tartalmazza, amelyet az Európai Bizottság folyamatosan felülvizsgál.

A fosztiazátot eredetileg a 2003/84/EK bizottsági irányelv^[3] vette fel a fonálférgek elleni hatóanyagként az akkor hatályos 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe. A 2007/31/EK irányelv^[4] ezt a rovarok elleni védekezésre is kiterjesztette.

A fosztiazát (és sok más szer) alkalmazhatóságának határidejét rendszeresen meghosszabbítják, és ennek megfelelően módosul az 540/2011/EU rendelet melléklete. A szer használatát legutóbb a 2018. szeptember 20-i (EU) 2018/1262 végrehajtási rendelet^[5] hosszabbította meg 2019. október 31-ig.

• NEMATHORIN 10 G

• NEMATHORIN 10 G (Syngenta)
• A burgonya növényvédelme
• Fosthiazate (ChemSpider)
• Fosthiazate (AK Scientific, Inc.)
• Fosthiazate (Santa Cruz Biotechnology, Inc.)
• Fosthiazate (az Európai Bizottság munkaanyaga)

• burgonya cisztaképző fonálférgek(en)